Szanda

Szanda község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. Ismert történelme közel 800 évet ölel fel, fénykorát a 15. században élte, amikor egy ideig városi rangot is viselt.^[3]

Nem tévesztendő össze a következővel: Szada.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szandaszőlős.

Szanda
Szent Márton-templom
Szanda címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Kiss Tamás (független)[1]
Irányítószám	2697
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	518 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	29,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 26′ 18″47.926888888889, 19.438438888889
Szanda Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szanda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanda témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Cserhát keleti része

A Cserhát belsejében, a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód között húzódó 2108-as útról Becske és Magyarnándor között keletnek letérve érhető el, a 2124-es úton. A legközelebbi település Terény, mintegy 2 kilométerre északra.

Közigazgatási területét délen érinti a Bercelről (a 2138-as útból kiágazva) induló, s csak az itteni kőbányákig vezető 21 157-es út is.

Története

A szandai vár romjai

Szanda Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette először oklevél Zunda néven.

1232-ben Scunda, 1279-ben és 1331-ben Zonda néven írták.

1214-ben II. András király által Gömörbe és a Tomaj nemzetségbeli Dénes nádor által Mosonba kiküldött poroszlókat említett egy oklevél, akik szandai nemesek voltak.

Szanda vára a 14. század elején már fennállt a Szanda-hegy 529 méter magas keleti sziklaszirtjén. A középkorban igen sok uradalom, birtok és falu tartozott hozzá.

1326–1331 között szandai várnagy volt a Balog nemzetségbeli Szécsi Péter egy fennmaradt oklevél adatai szerint.

Birtokosai:

• 1387-től a Csetneki család
• 1390-től Pásztói János
• 1424-től Borbála királyné
• 1439-től Erzsébet királyné
• 1440-től a Rozgonyiak, illetve a Kompolthyak
• 1465-től a Lábatlani család
• 1474–1490 között a Báthoryak
• 1504-ben a Tárnok család és az esztergomi érsek pereskedett rajta
• 1548-ban a törökök elfoglalták
• 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visszafoglalta a várat és felgyújtatta, többé nem épült fel.

A faluhoz tartozik közigazgatásilag Szandaváralja település is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Balatoni János (független)^[4]
• 1994–1998: Dr. Csordás Ildikó (független)^[5]
• 1998–2002: Koplányi János (független)^[6]
• 2002–2006: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)^[7]
• 2006–2010: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)^[8]
• 2010–2014: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)^[9]
• 2014–2019: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)^[10]
• 2019–2024: Tóth Tamás László (független)^[11]
• 2024– : Kiss Tamás (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	662	645	634	591	525	531	518
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72%, református 2,6%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (19% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 1,3% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 4,8% református, 1,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• Palóc lakóházak
• A szandai vár romjai
• Tájház
• Mária-kápolna („Máriácska káponkája”)^[15]
• Szent Péter-hegyi Mária-kút és kereszt – a környék egykori népszerű búcsújáró helye volt. Az eredeti kutat a kőbányászat eltüntette, de a közelében emelt kereszt megmaradt, melynek felhasználásával a közelmúltban felújították az egykori búcsújáróhelyet.
• A település külterületén több olyan hely (öreg fa, forrás, dűlő) található, amelyeket a hozzájuk fűződő, egykori betyárokkal kapcsolatos helyi legendák tesznek érdekessé.

• 
  Szandai vár légi felvételen
• 
  Szandai vár légi fotón
• 
  Szandai vár légi fotón

Testvértelepülései

• Hegyközszentmiklós
• Leszenye (Lesenice), Szlovákia^[16]
• Dąbrowa, Lengyelország^[17]