Nyomtávolság
a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) tengellyel rendelkező szárazföldi járművek egyazon tengelyen lévő kerekeinek egymástól való távolsága. A kifejezés alkalmazását nem befolyásolja, hogy közúti vagy vasúti járműről van-e szó, de a közlekedési pályájuk kötött jellege miatt a vasúti járműveknél a nyomtávolság adata nagyobb jelentőséggel bír.
.svg)
Remove ads
Nyomtávolság típusai
A nyomtávolság elsősorban az adott jármű méretén és kialakításán múlik, illetve azon, hogy hol kívánják azt használni. Nyomtávolsága lehet egy hintónak éppúgy, mint egy gépkocsinak vagy egy vasúti járműnek. Közúti járműveknél a közúti infrastruktúrák méretei, adott esetben az űrszelvény határozzák meg, hogy egy járműnek mekkora nyomtávolsága lehet, illetve mekkora célszerű. Közúton kívüli járművek, például óriásméretű bányászati munkagépek sokkal szélesebb nyomtávolságokkal is rendelkezhetnek.
Vasútnál a kötött pálya miatt kardinális kérdés a nyomtávolság, mivel részben arra épül az adott szabványú vasúti járművek méretezése.
Remove ads
Vasúti nyomtávolság
Normál nyomtávolság
A nyomtávolság a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve, a nyomkarima érintkezési helyén.
A nyomtávolság névleges mérete a sínfejek érintősíkja alatt 14 mm-rel értendő (korábban Magyarországon síntípustól függött ez az érték, de a 18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet hatályon kívül helyezésével és a Vasúti Műszaki Előírások hatályba lépésével ez megszűnt).
A világ vasúthálózatainak több mint 60%-a által alkalmazott normál nyomtávolság névleges mérete 1435 mm.
A George Stephenson által tervezett és épített első közforgalmú vasútvonalon, az angol Stockton–Darlington vonalon a nyomtávolságot 4 láb 8 ½ hüvelykben, azaz 1435 mm-ben állapították meg.
Üzemi méretek
A vasúti vágány nyomtávolsága csak névlegesen 1435 mm, a vasúti pálya és a vasúti járművek kölcsönhatása folytán a kapcsolószerek és sínek elkerülhetetlen kopása, az aljak romlása miatt, valamint a használat során átalakuló pályageometria következtében a mértéke attól jelentősen eltérhet.
A MÁV előírása szerint a nyomtáv nem lehet 1430 mm-nél kisebb, illetve a – bizonyos méretű ívsugarak esetén alkalmazott – nyombővítést is figyelembe véve 1465 mm-nél nagyobb. Alárendelt állomási vágányokban a megengedhető legnagyobb nyomtáv 1475 mm lehet.
Nyomszűkítés
A vasúti járművek úgynevezett kígyózó mozgásából fakadó káros hatások csökkentése érdekében a nagyobb sebességű pályákon szűkítik a nyomtávolságot, legtöbb esetben 1433 mm-re (ritkábban 1432 mm-re).
Nyombővítés
Kis sugarú ívekben, a vasúti járművek kerékpárjainak szoros futása ellen növelik a nyomtávolságot, vagyis nyombővítést alkalmaznak. A megnövelt nyomtáv csökkenti az íves pályán haladó járművek mozgása során fellépő ívellenállást, így a kis sugarú ívekben fekvő sínek élettartamát is nagymértékben megnövelheti. Régebben nagyobb sugarú ívekben is alkalmaztak nyombővítést, ugyanis a régi járművek nagyobb része kéttengelyű és merev tengelyelrendezésű volt. A mai vasúti kocsik túlnyomó többsége beálló tengelyű, és egyre nagyobb a forgózsámolyos kocsik száma is, így napjainkban csak 300 m-nél kisebb sugarú ívekben alkalmaznak nyombővítést. A nyombővített vágány nyomtávolsága 1435 mm-től 1460 mm-ig terjedhet az ív sugarától függően.
Széles nyomtávolság
A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél nagyobb nyomtávolságot széles nyomtávolságnak nevezik.
A széles nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):
Keskeny nyomtávolság
A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél kisebb nyomtávolságot keskeny nyomtávolságnak nevezik.
A mindennapos, tehát nem turisztikai célú távolsági közlekedésben is inkább keskeny nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):
Magyarországi keskeny nyomtávolságok
A Magyarországon használatban lévő és felhagyott keskeny nyomtávolságú vasútvonalainak (nem teljes) listája:
Remove ads
Források
- Vasúti lexikon (szerk. Urbán Lajos), MK 1984 ISBN 963-10-5775-5
- Országos vasúti szabályzat I. kötet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet IV. melléklete
- CIA – The World Factbook: a világ vasúti nyomtávolságai
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads