(1876–1936) magyar származású osztrák orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Bárány Róbert (Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.) magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár. 1914-ben a belső fület érintő kutatásaiért orvosi Nobel-díjat kapott.
Bárány Róbert | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1876. április 22. Bécs |
Elhunyt | 1936. április 8. (59 évesen) Uppsala |
Ismeretes mint | a belső fül kutatója |
Állampolgárság | osztrák-magyar |
Iskolái | Bécsi Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | orvostudomány, fül-orr-gégészet, ideggyógyászat |
Szakmai kitüntetések | |
Orvosi Nobel-díj (1914) | |
Bárány Róbert aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárány Róbert témájú médiaállományokat. |
Édesapja, Bárány Ignác várpalotai zsidó családból származott, még fia születése előtt vándorolt ki Bécsbe és banktisztviselőként dolgozott. Édesanyja, Maria Hock egy ismert prágai tudós lánya volt. Róbert volt hat gyerekük közül a legidősebb. Gyerekkorában csonttuberkulózist kapott; emiatt térdízülete maradandóan merev maradt, bár ez nem akadályozta abban, hogy rendszeresen teniszezzen vagy hegyet másszon. 1900-ban a Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd Frankfurtban, Heidelbergben és Freiburgban belgyógyászati és pszichiátriai tanulmányokat folytatott. 1905-től a bécsi orvosi egyetem fülészeti klinikáján dolgozott az osztrák fülgyógyászat megalapítója, Adam Politzer munkatársaként. Munkája elismeréseként 1909-ben docensi kinevezést kapott.[1]
Egy egyszerű klinikai tapasztalat terelte figyelmét a belső fülben lévő egyensúlyszervre. Betegeinél sokszor végzett fülöblítést, amelynek során a páciensek gyakran elszédültek. Kiderült, hogy ez az öblítőfolyadék hőmérsékletével függött össze. Langyos vízzel öblítve nem szédült el a beteg, míg hideg, illetve túl meleg vízzel öblítve szédülés jelentkezett. Ennek magyarázata az, hogy a belső fül ívjárataiban keringő nyirokfolyadék hőmérséklete körülbelül 37 °C. Ez a folyadék hőmérséklet-változásokra áramlani kezd és hideg, illetve meleg hatásra más és más ívjáratokba áramlik, ami szédülést vált ki. Ezzel tulajdonképpen a testhelyzetünkről való tájékozódás szenved zavart, és ezt a szemtekerezgés a (nystagmus) jelzi.
A jelenség egy élettani reflexmechanizmusnak felel meg, és Bárány-féle kalorikus reakciónak nevezik. Hiánya kóros, mivel a fülben zajló beteges (főleg gyulladásos) folyamatok ívjáratokra terjedését jelzi. Az élettani folyamat összefügg a tengeribetegség jelenségével is. Nobel-díjat is a füllel és az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatos munkásságáért kapott, 1914-ben: az elismerést a „vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért” ítélték oda.[2]
Az első világháború kitörésekor rokkantsága és biztos orvosi állása ellenére önként jelentkezett a frontra. Przemyślben, a várkórházban dolgozott civil önkéntes orvosként és miután az oroszok az erődöt 1915-ben elfoglalták, fogságba esett.[m 1] Az iráni határ mellett egy turkesztáni hadifogolytáborban tartották, ahonnan 1916-ban a svéd kormány közbenjárására szabadult ki.[3]
Visszatért szülővárosába, ahol azonban nem maradhatott, kollégái még tudós mivoltát is kétségbe vonták, nem engedték professzori székhez jutni, és etikai vétségben is elmarasztalták. Svédországba távozott, ahol 1926-tól haláláig az uppsalai egyetem fül-orr-gégészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. Világháborús tapasztalatai alapján kidolgozta a friss lőtt sebesülések sebészeti ellátási módszereit, valamint műtéti eljárást javasolt az idült homloküreg-gyulladás gyógyítására.[4]
Ott is hunyt el, két héttel hatvanadik születésnapja előtt.
Bárány egész munkássága tulajdonképpen a fülészet és az ideggyógyászat határterületén zajlott. Az általa kifejlesztett Bárány-féle forgószéket napjainkban is használják utazási betegség kezelésekor, pilótatréning során[5] és egyensúlyvizsgálathoz.[6]
A Nobel-díjon túl munkásságát több magas szakmai kitüntetéssel is elismerték, így Politzer-díjjal (Boston, 1912), Guyot-díjjal (Groningen, 1914), a svéd Orvostársaság Jubileumi Érmével (1925).
Magyarországon a közvélemény előtt kevéssé ismert személye, nevét nem őrzik intézmények, közterületek sem. Leginkább Kertész Imre Nobel-díja terelte a figyelmet a korábbi, magyar származású díjazottra. Svédországban azonban már 1960-ban megalakult a Bárány Társulat, mely szimpóziumait ötévenként tartja. Karinthy Frigyes is hivatkozik az egyik, Bárány által kifejlesztett eljárásra az Utazás a koponyám körül című művében.[7] Bárány Róbert 1909-ben feleségül vette Ida Felicitas Bergert. Három gyerekük született, valamennyien gyógyító hivatást választottak: Ernst gyógyszerész, Franz belgyógyász, Ingrid pedig pszichiáter lett. Egyik unokája, Anders Bárány fizikusként mint a fizikai Nobel-díj bizottságának titkára számos kitüntetés odaítélési folyamatának lehetett részese.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.