Norvégia
állam Észak-Európában From Wikipedia, the free encyclopedia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe 385 203 négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. Emberi fejlettségi indexe (HDI) alapján a legfejlettebb állam a Földön.[6] HDI besorolása: nagyon magas. Társadalmi berendezkedése alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött számiknak bizonyos mértékű önrendelkezésük van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is, de nem tagja az Európai Uniónak.. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.
A norvég elnevezést először a viking korban, a 10. század utolsó harmadában jegyezték le, de hasonló óangol változata már 880-ból ismert. Akkoriban „az északi útvonal (Nor - vegr) mentén élők” jelentést hordozta, a Kattegat partjaitól egészen a Lofoten-szigetekig, sőt attól északra, a partmenti hajózási útvonal közelében élő óskandináv népességet jelentette.[7]
A középkori norvég történeti hagyomány azonban egy másik etimológia szerint inkább egy legendás királytól eredeztette az ország nevét: a Historia Norvegiae szerint egy bizonyos Nor király nevéből származik az ország neve, akit a latin nyelvű krónika mellett a Saga Olafs Tryggvasonar is említ.[7]
Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.
A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.
A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.
323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, amelyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.
Az ország főként gránit és gneisz sziklákon fekszik, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.
Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:
Jellemző norvég falusi táj
A Nærøy-fjord
Reine környéke az ország északi részén
Tájkép, Preikestolen
Éghajlat
A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.
A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.
Élővilág
Nemzeti parkok
A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.
Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.
Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én Németország megtámadta. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását, és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940 áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.
A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.
.jpg)
Alkotmány, államforma
Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket négyévenként választanak meg. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.
Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.
Politikai pártok
- Munkáspárt (szociáldemokrata)
- Haladás Párt (liberál-konzervatív)
- Konzervatív Párt
- Szocialista Baloldali Párt
- Keresztény Néppárt
- Centrumpárt
- Venstre (szociálliberális)
- Vörös Választási Szövetség (marxista)
Közigazgatási beosztás
- Lásd még: a Norvégia hagyományos régiói cikket
| # | Megye (2024)[8] | Székhely |
|---|---|---|
| 3 |  Oslo | Oslo |
| 11 |  Rogaland | Stavanger |
| 15 |  Møre og Romsdal | Molde |
| 18 |  Nordland | Bodø |
| 31 |  Østfold | Sarpsborg |
| 32 |  Akershus | Oslo |
| 33 |  Buskerud | Drammen |
| 34 |  Innlandet | Hamar |
| 39 |  Vestfold | Tønsberg |
| 40 |  Telemark | Skien |
| 42 |  Agder | Kristiansand |
| 46 |  Vestland | Bergen |
| 50 |  Trøndelag | Steinkjer |
| 55 |  Troms | Tromsø |
| 56 |  Finnmark | Vadsø |
| Megye (2017) | Székhely | Népesség (fő) | Régió |
|---|---|---|---|
| Akershus |
Oslo | 573 326 | Østlandet |
 Aust-Agder |
Arendal | 113 518 | Sørlandet |
| Buskerud |
Drammen | 271 252 | Østlandet |
| Finnmark |
Vadsø | 75 207 | Észak-Norvégia |
 Hedmark |
Hamar | 194 236 | Østlandet |
 Hordaland |
Bergen | 503 100 | Vestlandet |
| Møre og Romsdal |
Molde | 266 600 | Vestlandet |
 Nord-Trøndelag |
Steinkjer | 134 118 | Trøndelag |
| Nordland |
Bodø | 240 527 | Észak-Norvégia |
 Oppland |
Lillehammer | 187 723 | Østlandet |
| Oslo |
Oslo | 2 454 712 | Østlandet |
| Rogaland |
Stavanger | 472 300 | Vestlandet |
 Sogn og Fjordane |
Leikanger | 109 700 | Vestlandet |
 Sør-Trøndelag |
Trondheim | 351 805 | Trøndelag |
| Telemark |
Skien | 171 333 | Østlandet |
| Troms |
Tromsø | 161 771 | Észak-Norvégia |
 Vest-Agder |
Kristiansand | 177 906 | Sørlandet |
| Vestfold |
Tønsberg | 240 398 | Østlandet |
| Østfold |
Sarpsborg | 284 493 | Østlandet |
Védelmi rendszer
Általános adatok
Norvégia lakosság 5 323 933 (2018) éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.
