Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj

A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok névsora. A díjat Alfred Bernhard Nobel alapította, minden évben átadják.

Orvosi Nobel-díj (The Nobel Prize in Physiology or Medicine)
Díjazott	az orvostudomány vagy a fiziológia kiemelkedő művelői
Szervezet neve	Karolinska Intézet Nobel-közgyűlése
Székhely	Stockholm
Névadó	Alfred Bernhard Nobel
Alapítás éve	1895
Ország	Svédország
Díjátadás
Első díjátadás	1901
Legutóbbi díjátadás	2024
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj témájú médiaállományokat.

1901–1909

Év	Név	Téma
1901	Emil von Behring (Németország)	„a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért”
1902	Ronald Ross (UK)	„a malária kutatásáért”
1903	Niels Ryberg Finsen (Dánia)	„a bőr-tbc (lupus vulgaris) fényterápiájának kifejlesztéséért”
1904	Ivan Petrovics Pavlov (Oroszország)	„az emésztőrendszer fiziológiájának kutatásáért”
1905	Robert Koch (Németország)	„a tuberkulózis baktériumának felfedezéséért”
1906	Camillo Golgi (Olaszország), Santiago Ramón y Cajal (Spanyolország)	„az idegrendszer”
1907	Alphonse Laveran (Franciaország)	„a véglények okozta betegségek kutatásáért”
1908	Ilja Iljics Mecsnyikov (Oroszország), Paul Ehrlich (Németország) megosztva	„az immunrendszer vizsgálatáért”
1909	Emil Theodor Kocher (Németország)	„a pajzsmiriggyel kapcsolatos vizsgálataiért”

1910–1919

Év	Név	Téma
1910	Albrecht Kossel (Németország)	„sejtbiológiai kutatásaiért, különös tekintettel a fehérjékre és a nukleinsavakra”
1911	Allvar Gullstrand (Svédország)	„a szem optikai rendszerével kapcsolatos vizsgálataiért”
1912	Alexis Carrel (Franciaország)	„a vérerek, érsebészet és szervátültetési kutatásaiért"
1913	Charles Richet (Franciaország)	„az anafilaxia felfedezéséért”
1914	Bárány Róbert (Osztrák–Magyar Monarchia)	„a belső fül vesztibuláris apparátusának (egyensúlyszervének) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”
1915	Nem ítélték oda.
1916	Nem ítélték oda.
1917	Nem ítélték oda.
1918	Nem ítélték oda.
1919	Jules Bordet (Belgium)	„az immunrendszer komplementer rendszerének felfedezéséért”

1920–1929

Év	Név	Téma
1920	August Krogh (Dánia)	„a tüdő gázanyagcsere folyamatának vizsgálatáért”
1921	Nem ítélték oda.
1922	Archibald Hill (UK), Otto Fritz Meyerhof (Németország) megosztva	„az izomanyagcserében szerepet játszó kémiai folyamatok vizsgálatáért, különösen az izom oxigénfelhasználása és tejsavtermelése közötti összefüggés felismeréséért”
1923	Frederick Banting, John James Rickard Macleod (Kanada) megosztva	„az inzulin felfedezéséért”
1924	Willem Einthoven (Hollandia)	„az elektrokardiográfia kifejlesztéséért”
1925	Nem ítélték oda.
1926	Johannes Fibiger (Dánia)	„azon felfedezéséért, hogy a rák mesterségesen előidézhető”
1927	Julius Wagner-Jauregg (Ausztria)	„a paralízis és hátgerincsorvadás elleni malárialáz-kezelés felfedezéséért”
1928	Charles Nicolle (Franciaország)	„a tífusz ellen végzett munkááért”
1929	Christiaan Eijkman (Hollandia), Sir Frederick Gowland Hopkins (UK) megosztva	„különböző vitaminok felfedezéséért”

1930–1939

Év	Név	Téma
1930	Karl Landsteiner (Ausztria)	„az emberi vércsoportok felfedezéséért”
1931	Otto Heinrich Warburg (Németország)	„a sejtlégzés vizsgálata során elért eredményeiért”
1932	Sir Charles Scott Sherrington, Edgar Douglas Adrian (UK) megosztva	„az idegsejtek működésének kutatásáért, többek között annak felismeréséért, hogy erősebb inger magasabb frekvenciájú idegi impulzusokat okoz”
1933	Thomas Hunt Morgan (USA)	„a kromoszómák átöröklésben játszott szerepének felfedezéséért”
1934	George Whipple, George Minot, William Parry Murphy (USA) megosztva	„a vészes vérszegénység elleni májterápia kifejlesztéséért”
1935	Hans Spemann (Németország)	„az élő szervezetek korai fejlődési szakaszával kapcsolatos kutatásaiért”
1936	Sir Henry Hallett Dale (UK), Otto Loewi (Ausztria) megosztva	„az idegingerületek kémiai átvitelével kapcsolatos kutatásaiért”
1937	Szent-Györgyi Albert (Magyarország)	„a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”
1938	Corneille Heymans (Belgium)	„annak felismeréséért, hogy a légzés szabályozásában döntő szerepet játszanak a nyaki verőérhez és a szívből kivezető aortaívhez kapcsolódó érzékszervek”
1939	Gerhard Domagk (Németország)	„a prontozil, az első szulfonamid alapú gyógyszer antibakteriális hatásának felfedezéséért”

1940–1949

Év	Név	Téma
1940	Nem ítélték oda.
1941	Nem ítélték oda.
1942	Nem ítélték oda.
1943	Henrik Dam (Dánia), Edward Adelbert Doisy (USA) megosztva	„a K-vitamin és kémiai szerkezetének felfedezéséért”
1944	Joseph Erlanger, Herbert Spencer Gasser (USA) megosztva	„a különböző típusú idegszövetek felfedezéséért”
1945	Sir Alexander Fleming, Ernst Boris Chain, Sir Howard Florey megosztva	„a penicillin és fertőző betegségeket gyógyító hatásának felfedezéséért”
1946	Hermann Joseph Muller (USA)	„a röntgensugárzás mutációt kiváltó hatásának felfedezéséért”
1947	Carl Ferdinand Cori, Gerty Cori (USA), Bernardo Houssay (Argentína) megosztva	„agyalapi mirigy hormonjainak az állatok vércukorszint-szabályozásában betöltött szerepének felfedezéséért”
1948	Paul Hermann Müller (Svájc)	„a DDT rovarirtó felfedezéséért”
1949 megosztva	Walter Rudolf Hess (Svájc)	„annak a szerepnek a felfedezéséért, amelyet az agy bizonyos részei játszanak a belső szervek működésének meghatározásában és koordinálásában”
	António Egas Moniz (Portugália)	„a prefrontális leukotómia terápiás bevezetéséért”

1950–1959

Év	Név	Téma
1950	Edward Calvin Kendall (USA), Tadeus Reichstein (Svájc), Philip Showalter Hench (USA) megosztva	„a mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozásáért”
1951	Max Theiler (Dél-afrikai Köztársaság)	„a sárgaláz elleni oltás kifejlesztéséért”
1952	Selman Waksman (USA)	„az első, tbc ellen hatásos antibiotikum (sztreptomicin) felfedezéséért”
1953 megosztva	Fritz Albert Lipmann (USA)	„a koenzim-A felfedezéséért és kutatásáért”
	Hans Krebs (UK)	„a citromsav-ciklus felfedezéséért”
1954	John Franklin Enders, Thomas Huckle Weller, Frederick Chapman Robbins (USA) megosztva	„a járványos gyermekbénulás vírusának különböző szövetekben való kitenyésztéséért”
1955	Hugo Theorell (Svédország)	„az oxidációs enzimek hatócsoportjának tanulmányozása során elért eredményeiért”
1956	André Frédéric Cournand (USA), Werner Forßmann (Nyugat-Németország), Dickinson W. Richards (USA) megosztva	„a szív katéterezésének feltalálásáért és a vérkeringési rendszer kóros elváltozásainak kutatásáért”
1957	Daniel Bovet (Olaszország)	„annak felfedezéséért, hogy egyes kémiai szerek, mint az antihisztamin gátolják az allergiás reakciókat”
1958	George Wells Beadle, Edward Lawrie Tatum, Joshua Lederberg (USA) megosztva	„annak felfedezéséért, hogy az anyagcsere egyes lépései genetikailag meghatározottak”
1959	Severo Ochoa (Spanyolország)/(USA), Arthur Kornberg (USA) megosztva	„az RNS és a DNS szintetizálásáért”

