Udine

Udine (friuli nyelven: Udin, szlovénul Videm, németül Weiden, latinul Utinum) város Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, az azonos nevű megye székhelye. Az Adriai-tenger és a Karni-Alpok között fekszik, kb. 40 km-re az olasz-szlovén határtól. A város lakossága 2012-ben 100 500 fő volt, az agglomeráció lakossága 174 000 lakos. A város lakossága körében elterjedt a friuli nyelv használata, amelyet a településen a kétnyelvű közlekedési táblák is biztosítanak.

Udine
Piazza San Giacomo
Udine címere Udine zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Friuli-Venezia Giulia
Megye	Udine (UD)
Frazionék	Baldasseria, Beivars, Casali Sartori, Chiavris, Cormor, Cussignacco, Gervasutta, Godia, Laipacco, Molin Nuovo, Paderno, Paparotti, Rizzi, San Bernardo, San Domenico, San Gottardo, Sant'Osvaldo, Sant'Ulderico, Vât, Villaggio del Sole
Védőszent	Hermagoras and Fortunatus
Irányítószám	33100
Körzethívószám	0432
Forgalmi rendszám	UD
Testvérvárosok	Lista Esslingen am Neckar (1958–) Vienne (1959–) Neath Port Talbot (1996 – 2015. február) Norrköping község (1964–) Schiedam (1970–) Belgrád Tirana Maribor (1985–) Albacete (2002–) Yaoundé (2008–) Setúbal Resistencia Velenje Bíkánér Piotrków Trybunalski Klagenfurt am Wörthersee Nyíregyháza Windsor (1977–) Villach (1979. szeptember 15. – ) Budapest III. kerülete (1992–) Monterrey
Népesség
Teljes népesség	97 808 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1768,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	56 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′, k. h. 13° 14′46.066666666667, 13.233333333333
Elhelyezkedése Udine térképén
Udine weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Udine témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Éghajlata

Udine (1971–2000, extrém: 1969– ) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	18,6	23,2	25,6	29,5	33,2	36,2	38,2	37,0	34,4	29,8	25,3	17,4	38,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	7,7	9,8	13,5	17,1	22,3	25,6	28,2	28,4	24,1	18,6	12,6	8,5	18,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−0,4	0,3	3,4	7,0	11,8	15,0	17,1	16,9	13,3	8,8	3,7	0,5	8,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−14,6	−11,6	−10,0	−4,8	1,4	5,6	8,2	6,6	3,0	−3,2	−8,4	−18,6	−18,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	75	62	86	119	118	138	81	79	124	135	108	86	1211
Forrás: Servizio Meteorologico[2][3]

Története

A város látképe az Alpok vonulatával a háttérben

A város Friuli történelmi székhelye. A vidéket már a neolitikum óta lakják, az első települést a legnagyobb valószínűséggel az illírek alapították. A Nyugatrómai Birodalom bukását követően, valamint Aquileia és a későbbiekben, Cividale eleste után stratégiai jelentősége megnőtt.

Lengyel Dénes Régi magyar mondák című könyvében (29. o.) így ír a város alapításáról:

„A hosszú ostrom miatt Attilának téli szállásra is szüksége volt, ezért elhatározta, hogy Aquiléja közelében erősséget építtet. Csakhogy ott sík volt a föld, sehol dombot nem talált. Ezért Attila hegyet teremtett: a katonák sisakjában és pajzsán földet hordatott, úgyhogy három nap alatt - mintha varázsszóra történt volna - állott a hegy. Arra a hegyre építtette Attila azt a várost, amelyet ma is Udinénak hívnak. Jól tudja ezt Udine egész népe, s a város négyszögű tornyát most is így mutogatja a bámuló idegennek: Ihol Attila tornya!”

983-ból származik a város első írásos említése, egy adományozólevélben, amelyben II. Ottó német-római császár az aquileia pátriárkának, a vidék leghatalmasabb hűbérurának adományozza Utinum várát. 1223-ban alapították meg piacát és ezáltal hamarosan a vidék legjelentősebb gazdasági központjává nőtte ki magát.

1420-ban a Velencei Köztársaság hódította meg. 1511-ben egy tiszavirág-életű felkelés tört ki a városban. Ennek leverését követően, a megtorlások mellett súlyos földrengés sújtotta, valamint egy pestisjárvány. 1797-ig maradt velencei fennhatóság alatt, mint az állam második legnagyobb városa. Rövid ideig tartó francia megszállás után, 1805-től az Itáliai Királyság, majd 1814-től a Osztrák Császársággal perszonálunióban álló Lombard–Velencei Királyság része lett, majd 1866-ban az egyesült Olasz Királyság része.

Az első világháborúban, a caporettói áttörés előtt Udine volt a olasz vezérkar székhelye (Capitale della Guerra azaz a háború fővárosa). Az 1917-es sikeres caporettói offenzíva után az egész Friuli-vidékkel együtt osztrák–magyar közigazgatás alá került. A háború után rövid ideig az önálló Friuli régió székhelye lett, majd a Friuli-Venezia Giulia egyesített régió városa. 1978-ban megalapított egyetem fontos szerepet tölt be a város életében, 16.000 egyetemi hallgatójával együtt.

Demográfia

A lakosság számának alakulása:

Fő látnivalók

• A város egyik fő látványossága az aquileiai pátriárkák palotája a Palazzo Patriarcale, amelyet Giovanni Fontana tervei alapján 1517-ben egy korábbi palota helyén építettek, amely az 1511-es földrengés során elpusztult. Az osztrák uralom idején börtönnek használták.
• Az 1550-es években Andrea Palladio Udinében is tevékenykedett: néhány kevésbé jelentős épületet tervezett.
• A Santa Maria della Purità-templom Giambattista Tiepolo és fia Domenico Tiepolo freskóit őrzi.
• A Santa Maria in Castello-templom valószínűleg a legrégebbi templom a városban, története a Lombard Királyság idejére nyúlik vissza. 1263-ban veszítette el püspöki székhely státuszát, amikor megépült az új katedrális (Sant’Odorico)
• A város főtere a Piazza della Libertà. Számos értékes épület fogja körül:
  • Loggia del Lionello - 1448-1457 között épült velencei-gótikus stílusban.
  • Torre dell’Orologio - a velencei Szent Márk-teret díszítő óratorony mintájára épült, 1448-ban. 1876-ban leégett, de helyreállították.
  • Loggia di San Giovanni - Bernardino da Morcote tervezte reneszánsz loggia.
  • Szökőkút - Giovanni Carrara tervezte, 1542-ben.
  • A velencei oroszlán szobrát valamint az igazságosság allegóriáját ábrázoló alkotást tartó oszlopok, amelyeket 1614-ben állítottak.
  • A 19. századból származó Héraklész- és Béke-szobrok. Ez utóbbit I. Ferenc német-római császár ajándékozta a városnak a Campo Formió-i béke emlékére.
• Az udinei katedrális impozáns épület a város központjában, építését 1236-ban kezdték. Alaprajza latin kereszt alakú, három hajóval. 1335-ben szentelték fel Santa Maria Maggiore néven. A 18. század végén jelentős változáson esett át, aminek során elnyerte barokk formáját. Belsőjét Tiepolo, Amalteo és Ludovico Dorigny műalkotásai, a harangtorony alatti kápolnát Vitale da Bologna freskói díszítik. A város katedrálisában (Duomo) őrizték eredetileg a Breviarium Alaricianum törvénykönyvet, amelyet II. Alarich nyugati gót király adott ki.
• A város felé tornyosul a masszív vár (Castello), amelyet a velenceiek építettek 1517-től kezdődően. A mai reneszánsz külsője Giovanni da Udine beavatkozásainak eredménye.
• Az Orto Botanico Friulano növénytani gyűjtemény.

Galéria

• 
  Loggia del Lionello.
• 
  Via Mercatovecchio, a városközpont főutcája
• 
  Régi térkép
• 
  Piazza Libertà
• 
  Az óratorony
• 
  A Loggia del Lionello és a Piazza

Kultúra

Udine egyeteme az Università degli studi di Udine.

A pátriárkai palotában működik a Museo Civico, amelyben számos jelentős festmény látható.

A város színháza a Teatro Giovanni da Udine.

Sport

• Udinese Calcio - labdarúgás (1896-ban alapították)
• Snaidero Udine - kosárlabda

Híres szülöttei

• Afro Basaldella, festő
• Mirko Basaldella, szobrász
• Enzo Bearzot, labdarúgóedző
• Luigi Bertoli, labdarúgó
• Raimondo D'Aronco, építész
• Giovanni da Udine, festő
• Tina Modotti, fényképész
• Bruno Sacco, designer
• Luigi Pio Tessitori, nyelvész
• Paolo Veneto, filozófus
• Dino Zoff, labdarúgó
• José Bragato, csellóművész, zeneszerző

Testvérvárosai

• Esslingen am Neckar
• Vienne
• Neath Port Talbot
• Norrköping
• Schiedam
• Villach
• Albacete
• Windsor
• Resistencia
• Dilijan
• Maribor