Portugália uralkodóinak listája

Portugália királyai trónjukat 868-ból származtatják, amikor a portugál nemzet alapítója, Vímara Peres a dél-galiciai grófság élére állt. III. Alfonz asztúriai király (838–910) Vímarának adta a Minho és a Douro folyók közötti területet. Vímara Peres grófságát egy idő múlva annak legnagyobb városáról, Portucaléról, a mai Portóról nevezték el – ez lett az első portugál grófság (Condado de Portucale).

1071-ben II. García (1042–1090), Galicia királya leverte az ellene lázadó grófságot, és magát Galicia és Portugália királyának tette meg. 1072-ben García birtokait Kasztília és León királyságához csatolták.

1093-ban a mórok elleni küzdelem során Henrik újra megszerezte a portugál grófi címet. 1139-től a grófok felvették a Portugália királya címet, és ugyan több uralkodói ház is trónra léphetett az ibériai királyságban, mégis kisebb kihagyásokkal 1910-ig fennmaradt ez a cím.

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Portugália grófjai a Vímara Peres-házból (868–1071)
Vímara * 820 k. † 873	868–873	Vímara Peres Portugália alapítója.
Lucídio * 840? † 922?	873–922?	Lucídio Vimaranes
Onega * 878? † 924	922?–924	Onega Lucides Lucídio leánya, aki férjével, Diogóval (Diogo Fernandes, * 870? † 924?) együtt uralkodott.
Mumadona * ? † 999	924–950	Mumadona Dias Diogo leánya, aki I. Mendóhoz (Menendo Gonçalves, * 900 k. † 950) ment feleségül. Férje halála után lemondott, és birtokait felosztotta fiai között.
Gonçalo * 925 † 999	950–999	Gonçalo Mendes, 997-től Portugália nagyhercege.
II. Mendo * ? † 1008	999–1008	Mendo Gonçalves
Alvito * ? † 1015	1008–1015	Alvito Mendes
Ilduara * ? † 1028	1017–1028	Ilduara Mendes II. Mendo leánya, aki I. Nuño (* ? † 1028) feleségeként kormányozta a grófságot.
III. Mendo * ? † 1050	1028–1050
II. Nuño * ? † 1071	1050–1071	Nuño Mendes Grófsága alatt 1065-ben foglalta el Portugáliát II. García, Galicia királya, és az ő uralma alatt tarthatta meg a grófi címet.

Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Portugália grófjai a Burgundiai-ház alatt (1093–1139)
	Alapító Henrik * 1069 † 1112. XI. 1.	1093–1112	I. Róbert burgundiai herceg (1011–1076) unokája, a második grófság alapítója. VI. Alfonz kasztíliai király (1040–1109) 1093-ban Henriknek adta a Minho és a Tajo közti területet. Henrik később függetlenítette magát Kasztíliától. Neve portugálul: Henrique I de Borgonha.
	Leóni Teréz * 1080 † 1130. XI. 11.	1112–1126	I. Henrik felesége. Gyakran követelte ki magának a Portugália királynője megszólítást. Neve portugálul: Teresa de Leão.
	I. Hódító Alfonz * 1109. VII. 25. † 1185. XII. 6.	1126–1139	I. Henrik és Teréz fia. Gróf, majd herceg. Neve portugálul: Dom Afonso I vagy Dom Afonso Henriques, o Conquistador.
Portugália királyai a Burgundiai-ház alatt (1139–1383)
	I. Hódító Alfonz (ld. fent)	1139–1185	A portugál királyság megalapítója: elsőként ő vette fel ezt a címet (1139). Hűséget esküdött a pápának (1140). 1147-ben a keresztesek hadaival bevette, majd Portugália fővárosává tette Lisszabont. A portugál királyságot 1179-ben III. Sándor pápa (1105–1181) is elismerte.
	I. Népesítő Sancho * 1154. XI. 11. † 1212. III. 26.	1185–1211	I. Alfonz fia. Új városokat, falvakat alapított, támogatta az új iparágakat. Az északi régiókba flamandokat és burgundokat telepített. Támogatta a tudományokat és az irodalmat. Neve portugálul: Dom Sancho I o Povoador.
	II. Kövér Alfonz * 1185. IV. 23. † 1223. III. 25.	1211–1223	I. Sancho fia. A cortes segítségével bölcs törvényeket hozott. Neve portugálul: Dom Afonso II o Gordo.
	II. Kegyes Sancho * 1207. IX. 8. † 1248. I. 4.	1223–1247	II. Alfonz fia. A papság elleni fellépése miatt IV. Ince pápa (1180 k. - 1254) eltávolíttatta trónjáról, így Sancho menekültként halt meg Kasztíliában. Neve portugálul: Dom Sacho II o Piedoso.
	III. Helyreállító Alfonz * 1210. V. 5. † 1279. II. 16.	1247–1279	II. Sancho öccse. 1250-ben elfoglalta Algarve tartományt, ezzel Guadiana lett Portugália és Kasztília határa. Neve portugálul: Dom Afonso III o Bolonhês.
	I. Földművelő Dénes * 1261. X. 9. † 1325. I. 7.	1279–1325	III. Alfonz fia. Felvirágoztatta a portugál városokat. Más források Igazságos Dénesként említik. Neve portugálul: Dom Dinis o Lavrador.
	IV. Merész Alfonz * 1291. II. 8. † 1357. V. 28.	1325–1357	Dénes fia. Részt vett a mórok ellen vívott saladói csatában, de háborúba keveredett a saját fiával is. Neve portugálul: Dom Afonso IV o Bravo.
	I. Igazságosztó Péter * 1320. IV. 8. † 1367. I. 18.	1357–1367	IV. Alfonz fia. Uralomra jutva véres bosszút állt az apja által 1355-ben megöletett szeretett udvarhölgye, Inês de Castro gyilkosain, ezért Kegyetlen Péternek is nevezik a krónikákban. Neve portugálul: Dom Pedro I o Justiceiro vagy o Cruel.
	I. Szép Ferdinánd * 1345. X. 31. † 1383. X. 22.	1367–1383	I. Péter fia. Máskor Állhatatlan Ferdinánd néven említik. Idősebb lánya révén I. Jánost, Kasztília királyát (1358–1390) illette meg a portugál trón, de a portugálok fölkeltek az idegen uralkodó ellen, és új dinasztiát ültettek az ország trónjára. Neve portugálul: Dom Fernando I o Formoso vagy o Belo.
	I. Beatrix * 1372. XII. 9. † 1408. III. 8.	1383–1385	I. Ferdinánd lánya. Férje, I. János kasztíliai király (1358–1390) felesége révén magának követelte a portugál trónt, de a portugálok fölkeltek az idegen uralkodó ellen, és az eddigi dinasztia fattyú ágát ültettek az ország trónjára. 1383-ban Leonor Teles de Meneses (1350 k. - 1386. ápr. 27.), Beatrix királynő édesanyja kormányzott.
Portugália királyai az Avis-ház alatt (1385–1580)
	I. Jó János * 1358. IV. 11. † 1433. VIII. 14.	1385–1433	I. Péter törvénytelen fia, az Avis-rend nagymestere. A korabeli történetírás máskor a Nagy vagy Emlékező jelzőt használja. Az aljubarrotai csata (1385) győzteseként foglalhatta el a portugál trónt. 1415-ben elfoglalta az Észak-afrikai Ceutát. Neve portugálul: Dom João I de Boa Memória.