Népességének változása
A népesség alakulása 1960 és 2023 között
| Lakosok száma | 3 581 239 | 3 784 539 | 3 985 258 | 4 099 702 | 4 209 488 | 4 336 613 | 4 513 751 | 4 768 212 | 5 213 985 | 5 550 203 |
| 1960 | 1967 | 1974 | 1981 | 1988 | 1994 | 2001 | 2008 | 2016 | 2023 |
Adatok: Wikidata
Legnépesebb települések
| Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)[9] | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Település | Népesség | # | Település | Népesség | ||
| 1 | Oslo | 709 037 | 11 | Sandnes | 82 548 | ||
| 2 | Bergen | 289 330 | 12 | Tromsø | 77 992 | ||
| 3 | Trondheim | 212 660 | 13 | Ålesund | 67 520 | ||
| 4 | Stavanger | 146 011 | 14 | Sandefjord | 65 574 | ||
| 5 | Bærum | 129 874 | 15 | Nordre Follo | 62 245 | ||
| 6 | Kristiansand | 115 569 | 16 | Sarpsborg | 59 038 | ||
| 7 | Drammen | 103 291 | 17 | Tønsberg | 58 561 | ||
| 8 | Asker | 97 784 | 18 | Skien | 55 924 | ||
| 9 | Lillestrøm | 91 515 | 19 | Bodø | 53 259 | ||
| 10 | Fredrikstad | 84 444 | 20 | Moss | 51 240 | ||
.jpg)
Etnikai megoszlás
2012-ben a teljes népesség 86,2% -a tartozott a norvég etnikai csoporthoz.[10]
Norvégiába folyamatosan bevándorlók érkeznek, főleg Dél-Ázsiából, a Közel-Keletről, ÉK-Afrikából és Kelet-Európából. 2020-ban közel 800 ezer emigránst, illetve mintegy 190 ezer olyan norvégiai születésűt tartottak nyilván, akinek mindkét szülője emigráns volt.[11]
| No. | Bevándorlók eredete[12] | Számban (2020-ban)[11] |
|---|---|---|
| 1. |  Lengyelország |
115 416 |
| 2. |  Litvánia |
47 304 |
| 3. |  Svédország |
44 773 |
| 4. |  Szomália |
43 273 |
| 5. |  Pakisztán |
41 674 |
| 6. |  Szíria |
36 000 |
| 7. |  Irak |
31 026 |
| 8. |  Eritrea |
22 268 |
| 9. |  Németország |
28 258 |
| 10. |  Fülöp-szigetek |
26 334 |
Vallási megoszlás
A 2010-es években a népesség kb. 71,5% -a tartozik a nemzeti evangélikus Norvég Egyházhoz.[13] Vannak más keresztény felekezetek is, amelyek együttesen a népesség kb. 5% -át teszik ki. Ide tartozik a norvég pünkösdi mozgalom, a római katolikus egyház, a baptisták, az Üdvhadsereg, a metodisták vagy a hetednapi adventisták.
Nyelv
Az ország hivatalos nyelve a norvég. Két írott változata a bokmål és a nynorsk.
