Wallis és Futuna

Wallis és Futuna Franciaország tengerentúli területe a Csendes-óceán nyugati részén a Fidzsi-szigetek és Szamoa között.

Wallis és Futuna
'Wallis- és Futuna-szigetek Terület' Territoire des îles Wallis et Futuna
Wallis és Futuna zászlaja Wallis és Futuna címere
Nemzeti mottó: Liberté, Égalité, Fraternité Nemzeti himnusz: La Marseillaise
Fővárosa	Mata-Utu
d. sz. 14° 18′ 07″, ny. h. 178° 06′ 34″-14.30181, -178.10932
Államforma	elnöki köztársaság tengerentúli terület
Vezetők
Elnök	Emmanuel Macron
főkormányzó	Richard Didier
területi tanácselnök	Victor Brial
Uvea királya	Kapiliele Faupala
Sigave királya	Visesio Moeliku
Hivatalos nyelv	francia
Beszélt nyelvek	wallis, futunai (polinéz dialektusok)
tengerentúli terület	1961.
Uvea francia protektorátus	1887. április 5.
Sigave és Alo francia protektorátus	1888. február 16.
Tagság	Lista Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam), Frankofónia
Népesség
Népesség	11 558 (2018)[1]
Rangsorban	235
Becsült	13 135[2] fő (2013. július)
Rangsorban	235
Népsűrűség	95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	264 km²
Rangsorban	205
Időzóna	WFT (UTC+12)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	CFP frank (XPF)
Nemzetközi gépkocsijel	F
Hívószám	681
Internet TLD	.wf
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Wallis és Futuna témájú médiaállományokat.

Földrajz

Két vulkáni eredetű, egymástól 190 kilométerre fekvő szigetcsoportból áll, a Wallis-szigetekből, amelyet a Wallis- vagy Uvéa-sziget és a környező 22 apró sziget alkot, valamint a Horn-szigetekből amelynek két tagja maga a Futuna-sziget és a lakatlan Alofi-sziget. Legmagasabb pont: Mont Singavi, 765 m

Klíma

A szigeteken a trópusi éghajlat uralkodik, mely általában 25-30 °C között van. November és április között forróság, eső; május és október között a hideg jellemző.

Az évi csapadékmennyiség 3000 mm körül van. A páratartalom 80%-os.

Történelem

A szigeteket a hollandok fedezték fel a 17. században. 1837-ben misszionárius katolikus hitre térítette az őslakosokat. 1887. április 5-én Wallis sziget egy szerződés értelmében francia protektorátus, majd 1888-ban Új-Kaledónia része lett.

A terület érdekessége, hogy a francia igazgatás elismeri a területen működő három helyi királyságot (`Uvea, Sigave, Tu`a), s a polgári bírósági ügyekben a hagyományos királyságok jogintézményei döntenek.

Gazdaság

A mezőgazdaság (manióka, jamsz, kókuszdió, banán) még a belső igényeket sem tudja kielégíteni. További megélhetési forrás az állattartás (leginkább sertéstenyésztés) és a tengeri halászat. Nagyarányú az elvándorlás Új-Kaledónia és Vanuatu szigetére. Jelentős bevételei származnak az anyaország támogatásaiból, illetve a japánok és a dél-koreaiak számára adott halászati jogokból.

Lakosság

2013	12 197
2018	11 558

A terület lakossága szinte teljes egészében helyi őslakos.

A lakosság 67%-a él Wallis szigetén, a másik része pedig Futunán. A többség polinéz.

A lakosság 98%-a római katolikus vallású.

A lakosság alig 10%-a francia anyanyelvű, de 80% beszél franciául. A területen a francia mellett hivatalos a két fő helyi nyelv is, a wallisi és a futunai, mindkettő polinéz nyelv.

Közlekedés

• Közutak hossza: 120 km
• Repülőterek száma: 1
• Kikötők száma: 2

Telekommunikáció

Hívójel prefix	FW
ITU zóna	63
CQ zóna	32

Lásd még: Franciaország hívójelkörzetei