	I. Ékesszóló Eduárd (I. Duarte portugál király) * 1391. X. 31. † 1438. IX. 9.	1433–1438	I. János fia. Eredménytelenül ostromolta meg Tangert. Neve portugálul: Dom Duarte I o Rei-filósofo.
	V. Afrikai Alfonz * 1432. I. 15. † 1481. VIII. 28.	1438–1481	I. Duarte fia. Elfoglalta Tangert (1471). Neve portugálul: Dom Afonso V o Africano.
	II. Tökéletes János * 1455. V. 3. † 1495. X. 25.	1481–1495	V. Alfonz fia. Megerősítette a királyi hatalmat; uralma alatt Lisszabon jelentős kereskedelmi központtá fejlődött. Neve portugálul: Dom João II o Principe Perfeito.
	I. Szerencsés Mánuel * 1469. V. 31. † 1521. XII. 13.	1495–1521	Duarte unokája. A portugál világuralom megalapítója: uralma alatt a portugálok bázisokat építettek ki Kelet-Indiában, Kínában, Dél-Afrikában és Brazíliában. A portugálok megszerezték a hatalmas jövedelmet hozó indiai fűszerkereskedelem monopóliumát. Neve portugálul: Dom Manuel I o Venturoso.
	III. Kegyes János * 1502. VI. 6. † 1557. VI. 11.	1521–1557	I. Mánuel fia. Folytatta apja gyarmatszerző politikáját. Neve portugálul: Dom João III o Piedoso.
	I. Óhajtott Sebestyén * 1554. I. 20. † 1578. VIII. 4.	1557–1578	III. János unokája. A mórokkal vívott harcban esett el Észak-Afrikában, Alcazar mellett. Neve portugálul: Dom Sebastião I o Desejado.
	I. Kardinális Henrik * 1512. I. 31. † 1580. I. 31.	1578–1580	III. János öccse. Bíboros volt, amikor a portugál trónra került. Neve portugálul: Dom Henrique II o Casto.
	Antal * 1531 † 1595. VIII. 26.	1580	I. Mánuel unokája. A portugál trónról elűzte II. Fülöp spanyol király. Párizsban halt meg. Neve portugálul: Dom António o Prior do Crato.
Portugália és Spanyolország királyai a Habsburg-ház alatt (1580–1640)
	I. Okos Fülöp * 1527. V. 21. † 1598. IX. 13.	1580–1598	Spanyolországban II. Fülöp, Mosolytalan jelzővel is illették. 1580-ban megszállta Portugáliát, bejelentette igényét a koronára, így (az egyház és főnemesség támogatásával) létrehozta a perszonáluniót. A portugálok ellenszenvét növelte a spanyolok által bevezetett inkvizíció. Neve portugálul: Dom Filipe I.
	II. Kegyes Fülöp * 1578. IV. 14. † 1621. III. 31.	1598–1621	I. Fülöp másik feleségétől született fia. Spanyolországban III. Fülöp, más néven Jámbor Fülöp. Neve portugálul: Dom Filipe II o Pio.
	III. Nagy Fülöp * 1605. IV. 8. † 1665. IX. 17.	1621–1640	II. Fülöp fia. Megpróbálta Portugáliát spanyol tartomány rangjára süllyeszteni, de a portugál nemesek jogaik elvesztése miatt Bragança-i János (a későbbi IV. János) vezetésével fellázadtak uralma ellen. Neve portugálul: Dom Filipe III o Grande.
Portugália királyai a Bragança-ház alatt (1640–1853)
	IV. Helyreállító János * 1604. III. 18. † 1656. XI. 6.	1640–1656	I. János nyolcadik leszármazottja. 1654-ben olyan kereskedelmi szerződést kötött Angliával, ami gazdasági függőségbe hozza Portugáliát. Neve portugálul: Dom João IV o Restaurador.
	VI. Győztes Alfonz * 1643. VIII. 21. † 1683. IX. 12.	1656–1667	IV. János fia. Mivel nem törődött feleségével, az testvérével, a későbbi II. Péterrel szövetkezve megbuktatta. Száműzöttként élt Terceira szigetén, majd Sintrába vitték fogságba, ahol meghalt. Neve portugálul: Dom Afonso VI o Vitorioso.
	II. Csendes Péter * 1648. IV. 26. † 1706. XII. 9.	1667–1706	VI. Alfonz fivére. 1703-ban újabb szerződést kötött Angliával (methueni szerződés), és ezzel a portugál kereskedelmet kiszolgáltatta a Citynek. A brazíliai aranybányákból befolyó jövedelem gazdasági fellendülést hozott. Neve portugálul: Dom Pedro II o Pacífico.
	V. Nagylelkű János * 1689. X. 22. † 1750. VII. 31.	1706–1750	II. Péter fia. Neve portugálul: Dom João V o Magnânimo.
	Újító József * 1714. VI. 6. † 1777. II. 24.	1750–1777	V. János fia. Uralma alatt (1755 nov. 1-jén.) földrengés sújtotta Lisszabont , de minisztere, José de Carvalho (1699–1783: külügyminiszter 1750–1756, főminiszter 1756–1777) újjáépítette a várost; ugyancsak ő leplezte le a király elleni összeesküvést (1758-ban). 1759-ben kiűzte Portugáliából a jezsuita rendet. Neve portugálul: Dom José o Reformador.
	I. Siránkozó Mária * 1734. XII. 17. † 1816. II. 20.	1777–1816	József leánya. Férje és elsőszülött gyermeke elvesztésébe beleőrült. Neve portugálul: Dona Maria I a Piedosa.
	III. Péter * 1717. VII. 5. † 1786. V. 25.	1777–1786	József öccse, I. Mária férje. Uralmuk alatt a nemesség felülkerekedett a polgárságon. Neve portugálul: Dom Pedro III.
	VI. Irgalmas János * 1767. V. 13. † 1826. III. 10.	1816–1826	III. Péter és I. Mária fia. A francia csapatok elől Brazíliába menekült. Portugália Arthur Wellesley partraszállása után hadszíntérré vált, és a félszigeti háborúban az angol–portugál hadak tönkreverték a franciákat. Lázadás tört ki a portugál flottában (1820 aug. 24.). 1821-ben VI. János visszatért a portugál trónra; Brazília 1822-ben kikiáltotta függetlenségét. Neve portugálul: Dom João VI o Clemente.
	IV. Katona Péter * 1798. X. 12. † 1834. IX. 24.	1826	VI. János fia. I. Péter néven Brazília császára 1822-től. Neve portugálul: Dom Pedro IV o Rei-Soldado.
	II. Dicsőséges Mária * 1819. IV. 4. † 1853. XI. 15.	1826–1828	IV. Péter leánya. Neve portugálul: Dona Maria II a Educadora .
	I. Bitorló Mihály * 1802. X. 26. † 1866. XI. 14.	1828–1834	IV. Péter fivére. Eredetileg II. Mária régense, de 1828 jún.-ban királlyá koronáztatja magát. Bátyja nyomására 1834 máj.-ban lemond. Neve portugálul: Dom Miguel I o Absolutista.
	II. Dicsőséges Mária (ld. fent)	1834–1853	Másodszor uralkodik.
Portugália királyai a Bragança-Szász-Coburg-Gotha-ház alatt (1853–1910)
	II. Ferdinánd * 1816. X. 29. † 1885. XII. 15.	1837–1853	II. Mária férje. Nem fogadta el a neki 1869-ben felajánlott spanyol koronát. Neve portugálul: Dom Fernando II de Saxe-Coburgo-Gota, o Rei-Artista.
	V. Reményteljes Péter * 1837. IX. 16. † 1861. XI. 11.	1853–1861	II. Ferdinánd és II. Mária fia. 1854-ben felszabadítja a rabszolgákat a gyarmati koronauradalmakon. Neve portugálul: Dom Pedro V o Esperançoso.
	I. Népszerű Lajos * 1838. X. 31. † 1889. X. 19.	1861–1889	V. Péter öccse. Liberális reformokat hoz: majorátus megszüntetése (1864), polgári törvénykönyv kiadása (1867), a rabszolgaság teljes eltörlése (1868). Neve portugálul: Dom Luís I o Popular.
	I. Diplomata Károly * 1863. IX. 28. † 1908. II. 1.	1889–1908	Lajos fia. Nagy Britannia ultimátumának (1890) hatására Portugália értékes gyarmatokat veszít el. 1908-ban merénylet áldozata lesz. Neve portugálul: Dom Carlos I o Diplomata.
	II. Hazafias Mánuel * 1889. XI. 15. † 1932. VII. 2.	1908–1910	Károly fia. 1910. október 3-án forradalom tör ki, II. Mánuel Angliába menekül, az egyházi földeket elkobozzák. Neve portugálul: Dom Manuel II o Desventurado.
1911. július 19-én kikiáltják a köztársaságot, augusztusban elfogadják a köztársaság alkotmányát.

Az Ibériai-félsziget keresztény uralkodóinak táblája a Reconquista idejétől napjainkig
Portugália	Spanyolország
	A Kasztíliai Korona országai				Navarra	Az Aragóniai Korona országai
	Galicia	Asztúria	León	Kasztília		Aragónia	Barcelona	Valencia	Mallorca

Források

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
• John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9
• Portugal.bz: 5th Period - First County of Portugal
• Voyer & Bedard Family History and Ancestry: Lucídio Vímaranes
• Voyer & Bedard Family History and Ancestry: Onega Lucides
• Kingdoms of Iberia
• a Family History
• Généalogie d'Anaïs
• TIMELINE OF PORTUGUESE HISTORY (FIRST COUNTY)^{[halott link]}
• Magyar Nemes: Turul-A SPANYOL KIRÁLYOK MAGYAR VÉREI-1904-1
• Voyer & Bedard Family History and Ancestry: Count Diego Fernandes De GUIMARAES

Lásd még

• Portugál királyok és királynők családfája