1960–1969

Év	Név	Téma
1960	Sir Frank Macfarlane Burnet (Ausztrália), Peter Medawar (UK) megosztva	„annak felfedezéséért, hogy tanulja meg a magzat immunrendszere megkülönböztetni a saját és az idegen szöveteket”
1961	Békésy György (Magyarország)/(USA)	„a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”
1962	Francis Crick (UK), James D. Watson (USA), Maurice Wilkins (Új-Zéland)/(UK) megosztva	„a DNS molekuláris szerkezetének felfedezéséért”
1963	Sir John Carew Eccles (Ausztrália), Alan Lloyd Hodgkin, Andrew Huxley (UK) megosztva	„a kémiai úton történő ingerületátvitel és annak gátlása az idegsejtekben kutatásáért”
1964	Konrad Emil Bloch (USA), Feodor Lynen (Nyugat-Németország) megosztva	„a koleszterin és a zsírsavak anyagcserében játszott szerepének kutatásáért”
1965	François Jacob, André Michel Lwoff, Jacques Monod (Franciaország) megosztva	„az üzenetközvetítő RNS, riboszómák és egyes gének más gének által való kontrollálásának felfedezéséért”
1966 megosztva	Francis Peyton Rous (USA)	„daganatot okozó vírusok felfedezéséért”
	Charles Brenton Huggins (USA)	„a prosztatarák hormonkezelésének felfedezéséért”
1967	Ragnar Granit (Finnország)/(Svédország), Haldan Keffer Hartline, George Wald (USA) megosztva	„a szemben található fényérzékelő sejtek különböző típusainak és működésüknek leírásáért”
1968	Robert W. Holley (USA), Har Gobind Khorana (India), Marshall Warren Nirenberg (USA) megosztva	„annak leírásááért, hogy a sejtmag genetikai alkotóelemei miként irányítják a fehérjeszintézist”
1969	Max Delbrück, Alfred Hershey, Salvador Luria (USA) megosztva	„a vírusok genetikájának és szaporodásának kutatásáért”

1970–1979

Év	Név	Téma
1970	Sir Bernard Katz (UK), Ulf von Euler (Svédország), Julius Axelrod (USA) megosztva	„az idegingerület működésének tanulmányozásáért”
1971	Earl W. Sutherland, Jr. (USA)	„a hormonok hatásmechanizmusának felfedezéséért”
1972	Gerald M. Edelman (USA), Rodney Robert Porter (UK) megosztva	„az antitestek kémiai szerkezetének felfedezéséért”
1973	Karl von Frisch (Nyugat-Németország), Konrad Lorenz (Ausztria), Nikolaas Tinbergen (UK) megosztva	„az állatok társas viselkedésének kutatásáért, különös tekintettel a méhek „táncnyelvére” és a fiatal madarak anyjukhoz való kötődésére”
1974	Albert Claude, Christian de Duve (Belgium), George Emil Palade (USA) megosztva	„az élő sejt alkotórészeinek elkülönítésére és elemzésére szolgáló módszerek kifejlesztésért”
1975	David Baltimore (USA), Renato Dulbecco (Olaszország)/(USA), Howard Martin Temin (USA) megosztva	„a daganatot okozó vírusoknak a sejtek örökítőanyagára való hatásának leírásáért”
1976 megosztva	Baruch Samuel Blumberg (USA)	„a hepatitis B vírus felfedezéséért”
	Daniel Carleton Gajdusek (USA)	„a kannibalizmus okozta kuru betegség leírásáért”
1977 megosztva	Roger Guillemin, Andrew Schally (USA)	„az agy által termelt peptid hormonokkal végzett munkájáért”
	Rosalyn Sussman Yalow (USA)	„az antitesteket használó peptid hormonok mérésére alkalmas Yalow–Berson-módszer kifejlesztéséért”
1978	Werner Arber (Svájc), Daniel Nathans, Hamilton O. Smith (USA) megosztva	„a molekuláris biológia területén elért eredményeikért”
1979	Allan McLeod Cormack (USA), Godfrey Hounsfield (UK) megosztva	„a komputertomográfia kifejlesztéséért”

