Tatárszentgyörgy

Tatárszentgyörgy község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.

Tatárszentgyörgy
Katolikus templom
Tatárszentgyörgy címere Tatárszentgyörgy zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Dabasi
Jogállás	község
Polgármester	Szehofner József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	2375
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	1852 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 19° 22′ 11″47.08138889, 19.36972222
Tatárszentgyörgy Pozíció Pest vármegye térképén
Tatárszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárszentgyörgy témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Tatárszentgyörgy Pest vármegye déli részén, az ország földrajzi középpontjának közelében fekszik. Területét északon Dabas, északkelet felől Táborfalva (teljes hosszúságában egy néhány km széles katonai lőtér mentén) határolja. A tatárszentgyörgyi határ beékelődik Bács-Kiskun vármegye területébe, ahonnan délkeleti irányból Ladánybene, délről Kunbaracs, délnyugat felől Kunadacs, nyugatról pedig Kunpeszér határolja.

A község a Duna-Tisza közén, azon belül a Duna–Tisza közi homokhátság peremén található, mely nyugatról a Duna mentén elnyúló Csepel-solti síksággal, északról pedig a Pesti-síksággal érintkezik.

A település jellegét meghatározza, hogy a térség két fontos mellékútjának kereszteződésében, a Dabast Ladánybenével összekötő 5202-es út és az Örkénytől Kunszentmiklóson át Tassig vezető 5205-ös út találkozásánál fekszik. A 17. század óta a falu képe sokat változott, de eredeti jellegzetességeit, kettős keresztutcás, fésűs beépítésű szerkezetét – az északkeleti tengelyében kiszélesedő torkú utcával – máig megőrizte.

A tatárszentgyörgyi határ jellegzetes alföldi pusztai táj. A fehér nyárral, borókával tarkított futóhomok, a szőlőkkel, búzatáblákkal váltakozó erdők, rétek üde foltja, a köztük megbúvó, ma is termelő vagy éppen pihenést szolgáló tanyák kellemes élményt kínálnak a városból vidékre látogató, kikapcsolódásra vágyó ember számára.^[3]

Története

Tatárszentgyörgy (Zádog) Árpád-kori település. Nevét 1295-1296 között már említette oklevél Zodok (Zádog) néven, mikor idevaló nemesek Zajcsföld birtoklásáról tanúskodtak.

Az Árpád-korban Tatárszentgyörgy területén két község, Esső és Zádog létezett. Előbbi nevét a mai község külterületén fekvő Esőpuszta őrzi. A tatárjárás alatt mindkét község elpusztult, a terület vélhetően évtizedekre pusztává vált. A néptelen környéken később kunok telepedtek meg, akiket később tévesen tatároknak neveztek. A templom melletti halomból nagy kun korsót ástak ki. A községet először 1508-ban említik egy adománylevélben, amelyben II. Ulászló király Kubinyi Lászlónak adja a falut.

A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. 1710-ben határában táborozott II. Rákóczi Ferenc kuruc serege. A község területét 1783-ban Grassalkovich Antal szerezte meg, ő kezdte el a mai település kialakítását. 1873-ban Tatárszentgyörgyöt Várady Gáborné Csurgay Franciska vásárolta meg, aki a település északi és keleti határában több ezer hektárnyi, többnyire sívó homokkal borított területet néhány éven belül továbbértékesített az államkincstár számára. Az állam a megszerzett területen a mai napig katonai lőteret üzemeltet. A település római katolikus temploma a 19. század közepén épült.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 2085 lakosa volt, melyből 2045 magyar volt. Ebből 1923 római katolikus, 98 református, 34 evangélikus volt. A rendszerváltozás után a település többször is az országos sajtó érdeklődésének fókuszába került. 1993 nyarán a falu határát sújtó sáskajárás miatt került a címlapokra. 1993-ban Tatárszentgyörgyön forgatták a Magyar Televízió Frici, a vállalkozó szellem című sorozatát, amely egyéni vállalkozások alapítására kívánta ösztönözni az attól a tervgazdálkodás évtizedei alatt elszokott vidéki lakosságot. A rendszerváltozást követő időszakot a megye perifériáján fekvő község megsínylette, a 2000-es évtized végére a fokozódó társadalmi feszültség több jelével szembesült az ország: 2007-ben egy rablást követően a Magyar Gárda rendezett felvonulást a községben, majd egy cigányok ellen irányuló gyilkosságsorozat egyik helyszínévé vált a falu.^[4][5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gazdik Lajosné (független)^[6]
• 1994–1998: Gazdik Lajosné (független)^[7]
• 1998–2002: Gazdik Lajosné (független)^[8]
• 2002–2006: Berente Imréné (független)^[9]
• 2006–2010: Berente Imréné (független)^[10]
• 2010–2014: Szehofner József (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2014–2017: Szehofner József (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2017–2019: Szehofner József (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2019–2024: Szehofner József (Fidesz-KDNP)^[14]
• 2024– : Szehofner József (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2017. június 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[13] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.^[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1870	1883	1811	1795	1784	1861	1852
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 15,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 4,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,1% (35,5% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak és szlovénnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 5,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 17,5% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).^[17]

Nevezetességei

• Tatárszentgyörgy határában található a ma lőtérként hasznosított Göbölyjárás-puszta, Magyarország egyik legnagyobb területű pusztai borókás-nyáras társulása. Területének egy része a lőgyakorlatok szüneteiben bejárható.
• Katolikus temploma az 1830-as években épült. Kertjében Rákóczira emlékező obeliszk áll.
• A község nyugati külterületének egy részén fekszik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpuszta.