Beled
magyarországi város Győr-Moson-Sopron vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Beled város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban, a járásszékhelytől 15 km-re, délre található. Közigazgatásilag hozzátartozik Vica község.
- Az azonos nevű ausztriai település szócikkét lásd itt
| Beled | |||
 | |||
| Barthodeiszky-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Kapuvári | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Major Jenő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9343 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2403 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 99,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″ | |||
 Beled
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Beled weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beled témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Dél-Rábaköz központi települése, a 2647 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.[3]
A Rábaköz délnyugati részén fekszik, a Kis-Rába folyása mentén.
A terület többszöri, földtörténeti korszakonkénti süllyedéséből adódóan a beledi téglagyár fejtőjében legalább 3-4 eltemetett, fosszilis talajréteg mutatható ki. A sík vidéket a Rába és a Répce mellékágai agyagos öntései borítják. 1-3 méteres mélységben kavics is található itt, amit a Rába rakott le.
Megközelítése
A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely a központjától délre halad el, ezen érhető el Csorna, illetve Répcelak-Szombathely felől is. A kisvároson, annak főutcájaként, kelet-nyugati irányban a 8612-es út húzódik végig, amely innen Nagycenk térségéig vezet; keresztirányban pedig a 8606-os út szeli át a belterület keleti részét, az Csorna térségétől húzódik idáig.
A belterületeket elkerülve, szintén nagyjából észak-déli irányban húzódik itt a Kapuvár-Celldömölk közti 8611-es út, Vica városrészen pedig a 8609-es út húzódik keresztül. Vásárosfaluval a 8428-as út köti össze; keleti határszélét érinti még a 8607-es út is.
Távolsági autóbuszjáratok sűrűn közlekednek Kapuvárra, Csornára és Szombathelyre.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt. Beled vasútállomás a városközpont nyugati szélén helyezkedik el, Vica megállóhely pedig Vica városrész délkeleti peremén.
A község a nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. Okleveles forrásokban első említése 1230-ra tehető. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Nádasdyak, majd 1681-től az Esterházyak birtoka.
Az 1594. évi török pusztítás elérte a falut is, de az újjátelepítés hamarosan megindult. A 17. század elején Cziráky Mózes megszerezte a község nagyobb felét, és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni.
Beledben a mezőgazdaság mellett jelentős volt a kisipar is. 1874 -ben a céhek helyére lépő ipartestülethez 12-féle iparágban 30 mester és segéd tartozott.
Nagy előrelépést jelentett, hogy az 1891-ben megnyitott Pozsony-Szombathely vasútvonal Beledet érintette. Ez nagy jelentőséggel bírt a személy és áruszállítás területén. A település szerkezetére is hatással volt, megnyitotta a Rábán túli építkezések sorát.
Beled arculata a XX. század első évtizedekben már városias, polgári jelleget öltött. Boltok sora tarkította a Fő utcát, gazdag közösségi élet bontakozott ki egyletek, körök, asztaltársaságok formájában. A kulturált időtöltést szolgálta a kaszinó, a kávéház és a mozi.
Az első világháború veszteségei után a második még mélyebben érintette a falut. Szinte minden családnak volt hősi halottja. A városháza melletti emlékmű 64 hadban elesett katona nevét örökíti meg. Az Auschwitzba hurcolt 330 helyi zsidó lakos közül pedig 278-an vesztették életüket a „halálgyárban”.
1983-ban Beledhez csatolták Vica községet.
1990. január 26-án a 16-os oldalszámú MiG–23UB-val Beled mellett a MiG-21 típusról frissen átképzett Reinhardt Róbert százados és az őt a vizsgafeladaton ellenőrző Bakó Ferenc ezredes a repülés 5. percében lezuhant. Mindketten meghaltak.[4]
Polgármesterei
- 1990–1994: Gombás László (független)[5]
- 1994–1998: Gombás László (független)[6]
- 1998–2002: Szalay József (független)[7]
- 2002–2006: Tompáné Balogh Mária (független)[8]
- 2006–2010: Tompáné Balogh Mária (független)[9]
- 2010–2014: Tompáné Balogh Mária Erzsébet (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Major Jenő (független)[11]
- 2019–2024: Major Jenő (független)[1]
- 2024– :
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 2656 | 2672 | 2640 | 2537 | 2438 | 2403 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 0,7%, evangélikus 16,3%, felekezeten kívüli 4,1% (22,4% nem nyilatkozott).[12]
- A főutcán található Barthodeiszky-kastély a 19. század végén épült, Ludwig Schöne német-osztrák építészmérnök tervei alapján. Ma általános iskola működik benne, illetve a helytörténeti kiállítás is kapott helyet.
- A kastélytól nem messze tekinthető meg a 2016-ban felavatott holokauszt-emlékmű, mellyel a körülbelül 360, Beledről elhurcolt zsidó embernek állítottak emléket.
- A kisváros főutcáján álló, Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom, mai formájában 1863-ban épült romantikus stílusban. Tornya nyolcszög formájú.
- A magastornyú Evangélikus templom 1805-ben épült, amely az Árpádkert városrészben, az Árpád téren található.
- A Városháza egy emeletes épülete 1929-ben épült, amelynek főhomlokzata erkéllyel bővült.
- A vicai városrészben álló római katolikus templom
- Malomépületek
- Pünkösdi Fesztivál
- Glóbusznap
- Káposztafesztivál Vica városrészben
- Beledi Majális
- Itt született szeniczei Bárány György (1682 – 1757) evangélikus lelkész.
- Itt született Pollák Miksa (1868 – Auschwitz, 1944) rabbi, történettudós. Pap Károly író apja.
- dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
