Vinaja-pitaka

A Vinaja-pitaka buddhista szöveg, a háromrészes Tipitaka egyik része. Legfőbb témája a női és férfi szerzetesek szabályai. A Vinaja-pitaka (vinayapiṭaka) elnevezés ugyanaz páli, szanszkrit és a korai buddhisták által használt nyelveken. Jelentése: fegyelmi szabályok kosara.

A Vinaja-pitaka három fő része a Szutta-vibhanga, a Khandaka és a Parivára.

Keletkezése

Tudományos körökben egyetértenek abban, hogy a Múlaszarvásztiváda vinaja az időszámításunk szerinti első évszázadokban keletkezhetett, még akkor is ha a kéziratok és fordítások valamivel későbbről valók.^[1]

Fennmaradt változatok

Teljes egészében hat változat maradt fenn, amelyek közül három van még használatban.

1. Théraváda - A Vinaja-pitaka páli verziója, amely a páli kánon részét képezi

• • Szutta-vibhanga: magyarázat a Prátimoksa szöveghez, sok szövegbeágyazással
    • Mahá-vibhanga: férfi szerzeteseknek
    • Bhikkhuní-vibhanga: női szerzeteseknek
  • Khandaka: 22 fejezet különféle témával
  • Parivára: több néző pontból elemzi a szabályokat

2. Múlaszarvásztiváda - 'Dul-ba, a múlaszarvásztiváda verzió tibeti fordítása, amelyet a tibeti hagyományban használnak

• • Vinájavastu: 16 szkandhaka (khandhaka) és a 17. kezdő része
  • Pratimoksa-szútra - férfi szerzeteseknek
  • Vinaja-vibhanga - férfi szerzeteseknek
  • Pratimoksa-szútra - női szerzeteseknek
  • Vinaja-vibhanga - női szerzeteseknek
  • Vinajaksudrakavasztu: a 17. szkandhaka további része és továbbiak
  • Vinajottaragrantha: függelékek, közte az Upaliparipriccsa, amely megegyezik a Parivára egyik fejezetével

3. Dharmaguptaka - A "Vinaja négy részben" (kínai:四分律, pinjin: Shìfēnlǜ, Wade–Giles: Ssŭ-fen lü) (Taisho katalógusszám 1428). Ez a dharmaguptaka verzió kínai fordítása, amelyet a kínai hagyományban használnak. Ennek a változatait használják Koreában, Vietnamban és Japánban.

• • Bhiksu-vibhanga - férfi szerzeteseknek
  • Bhiksuni-vibhanga - női szerzeteseknek
  • Szkandhaka
  • Szamjuktavarga
  • Vinájaikottara, a Parivára fejezetnek felel meg

4. Szarvásztiváda - Sih-szung lü (T1435), a szarvásztiváda verziónak felel meg

• • Bhiksu-vibhanga
  • Szkandhaka
  • Bhiksuni-vibhanga
  • Ekottaradharma, a Vinajaikottara-hoz hasonló
  • Upaliparipriccsa
  • Ubhajatovinaja
  • Szamjukta
  • Paradzsikadharma
  • Szanghavaszesa
  • Kuszaladhjaja

5. Mahísászaka - Wu-fen lü (T1421), a Mahiszaszaka verzió fordítása

• • Bhiksu-vibhanga
  • Bhiksuni-vibhanga
  • Szkandhaka

6. Mahászánghika - Mo-ho-szeng-cs'i lü 摩訶僧祇律 (T1425), a mahászanghika verzió fordítása (a női szerzetesek szabályait lefordította a néhai Hirakawa professzor angolra - Monastic Discipline for the Buddhist Nuns, Patna, 1982)

• • Bhiksu-vibhanga
  • Bhiksuni-vibhanga
  • Szkandhaka

Eredete

Az első buddhista tanácskozás alkalmával született, a történelmi Buddha halála után nem sokkal. A különböző fennmaradt verziók elég hasonlóak. A legtöbb tudós szerint a Vinaja legnagyobb része elég korán keletkezett, még a buddhista iskolák szétválása előtt.^[2]

Tartalma

A Prátimoksa páli verziója a buddhista szerzetesek viselkedési szabálya, amely 227 fő szabályt tartalmaz a férfi (bhikkhu) és 311 fő szabályt a női (bhikkhuni) szerzetesek számára. A Vinaja-pitaka Vibhanga része magyarázó szövegeket is tartalmaz. Ezek részletesen elmagyarázzák a szabályokat és rövid történetek segítségével az egyes szabályok eredetét is bemutatja. A Khandhaka/Szkandhaka részek számos kiegészítő szabályt tartalmaznak. Ezeket tárgyuk szerint csoportosították és ezekhez is vannak eredetmesék. A Buddha a saját tanát "Dhamma-vinajának" nevezte, kihangsúlyozva a filozófiai tanítást, amely az erény edzését jelenti.

Kapcsolódó szócikkek

• Abhidhamma-pitaka
• Buddhista szövegek