Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem – saját vallomása szerint – Szabolcska Mihály is.
Apja Kaffka Gyula (1851–1886) főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Anyja urai Uray Margit (1860–1934).[6] 1880. június 15-én keresztelték. Ösztöndíjasként tanult Miskolcon, a szatmári irgalmas nővérektanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított a városban. Ezután Budapesten tanult tovább, és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel (akivel később szerelmi viszonyt is folytatott)[7] és Balázs Bélával is.
1905. január 5-én[8] férjhez ment Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. A következő évben született meg gyermekük, László. Férjét 1907-ben a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, elváltak. Ezt követően viszonya volt többek között Papp Viktor zenekritikussal és Osvát Ernővel is.[9] Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz, Balázs Béla fivéréhez. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt.
1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentritársadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – amelyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.
Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnáthajárvány áldozatává vált. December 4-én a Farkasréti temetőben helyezték őket örök nyugalomra.
Költészettan. A polgári leányiskolák 4. osztálya számára; szerk. Frőhlichné Kaffka Margit, Istvánffyné-Márki Gabriella, Nagy Béla; Athenaeum, Budapest, 1910 (A polgári leányiskolák magyar nyelv és irodalmi tankönyveinek sorozata)
Születési anyakönyvi kivonata:
"Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJRH-44T: accessed 1 March 2016), Ambrus Uray, 13 Dec 1794 Baptism; citing Csengerújfalu, Szatmár, Hungary, Országos Levéltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,129.
Elhunytával kapcsolatos adat: http://www.csengerujfalu.hu/?q=node/41Archiválva2017. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Horváth, Györgyi. "Női irodalom a magyar századelőn. A női irodalom szerepe Kaffka Margit Színek és évek című regényének kritikai megítélésében". Sárkányfű 4 (1999): 54–66.
"Kaffka de Tarcafalva család". Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. By Steven Tötösy de Zepetnek. CLCWeb: Comparative Literature and Culture(Library): <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>. West Lafayette: Purdue University Press, 2010. 124-26.
Kádár, Judit. "Feminista nézőpont az irodalomtudományban". Helikon 4 (1994): 407-16.
Magyar életrajzi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967
A magyar irodalom története 1905-1919. Budapest, 1965
Nemeskürty, István, "Kaffka Margit." Diák, írj magyar éneket. A magyar irodalom története 1945-ig. Budapest: Gondolat, 1985. 2, 698-701.
Kárpáti, Béla. Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon. Miskolc, 1989
Rolla, Margit. A fiatal Kaffka Margit. Út a révig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1983. 2 kötet.
Simon, Zsuzsanna, szerk. A lélek stációi. Kaffka Margit válogatott levelezése. Budapest: Nap, 2010
Szitár, Katalin. "A szó színei. Az emlékezés toposzai Kaffka Margit Színek és évek című regényében. Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág & Zsávolya Zoltán. Budapest: Ráció, 2009. 136-48.
Tötösy de Zepetnek, Steven. "Kaffka Margit prózája. Az irodalmi feminizmus kezdete Magyarországon". Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Szerk. Imre Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Budapest: International Association for Hungarian Studies, 1993. 2, 1185-94.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Radnóczi Miklós (Radnóti Miklós): Kaffka Margit művészi fejlődése; Magyar Irodalomtörténeti Intézet, Szeged, 1934 (Értekezések a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetéből)
Ágoston Julián: Kaffka Margit; Heinrich Ny., Budapest, 1934
Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit; MTA Könyvtár, Budapest, 1981 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei)
Dávid Katalin Zsuzsanna: Színek és ének. Kaffka Margit nárcisztikus hősnői; magánkiadás, Szeged, 1994
A Te színed előtt. Kaffka Margit szerelmei; szerk. Borgos Anna; Holnap, Budapest, 2006 (Szerelmes magyar írók)
Tötösy de Zepetnek, Steven. "Kaffka's (1880-1918) Life Writing and Objection to the War." CLCWeb: Comparative Literature and Culture 17.3 (2015): http://dx.doi.org/10.7771/1481-4374.2912
Tötösy de Zepetnek, Steven. "Kaffka Margit prózája. Az irodalmi feminizmus kezdete Magyarországon" ("The Prose of Margit Kaffka: The Dawn of Feminism in Hungarian Literature"). Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon (Pregrina-tions Old and New: Hungarians Abroad and Foreigners in Hungary). Ed. Imre Békési, József Jankovics, László Kósa, and Judit Nyerges. Budapest: International Association for Hungarian Studies, 1993. Vol. 2, 1185-94.