1980–1989

Év	Név	Téma
1980	Baruj Benacerraf (Venezuela), Jean Dausset (Franciaország), George D. Snell (USA) megosztva	„a szövet-összeférhetőségi génkomplex felfedezéséért, melynek segítségével az immunrendszer képes megkülönböztetni a saját és az idegen szervezetek molekuláit”
1981	Roger W. Sperry, David Hunter Hubel (USA), Torsten Wiesel (Svédország) megosztva	„az agyi féltekék eltérő funkcióinak tanulmányozásáért”
1982	Sune Bergström, Bengt Samuelsson (Svédország), John Robert Vane (UK) megosztva	„a prosztaglandin felfedezéséért”
1983	Barbara McClintock (USA)	„annak felfedezéséért, hogy egyes gének az örökletes anyagon belül bárhová képesek áthelyeződni”
1984	Niels Kaj Jerne (Dánia), Georges J. F. Köhler (Nyugat-Németország), César Milstein (Argentína)/(UK) megosztva	„az immunrendszer specifikus szabályozó mechanizmusának és felépítésének, valamint a monoklonális ellenanyagok termelési elvének felfedezéséért”
1985	Michael Stuart Brown, Joseph L. Goldstein (USA) megosztva	„a koleszterin anyagcsere rendszerének leírásáért”
1986	Stanley Cohen (USA), Rita Levi-Montalcini (Olaszország)/(USA) megosztva	„élő szervezetben termelődő, az ideg- és a hámszövet fejlődését befolyásoló anyagok kutatásáért”
1987	Tonegava Szuszumu (Japán)	„az ellenanyagok sokféleségét lehetővé tevő genetikai mechanizmust felismeréséért”
1988 megosztva	Sir James W. Black (USA)	„a béta receptor blokkolók és a hisztamin-2 receptor blokkoló felfedezéséért”
	Gertrude B. Elion (USA)	„a rákkezelésben és a transzplantációs kilökődés megakadályozása miatt használt gyógyszerek kifejlesztéésért”
	George H. Hitchings (USA)	„különböző antibiotikumok kifejlesztéésért”
1989	John Michael Bishop, Harold E. Varmus (USA) megosztva	„a celluláris onkogének felfedezéséért”

1990–1999

Év	Név	Téma
1990	Joseph Edward Murray, Edward Donnall Thomas (USA) megosztva	„a szerv- és sejttranszplantáció témájában végzett kutatásokért”
1991	Erwin Neher, Bert Sakmann (Németország) megosztva	„a sejtmembránban található ioncsatornák vizsgálatáért”
1992	Edmond H. Fischer (Svájc)/(USA), Edwin G. Krebs (USA) megosztva	„a megfordítható fehérjefoszforizáció felfedezéséért”
1993	Richard J. Roberts (UK), Phillip Allen Sharp (USA) megosztva	„a génkutatásban elért eredményeikért”
1994	Alfred G. Gilman, Martin Rodbell (USA) megosztva	„a G-fehérjék szerepének felderítéséért, illetőleg azonosításáért”
1995	Edward B. Lewis (USA), Christiane Nüsslein-Volhard (Németország), Eric F. Wieschaus (USA) megosztva	„a korai embrionális fejlődés genetikai ellenőrzésének területén tett felfedezéseikért”
1996	Peter C. Doherty (Ausztrália), Rolf M. Zinkernagel (Svájc) megosztva	„annak leírásáért, hogyan használják a nyiroksejtek a szövet-összeférhetőségi génkomplex (major histocompatibility complex – MHC) molekulákat a vírusok felismerésére és elpusztítására”
1997	Stanley B. Prusiner (USA)	„a prionok (fertőző fehérjerészecskék) felfedezésért”
1998	Robert F. Furchgott, Louis J. Ignarro, Ferid Murad (USA) megosztva	„annak felfedezéésért, hogy a nitrogén-monoxid a szervezet ingerületközvetítő molekulája”
1999	Günter Blobel (USA)	„azoknak a molekulán belüli jelzéseknek a felfedezéséért, amelyek a fehérjéknek a sejthártyán keresztüli vándorlását és a sejten belüli elhelyezkedését vezérlik”

