Pusztamiske

Pusztamiske község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban. A település neve minden bizonnyal a Miske személynévből származik. A puszta jelző a 19. században rögzült, egykori elnéptelenedésére utalva.

The crest of Pusztamiske.

Pusztamiske
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Devecseri
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Beáta (független)[1]
Irányítószám	8455
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	397 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 36″, k. h. 17° 26′ 54″47.05995, 17.448430555556
Pusztamiske Pozíció Veszprém vármegye térképén
Pusztamiske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamiske témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Pusztamiske Veszprém vármegye középső részén, A Déli-Bakony és a Kisalföld (Marcal-medence)találkozásánál, Ajkától 12 kilométerre nyugatra, Devecsertől 5 kilométerre délre fekszik. A szomszédos települések: Nemeshany, Nyirád, Szőc, Kolontár és Devecser. A településen áthalad a Devecsert Nyirádon át Tapolcával összekötő 7317-es út, mindkét város felől csak ezen közelíthető meg.

Története

Nevét 1402-ben említették először Kysmiske néven, mint a környék kisnemesi falvainak egyikét. Az 1488 évi összeíráskor a Miske család birtoka volt. A 16. században a porták nagyrésze azonban már a nagybirtokos Csóron család birtokaként szerepelt.

1566-ban lakói elmenekültek a törökök elől, ezután sokáig pusztaként volt említve, csak 1761-ben települt újra szabad költözési jogú magyar lakosokkal. Anyaegyházát 1550-ben említették először az írott forrásokban. 1774-ben pedig már tanítóját is említették.

Az 1828-as összeíráskor 35 jobbágy, 26 házas, 14 házatlan zsellér lakta, 1869-ben már 66 házat írtak itt össze.

A település lélekszáma a későbbiekben fokozatosan csökkent. 1960-ban még 716 lakosa volt, ma már csak ennek töredéke. Az elvándorlás, az öregedés máig jellemző folyamat a településen.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Takács László (független)^[3]
• 1994–1998: Takács László (független)^[4]
• 1998–2002: Takács László (független)^[5]
• 2002–2006: Takács László (független)^[6]
• 2006–2010: Takács László (független)^[7]
• 2010–2014: Takács László (független)^[8]
• 2014–2019: Poór Zoltán (független)^[9]
• 2019–2024: Poór Zoltán (független)^[10]
• 2024– : Horváth Beáta (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	415	409	409	382	386	404	397
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 0,7% németnek, 13,6% cigánynak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,1%, református 4,5%, evangélikus 8,7%, felekezeten kívüli 6,2% (39,4% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,1% volt római katolikus, 2,8% evangélikus, 0,8% református, 0,5% görög katolikus, 0,8% egyéb katolikus, 7% felekezeten kívüli (79% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• A falu közepén áll az 1910-ben épült evangélikus templom.