Szedres

Szedres község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Szedres
Lovas Udvarház
Szedres címere Szedres zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Kovács János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7056
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	1948 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	47,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″46.478888888889, 18.684930555556
Szedres Pozíció Tolna vármegye térképén
Szedres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedres témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Szekszárdtól 15 kilométerre északra, Pakstól 20 kilométerre délnyugatra fekszik. Több, a központjától kisebb-nagyobb mértékben elkülönülő településrésze van, mint például Apátipuszta, a központtól mintegy 1 kilométerre keletre,^[3] vagy Kajmádpuszta, a déli széle közelében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tengelic, délkelet felől Fácánkert és Tolna, dél felől Szekszárd, délnyugat felől Sióagárd, nyugat felől pedig Medina.

Megközelítése

• Közúton: a település központján a Szekszárd-Székesfehérvár között húzódó 63-as főút halad végig, amelybe itt torkollik bele Tengelic felől a 6235-ös út, és itt ágazik ki Medina, illetve a 6317-es út irányába a 6316-os út. A község közigazgatási területét érinti még az M6-os autópálya, illetve az azt a 63-as főúttal összekötő, Szedres belterületét egyúttal elkerülő 631-es főút, sőt a déli határszélét egy rövid szakaszon a 6-os főút is.

Vasúti megálló

• Vonattal korábban a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán volt megközelíthető. Szedres megállóhely Tengelic és Fácánkert között helyezkedett el, mintegy 3 kilométerre keletre a falu központjától. A viszonylag nagy távolság miatt fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009. december 13-tól nem állnak meg itt a vonatok.

Története

A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt „szederfának” neveznek). A Bezerédj család a Zala vármegyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben.

Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes. Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az úrbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844. december 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna vármegyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Koleszár Mihály (független)^[4]
• 1994–1998: Koleszár Mihály (MSZP)^[5]
• 1998–2002: Koleszár Mihály (független)^[6]
• 2002–2006: Koleszár Mihály (független)^[7]
• 2006–2010: Koleszár Mihály (független)^[8]
• 2010–2014: Kovács János (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Kovács János (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Kovács János (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2024– : Kovács János (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	2284	2258	2220	2008	2002	1974	1948
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 14,2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 18,8% (21,1% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 12,2% református, 0,8% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• A falu szélén, Hídjapusztán (a Medinára vezető út közelében) található a Bezerédj-kastély, amelyben ma speciális gyermekotthon működik.
• A Balogh (Illés)-kastély Kajmádpusztán áll. A 19. század közepén emelt kúriát 1928-ban építették át mai formájára.
• A Fiáth-kastély a falutól kb. egy km-re, a Tengelicre vezető út mentén, Apátipusztán fekszik (jelenleg 'Lovas Udvarház' néven panzió).^[14]