Frankofónia
nemzetközi szervezet From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.[1] A szervezet hivatalos neve Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie),[2] melynek 55 tagállama és kormánya van, valamint 13 jelölt országa. A csatlakozás feltétele nem annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet, hanem hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország öntudatában, amely legtöbbször abból fakad, hogy az ország történelme egy időre összeforrott Franciaország történelmével. A tagállamok kisebbik hányadában első számú nyelv a francia, nem számolva Franciaországot és tengerentúli tartományait. Néhány országban francia a hétköznapi nyelv, míg más tagállamokban kevés ember használja azt.
A frankofónia (kisbetűvel) elnevezés a francia földrajztudós Onésime Reclus -től származik, aki először 1880-ban utalt az emberek és országok egy olyan csoportjára, melyek a francia nyelvet használják. A Frankofónia (nagybetűvel) elnevezést viszont Léopold Sédar Senghor használta először, a Négritude irodalmi és politikai mozgalom alapítója, az Esprit magazin egyik számában 1962-ben. Senghor szavának értelme humanista elképzeléssel bírt.[3][4]
A modern értelemben vett Frankofóniát 1970-ben alapították. Mottója „egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás” (égalité, complémentarité, solidarité), Franciaország szabadság, egyenlőség, testvériség mottójára utal.
Remove ads
Szerveződése
Frankofónia Nemzetközi Szervezetének megfigyelő státusza van az ENSZ közgyűlésben.
- 1970. március 20.: Kulturális és Technikai Együttműködés Ügynöksége (Agence de coopération culturelle et technique)
- 1995. december 4.: Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (Agence intergouvernementale de la Francophonie)
- 1998. december: Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie)
Főtitkárai
- Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom): 1997. november 16. – 2002. december 31.
- Abdou Diouf (Szenegál): 2003. január 1. – 2014. december 31.
- Michaëlle Jean (Haiti): 2015. január 5. – 2019. január 2.
- Louise Mushikiwabo (Ruanda): 2019. január 3. –
Csúcstalálkozók
Frankofónia csúcstalálkozóit két évente tartják, amikor a tagállamok vezetői találkozhatnak és megvitathatják a szervezet közös céljait és elképzeléseit.
Csúcstalálkozók:
- Párizs, Franciaország (1986)
- Québec, Kanada (1987)
- Dakar, Szenegál (1989)
- Párizs, Franciaország (1991)
- Mauritánia (1993)
- Cotonou, Benin (1995)
- Hanoi, Vietnám (1997)
- Moncton, Kanada (1999)
- Bejrút, Libanon (2002)
- Ouagadougou, Burkina Faso (2004)
- Bukarest, Románia (2006)
- Québec, Kanada (2008) (Québec város alapításának 400. évfordulójának alkalmából.)
- Montreux, Svájc (2010)
- Kinshasa, Kongói Demokratikus Köztársaság (2012)
- Dakar, Szenegál (2014)
- Antananarivo, Madagaszkár (2016)
- Jereván, Örményország (2018)
Minisztériumi konferenciák
Állandó Tanácsa
A Frankofónia Állandó Tanácsát (Conseil permanent de la francophonie) a tagállamok nagykövetei alkotják, és, ahogy a miniszterek konferenciájának, fő feladata, hogy előkészítse a következő csúcstalálkozókat és napi szinten felügyelje a tervek kivitelezését.
Kormányközi Ügynöksége
Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (L’Agence intergouvernementale de la francophonie [AIF]) a csúcstalálkozók alkalmával elhangzott együttműködési programok kulturális, tudományos, technikai, gazdasági és jogi lebonyolítója. Az ügynökség központja Párizsban van, ezen kívül van három regionális ága Libreville-ben (Gabon); Loméban (Togo) és Hanoiban (Vietnám).
Remove ads
Zászlaja

A 47 tagországot átfogó Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) intézményes keretet ad a franciául beszélő népek érdekeit képviselő hivatalos és magánszervezeteknek illetve szövetségeknek.
Az embléma az összetartozás eszméjét fejezi ki, illetve a frankofónia globális jellegére utal. A gyűrű öt alkotóeleme az öt kontinenst képviseli, ahol a közösség tagjai megtalálhatók (Észak-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Óceánia).
Remove ads
Küldetése
Frankofónia kartája (Charte de la Francophonie) meghatározza a szervezet szerepét és küldetését. A jelenlegi kartát Antananarivóban fogadták el 2005. november 23-án. Ouagadougou-ban (Burkina Faso) 2004. november 26-27-én fogadták el a 2004-2014 terjedő időszakra eső terveket.
A francia nyelv kulturális és nyelvi sokszínűsége
A szervezet elsődleges küldetése a francia nyelv támogatása nemzetközi nyelvként valamint a gazdasági globalizáció területén annak kulturális és nyelvi előmozdítása.
Béke, demokrácia és emberi jogok
A Nemzetközösség szervezeteihez hasonlóan Frankofónia is támogatja a demokrácia és az emberi jogok védelmét. A 2000. november 3-ai Bamakoi nyilatkozatot követően[5] Frankofónia anyagilag is megalapozta ezen irányú szándékát.
Az elmúlt években néhány közreműködő kormány, elsősorban a kanadai Québec kormánya, szorgalmazta egy karta elfogadását, annak érdekében, hogy a tagállamokat kényszeríthesse az emberi jogok és a demokrácia védelmére. Eleddig két esetben történt vita ezzel kapcsolatban, ám soha nem tudtak bizonyítani végül semmit.
Remove ads
Tagok
A tagállamok hivatalos listája elérhető a következő címen: Francophonie website.
Tagállamok
Tagság felfüggesztve
Részt vevő államok
Megfigyelő államok
Remove ads
Hivatkozások
Lásd még
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads