Kaffka Margit

(1880–1918) magyar író, költő From Wikipedia, the free encyclopedia

Kaffka Margit
Remove ads

Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10.[5] – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Gyors adatok
Thumb
Muhi Sándor grafikus tusrajzán

Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem – saját vallomása szerint – Szabolcska Mihály is.

Remove ads

Életpályája

Apja Kaffka Gyula (1851–1886) főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Anyja Uray Margit (1860–1934).[6] 1880. június 15-én keresztelték. Ösztöndíjasként tanult Miskolcon, a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított a városban. Ezután Budapesten tanult tovább, és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel (akivel később szerelmi viszonyt is folytatott)[7] és Balázs Bélával is.

1905. január 5-én[8] férjhez ment Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. A következő évben született meg gyermekük, László. Férjét 1907-ben a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, elváltak. Ezt követően viszonya volt többek között Papp Viktor zenekritikussal és Osvát Ernővel is.[9] Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz, Balázs Béla fivéréhez. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt.

1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentritársadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – amelyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.

Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnáthajárvány áldozatává vált. December 4-én a Farkasréti temetőben helyezték őket örök nyugalomra.

Thumb
Kaffka Margit sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-2-238/239. Kövesházi Kalmár Elza alkotása (1939)
Remove ads

Művei

  • Versek; Lampel, Budapest, 1904
  • Levelek a zárdából; Lampel, Budapest, 1905 (Magyar könyvtár)
  • A gondolkodók és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1906 (Jeles elbeszélők, műírók és költők) – http://mek.oszk.hu/16600/16636/ online
  • Kaffka Margit könyve; Athenaeum, Budapest, 1906
  • Fröhlichné-Kaffka Margit: Képzelet-királyfiak. Mese; Lampel, Budapest, 1909 (Benedek Elek kis könyvtára)
  • Csendes válságok; Nyugat, Budapest, 1910 http://mek.oszk.hu/04500/04566/ online
  • Költészettan. A polgári leányiskolák 4. osztálya számára; szerk. Frőhlichné Kaffka Margit, Istvánffyné-Márki Gabriella, Nagy Béla; Athenaeum, Budapest, 1910 (A polgári leányiskolák magyar nyelv és irodalmi tankönyveinek sorozata)
  • Csonka regény és novellák; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár) – http://mek.oszk.hu/16700/16724/ online
  • Tallózó évek. Versek; Nyugat, Budapest, 1911 (Nyugat könyvtár)
  • Süppedő talajon. Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1912 (Magyar könyvtár)
  • Színek és évek. Regény; Franklin, Budapest, 1912
  • A Kirilláné múltja (1912)
  • Utólszor lyrán. Új versek. Anthologia a régebbi versekből; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
  • Mária évei. Regény; Nyugat, Budapest, 1913
  • Szent Ildefonso bálja. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár)
  • Két nyár. Novellák; Nyugat, Budapest, 1916 (Nyugat folyóirat könyvei)
  • Állomások. Regény; Franklin, Budapest, 1917
  • Hangyaboly. Regény; Nyugat, Budapest, 1917
  • Kis emberek, barátocskáim. Játékok; Pallas, Budapest, 1918
  • A révnél. Elbeszélések; Franklin, Budapest, 1918
  • Az élet útján. Válogatott gyűjtemény régi és legújabb költeményeiből; Nyugat, Budapest, 1918
  • Álom. Kaffka Margit kiadatlan elbeszélései; Franklin, Budapest, 1942
  • Kaffka Margit összes versei; Franklin, Budapest, 1943
  • Babamúzeum; Ifjúsági, Budapest, 1951 (Kispajtások mesekönyve)
  • Kaffka Margit válogatott művei; vál., bev. Bodnár György, sajtó alá rend. Szücs Éva; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Magyar klasszikusok)
  • Lázadó asszonyok. Összegyűjtött elbeszélések, 1-2.; sajtó alá rend. Kozocsa Sándor; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • Hullámzó élet. Cikkek, tanulmányok; vál., bev., jegyz. Bodnár György; Szépirodalmi. Budapest, 1959
  • Kaffka Margit összes versei; sajtó alá rend., jegyz., bibliogr. Kozocsa Sándor; Magyar Helikon, Budapest, 1961 (Kis magyar múzeum)
  • Marie, a kis hajó; Móra, Budapest, 1962 (Kispajtások mesekönyve)
  • Csendes válságok. Elbeszélések; összegyűjt., szerk., utószó Kozocsa Sándor; Szépirodalmi, Budapest, 1969
  • Levelek a zárdából. Elbeszélések; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek; összegyűjt., szerk., bev., jegyz. Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1972
  • Képzelet-királyfiak; vál., szerk., utószó Győri János; Móra, Budapest, 1980
  • Mária évei; utószó Bodnár György; Bethlen, Sopron, 1994 (Kaffka Margit műveiből)
  • Mirjam és Mária. Misztikus és mitikus elbeszélések; Bethlen, Budapest, 1995 (Kaffka Margit műveiből)
  • Kaffka Margit naplói; Nap, Budapest, 2008 (Különleges könyvek)
  • A lélek stációi. Kaffka Margit válogatott levelezése; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Simon Zsuzsanna; Nap, Budapest, 2010
  • Az üvegkisasszony és más elbeszélések; szerk. Bokor Pál; Atlantic Press Kiadó, 2019
Remove ads

Származása

Kaffka Margit családfája
tarcafalvi Kaffka Margit

(Nagykároly, 1880. jún. 10. – Budapest, 1918. dec. 1.) író, költő

 Apja:

tarcafalvi Kaffka Gyula[10] 

(Nagykároly, 1851. jún. 1. – Nagykároly, 1886. jún. 23.)

Szatmár megye tiszti főügyésze

 Apai nagyapja:

tarcafalvi Kaffka Ignác 

(Nagykároly, 1826. máj. 10. – Miskolc, 1907. márc. 3.[11])

királyi táblabíró

 Apai nagyapai dédapja:

tarcafalvi Kaffka Antal 

(Tarcal, 1777. okt. 19.[12] –

Nagykároly, 1849)

Szatmár vármegye táblabírája

Kaffka András nemesített iparos és Krausz Barbara fia

Apai nagyapai dédanyja:

Héher Anna Genovéva 

(Nagykároly, 1785. jan. 3. –

Nagykároly, 1847. máj. 7.)

Apai nagyanyja:

Lauka Janka (Johanna) 

(Erdőd, 1830 k. –

Miskolc, 1904. szept. 13.[13])

 Apai nagyanyai dédapja:

Lauka János 

(?, ? – ?, ?)

uradalmi főmérnök

Apai nagyanyai dédanyja:

Timiáry-Handl Rozália 

(?, ? – ?, ?)

Anyja:

urai Uray Margaréta Aurélia Mária 

(Nyírbátor, 1860. okt. 8.[14] – Máramaros, 1934)

 Anyai nagyapja:

urai Uray Ábrahám 

(Csengerújfalu, 1833. júl. 11.[15] – ?, 1868)

segédbíró, ügyvéd

 Anyai nagyapai dédapja:

urai Uray Ambrus 

(Csengerújfalu, 1794. dec. 13.[16] – Csengerújfalu, 1847)

szatmári szolgabíró, megyei főjegyző

Anyai nagyapai dédanyja:

nagyváradi Tóth Terézia 

(Gencs, 1801 – Nagykároly, 1869)

Anyai nagyanyja:

nemestóthi Szabó Emília 

(Nyírmeggyes, 1842 – Nagykároly, 1919. júl. 4.)

 Anyai nagyanyai dédapja:

nemestóthi Szabó István

(?, 1806 – Nagykároly, 1861)

ügyvéd, földbirtokos

Anyai nagyanyai dédanyja:

zanati Zanathy Emília

(?, 1820 k. – Nagykároly, 1885)

Zanathy Ferenc szatmári szolgabíró és Zimányi Júlia lánya

Emlékezete

  • Nevét őrzi az 524638 Kaffkamargit kisbolygó.[17][18]

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads