Szülei: Gulácsy Lajos, Méray-Horváth Jolán.
Lényegében autodidakta volt. Már 1899 -ben bemutatták A szerénység laka című képét a Műcsarnokban . A budapesti Mintarajztanodában tanult két félévet, 1900–1901-ben mesterei Balló Ede és Loránfi Antal voltak. 1902 -ben Rómában , majd Firenzében , 1906 -ban Párizsban járt tanulmányúton.
Többször visszatért Olaszországba . Számos képén festette meg az olasz városok középkori , reneszánsz hangulatát. Művészetére nagy hatással voltak az itáliai kisvárosok és művészek (például Giotto , Botticelli , Alessandro Magnasco ). Korai művein a preraffaeliták és a szimbolikus szecesszió , míg késői alkotásain az expresszionizmus hatása látszik, az 1910-es évek közepétől jelentkező vízióinak megfestése a szürrealizmus előfutárává avatják (A halál sziklája c. olajfestménye, Az ópiumszívó álma ).
Első gyűjteményes kiállítását az Uránia műkereskedésben mutatta be Márffy Ödön képeivel együtt, 1907 -ben. 1908-ban kapta meg a Ferenc József -díjat, amely 4000 korona jutalommal járt. 1909 -ben Nagyváradon állította ki műveit a MIÉNK és a nagybányai iskola festői, Rippl-Rónai József , Berény Róbert , Czigány Dezső , Czóbel Béla , Kernstok Károly és Tihanyi Lajos képeivel.
Díszlet- és kosztümterveivel is sikert aratott, 1905 -ben a Thália Társaság (Lásd: Alma Tadema: A láthatatlan kormányos c. színművéhez), 1912 -ben az Új Színpad számára készített díszleteket és jelmezeket (Strindberg : Hattyúvár c. színművéhez).
Mint grafikus is figyelemre méltó, főleg nagy műveinek vázlatát készítette el először grafikus formában. Mint a legtöbb festőnél, nála is innen származik a kiváló kompozícióteremtő képesség. Leghíresebb a Francesca da Rimini és Paolo Malatesta c. akvarellje [8] 1903 -ból, e művét egyszerűen Paolo és Francesca címen emlegetik.
A háború kitörésekor Velencében idegrendszere összeroppant, s ettől kezdve rövid megszakításokkal az idegszanatóriumok, 1919-től kezdve pedig haláláig elmegyógyintézet lakója volt.[9]
Festményein, írásaiban gyakran megjelenik az általa kitalált, létrehozott és megírt elképzelt világ: Na'Conxypan .
Művei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában és magángyűjteményekben vannak, 12 képét őrzi a székesfehérvári Deák Gyűjtemény . Őriz tőle alkotásokat a Janus Pannonius Múzeum Pécsett és a miskolci Herman Ottó Múzeum .
A legtöbb, amit eddig kifizettek egy Gulácsy-képért, 120 millió Ft volt: A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek című festménye rekord leütési áron kelt el 2007-ben egy árverésen.[10]
1907 Első gyűjteményes kiállítása, Uránia műkereskedés, Budapest (Márffy Ödönnel )
1908 –1910 a MIÉNK tárlatai, Budapest, Nagyvárad
1911 -ben Nagyvárad, Temesvár
1912 Rónai Dénes fotóművész műterme, Budapest; Szeged ; Békéscsaba ; Orosháza ; Temesvár
1916 Nemzeti Szalon
1918 Ma csoport kiállítása
1922 Ernst Múzeum , gyűjteményes kiállítás
1936 Emlékkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1947 Emlékkiállítás, Bibliotheca Officina
1966 Emlékkiállítás, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1986 Emlékkiállítás, Kecskemét; Szekszárd
2008 Gyűjteményes kiállítás, KOGART Ház ,[11] Budapest
2023 . április 7. – augusztus 27. Legteljesebb életműkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria[12]
1901 Reggel (olaj, vászon, 35 x 31,5 cm; Magyar Nemzeti Galéria)
1902 A művész áhítata (olaj, vászon, 61 x 77,5 cm; Modern Magyar Képtár, Pécs)
1902 Utca Na'Conxypanban (pasztell, karton, 36,8 x 33,4 cm; Magyar Nemzeti Galéria)
1903 Mária jegyessége (olaj, vászon, 43 x 52,5 cm; magántulajdonban)
1903 Önarckép (olaj, vászon, 46,5 x 36,5 cm; magántulajdonban)
1903 Önarckép mellkereszttel (olaj, papírlemez, 36 x 21,5 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1903 Paolo és Francesca (akvarell , ceruza, papír, 35 x 25,5 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1903 Omnia Vanita (akvarell, tus, papír, 30 x 22,2 cm; Herman Ottó Múzeum, Miskolc)
1903 A gyárváros apostola (akvarell, ceruza, papír, 18 x 26,5 cm; Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár)
(1903 körül) Emília (olaj, vászon, 36 x 22,5 cm; Herman Ottó Múzeum , Miskolc
1903–1904 Legenda (olaj, vászon, 40 x 46,5 cm; magántulajdonban)
1903–1904 Esti fényben (olaj, vászon, 46,5 x 36,5 cm; Herman Ottó Múzeum, Miskolc)
1904 Fohász (olaj, vászon, 59 x 38 cm; magántulajdonban)
1904 A cselszövő (olaj, karton, 65 x 50,5 cm; magántulajdonban)
(1904 körül) Rokokó (olaj, vászon; magántulajdonban)
1906 A spiritualista (olaj, vászon, 41,7 x 31,5 cm; Petőfi Irodalmi Múzeum)
1906–1907 Varázslat (olaj, vászon, 86 x 63 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1907 Dante találkozása Beatricével (olaj, vászon, 70,5 x 100 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1907 Zarándokok hazatérése (olaj, vászon, 96 x 106 cm; magántulajdonban)
(1908 körül) Eksztázis (olaj, lemezpapír, 74 x 53 cm; Janus Pannonius Múzeum , Pécs )
1908–12 Kalapos önarckép (olaj, vászon, 46 x 32 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1909 –11 A bolond és a katona (olaj, lemezpapír, 33 x 25 cm; magántulajdonban)
(1910 körül) Várostrom (olaj, vászon, 52,5 x 42 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
1910 körül Planétás ember (tus, papír, 12 x 5,5 cm; Herman Ottó Múzeum, Miskolc)
1910–12 Fiatal nő rózsafával (olaj, vászon, 116 x 40 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
1910–13 A mulatt férfi és a szoborfehér nő (olaj, vászon, 67 x 47 cm; magántulajdonban)
(1911–12) Vasárnap délután Comóban (olaj, lemezpapír, 102,5 x 69 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1912 Szláv jósnő (olaj, vászon, 145,5 x 46,5 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1912 Transcience (olaj, vászon; magántulajdonban)
1912 Golgota (olaj, vászon, 100 x 64 cm; magántulajdonban)
1912–15 Kalapos férfi és gyászkendős nő (olaj, vászon, 70 x 49 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1913 Régi kert (olaj, karton, 69 x 51 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1913–18 Az ópiumszívó álma (olaj, vászon, 163 x 92,5 cm; dr Ubrizsy Gábor gyűjteményéből ma Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
1914 Rózsalovag (=Chevalier aux Roses) (olaj, vászon, 170 x 103 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
A virágünnep vége. Összegyűjtött írások Gulácsy-képekkel ; vál., szerk., előszó Szabadi Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1989
Pauline Holseel Cevian Dido. Regény ; sajtó alá rend., szerk. Nagy Márta és Kurdy Fehér János; Ferenczy, Budapest, 1994
Síremléke (Budapest , Farkasréti temető , Hv20-1-71). Borsos Miklós alkotása
Juhász Gyula Gulácsy Lajosnak című versében emlékezik barátságukra.
Gulácsy Terem , Szeged
2005 -ben Bereményi Géza forgatókönyvéből Tóth Tamás rendező Na’Conxypan címmel tervezett filmet Gulácsy Lajos életéről.
Legéndy Jácint Szédület című versében állít emléket a festőnek (Legéndy Jácint: Központi Zóna – Balassi Kiadó, Budapest, 2006)
Tarka képzelet: A virágünnep vége – Gulácsy álmai (Groó Diana filmje) 2006
Virágünnep : Vaskakas Bábszínház, Győr (rendezte: Szabó Attila) 2007 . Gulácsy Lajos Na'Conxypan írásaiból
Galambos Péter – Kovács-Cohner Róbert : Na’Conxypanban hull a hó – színmű Gulácsy életéről és művészetéről (Debreceni Csokonai Színház , 2012, rendező: Galambos Péter)[13]
RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
ceruza, papír, 35 x 25,5 cm
Fodor Marcsi : Mesebeli álomvilágot teremtett. Nők Lapja , LXXIV. évf. 15. sz. (2023. április 14.) 62–64. o. ISSN 0029-0963
| . [2021. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
KOGART=Kortárs Művészeti Gyűjtemény
Szabadi Judit: Gulácsy Lajos; átdolg., bőv. kiad., Budapest : Fekete Sas Kiadó, 2007. 334 o. ill. ISBN 9789639680111
Marosvölgyi Gábor: Gulácsy Lajos; Kossuth Kiadó, 2009. ISBN 978-963-09-6072-4
Magyar művészeti kislexikon. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Gulácsy Lajos, lásd 131–132. o. ISBN 9638477660
Szíj Béla: Gulácsy Lajos; Corvina, Budapest, 1979