2000–2009

Év	Díjazott		Ország	Téma
2000		Arvid Carlsson	Svédország	„annak bizonyításáért, hogy a dopamin felelős az agyban az idegsejtek közti jelátvitelért, és csökkenése Parkinson-kórhoz vezet”
		Paul Greengard	USA	„annak felfedezéséért, hogyan befolyásolják a neurotranszmitterek az agyműködést, és hogyan aktiválják a DARPP-32 nevű központi molekulát”
		Eric R. Kandel		„a hosszú és rövid távú emlékezet működésének molekuláris szintű leírásáért”
2001		Leland H. Hartwell	USA	„a ciklin és a ciklin-dependens kináz, a sejtciklus szabályozása molekuláinak felfedezéséért”
		Tim Hunt	Nagy-Britannia
		Paul Nurse
2002		Sydney Brenner	Dél-Afrikai Köztársaság	„a szervfejlődés génszabályozásának és a programozott sejthalálnak kutatásában elért eredményeikért”
		H. Robert Horvitz	USA
		John E. Sulston	Nagy-Britannia
2003		Paul Lauterbur	USA	„a mágneses magrezonanciás képalkotás (MRI) terén tett felfedezéseikért”
		Peter Mansfield	Nagy-Britannia
2004		Linda Buck	USA	„a szaglósejtek és a szaglórendszer működésének leírásáért”
		Richard Axel
2005		Barry Marshall	Ausztrália	„felfedezték a gyomorfekély és nyombélfekély okozóját: egy baktériumot, nevezetesen a Helicobacter pylorit"
		Robin Warren
2006		Andrew Fire	USA	„az RNS-interferencia felfedezéséért”
		Craig Mello
2007		Mario Capecchi	USA	„a magzati őssejtek felhasználásával egereknél végrehajtható genetikai módosítások területén elért, áttörő jelentőségű felfedezéseikért”
		Martin Evans	Nagy-Britannia
		Oliver Smithies	USA
2008		Harald zur Hausen	Németország	„a humán papillomavírus (HPV) méhnyakrákot okozó hatásának feltárásért”
		Françoise Barré-Sinoussi	Franciaország	„az AIDS-et okozó HIV felfedezéséért”
		Luc Montagnier	Franciaország
2009		Elizabeth Blackburn	USA/Ausztrália	„a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért”
		Carol W. Greider	USA
		Jack W. Szostak	USA

2010–2019

Év	Díjazott		Ország	Téma
2010		Robert Geoffrey Edwards	Nagy-Britannia	„az In Vitro Fertilisation-nak (IVF, a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszere) fejlesztéséért”
2011		Ralph Steinman	Kanada/USA	„a dendritikus sejtekkel kapcsolatos munkásságáért”
		Bruce Beutler	USA	„a természetes vagy veleszületett immunrendszer kutatásáért”
		Jules Hoffmann	Franciaország
2012		John B. Gurdon	Nagy-Britannia	„a felfedezésért, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható”[1][2]
		Jamanaka Sinja	Japán
2013		James Rothman	USA	„a vezikuláris transzporttal kapcsolatos kutatásaik hozzájárultak annak megértéséhez, hogy a sejtek által előállított molekulák miként kerülnek a megfelelő helyre a megfelelő időben”[3][4]
		Randy Schekman
		Thomas Südhof	Németország
2014		John O’Keefe	USA	„Az agy helymeghatározó rendszere sejtjeinek felfedezéséért”[5][6][7]
		May-Britt Moser	Norvégia
		Edvard Moser
2015		William C. Campbell	Írország	„A fonálféreg-fertőzések új szemléletű kezelésének felfedezéséért”[8][9][10][11][12]
		Ómura Szatosi	Japán
		Tu Ju-ju	Kína	„Új maláriaellenes terápia kifejlesztéséért”
2016		Ószumi Josinori	Japán	„Az autofágia mechanizmusának felfedezéséért”[13][14]
2017		Jeffrey C. Hall	USA	„A cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért”[15]
		Michael Rosbash
		Michael W. Young
2018		James P. Allison	USA	„A rák elleni modern immunterápia kifejlesztéséért”[16]
		Hondzso Taszuku	Japán
2019		William Kaelin	USA	„Az élet alkalmazkodóképességének kutatásáért”[17]
		Gregg Semenza
		Peter Ratcliffe	Nagy-Britannia

2020–2029

Év	Díjazott		Ország	Téma
2020		Harvey J. Alter	USA	„A Hepatitis C vírus felfedezéséért"[18][19]
		Michael Houghton	Egyesült Királyság
		Charles M. Rice	USA
2021		David Julius	USA	„Az érzékelés és az idegpályák kapcsolatának felfedezéséért”[20][21]
		Ardem Patapoutian	USA/Libanon
2022		Svante Pääbo	Svédország	„Az evolúciós genetika területén elért eredményeiért"[22]
2023		Karikó Katalin	USA/Magyarország	„A módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését”[23]
		Drew Weissman	USA
2024		Viktor Ambros	USA	"A mikro-RNS felfedezéséért és a génszabályozásban betöltött szerepének meghatározásáért"[24]
		Gary Ruvkun	USA