Az országban sok nyelvjárást is beszélnek, amelyek között nagy különbségek is lehetnek. Hat hivatalos kisebbségi nyelv is létezik; ezek közé tartoznak a számi nyelvek is.[14]
Oktatási rendszer
Egyetemek
| Egyetem | Alapítva | Hallgatók száma | Munkavállaló |
|---|---|---|---|
 Oslói Egyetem | 1811 | 30.345 | 4.600 |
| Bergeni Egyetem | 1946 | 17.000 | 3.000 |
| Tromsøi Egyetem – a "világ legészakibb egyeteme" | 1972 | 9.000 | 2.500 |
 Norvég Műszaki és Tudományos Egyetem | 1996 (több műszaki egyetem összevonásából) | 20.000 | 3.500 |
 Környezet- és Élettudományi Egyetem | 2005 (volt főiskola) | 2.800 | 870 |
 Stavangeri Egyetem | 2005 (volt főiskola) | 9.000 | 910 |
| Agderi Egyetem Archiválva 2011. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben | 2007 (zuvor Hochschule Agder) | 8.000 | 800 |
 OsloMet | 2011 (volt főiskola Oslóban és Akershusban) | 20.000 | 2.100 |
| Nord universitet | 2016 (volr több főiskola) | 12.000 | 1.200 |
 Universitetet i Sørøst-Norge |
2018 (volt főiskola) | 18.000 | 1.360 |
Szociális rendszer
Az egészségügyi kiadások a GDP 9,07%-át teszik ki. A gyermekhalandóság alacsony: 1000-ből 2 gyerek hal meg. A születéskor várható élettartam 81,5 év.[15]
| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 485,5 mrd $ (2023) | [16] |
| GDP növekedési ráta | -0,8% (2024 Q1) | [17] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 104 460 $ (2023) | [18] |
| Államadósság | 215,1 mrd € (2022) | [19] |
| Államadóssági ráta | 37,1% (2022) | [19] |
| Infláció | 2,6% (2024. június) | [20] |
| Foglalkoztatottsági ráta | 69.8% (2024. június) | [21] |
| Munkanélküliségi ráta | 4,1% (2024. június) | [22] |
| Minimálbér | Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér. | [23] |
| Bérnövekedés üteme | 5,8% (2023 Q4) | [24] |
| Jegybanki alapkamat | 4,5% (2024. június) | [25] |
| SZJA | 38,2% (2023) | [25] |
| ÁFA (általános) | 25% (2023) | [26] |
| TAO | 22% (2023) | [25] |
|
Képek .jpg)        |
Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.
Az ipari forradalom előtt Norvégia gazdasága nagyrészt a mezőgazdaságon, a fakitermelésen és a halászaton alapult. A norvégok általában szűkös körülmények között éltek, bár az éhínség ritka volt. Napjainkban az egy főre eső GDP itt az egyik legmagasabb a világon.
Gazdasági életében a kőolaj és a tenger játssza a legfőbb szerepet.
Az 1980-as évek óta a kőolajipar volt a legjövedelmezőbb ipar a norvég állam számára. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre tesznek szert. A készletek gyors fogyatkozása miatt azonban hamarosan elveszítheti az ország e legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. 2017-re Norvégia állami vagyonalapja elérte az egybillió, avagy ezer milliárd dollárt.[27]
Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon. Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, aluminiumtermelés, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.
Távlatilag jelentős gazdasági szerepe lehet az ország délkeleti részén 2024-ben felfedezett, európai viszonylatban nagyon jelentős ritkaföldfém-oxid lelőhelynek.[28]
A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata és halfeldolgozó ipara Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és halolajat is készítenek.
A halászat mellett kiemelkedő szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.
Külkereskedelem
- Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
- Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[29]
- Export:
Egyesült Királyság 21,1%, 
Németország 15,5%, 
Hollandia 9,9%, Svédország 6,6%, Franciaország 6,4%, Belgium 4,8%, Dánia 4,7%, Egyesült Államok 4,6% - Import:
Svédország 11,4%, Németország 11%, 
Kína 9,8%, USA 6,8%, Dél-Korea 6,7%, Dánia 5,4%, Egyesült Királyság 4,7%
Norvégiának vízi szállítási hagyományai vannak, de a közúti, vasúti és légi közlekedés fontossága jelentősen növekedett a 20. század során. 2008-ban az utasszállítás 8% -a tömegközlekedéssel történt; a közúti szállítás pedig a meghatározó szállítási mód.[30]
Közút
2008-ban Norvégiában a közúti hálózat 92 ezer km, amelyből 72 ezer km volt burkolt és 664 km autópálya.[31] Autópályák csak a legnagyobb városok környékén vannak.
Az alacsony népsűrűség miatt a tömegközlekedés kevésbé van kiépítve Norvégia vidéki területein, de a városokban és a városok környékén fejlett a tömegközlekedés.
A 2010-es években az egy főre jutó hibrid elektromos járművek állománya Norvégiában volt a világon a legnagyobb, Oslo-ra pedig a világ elektromos autóinak "fővárosa"-ként tekintettek.[32][34][35]
Vasút
Vízi
A fjordokban és sok sziget közlekedésében a kompok nélkülözhetetlen szállítási eszközök.
Legnagyobb kikötők :[36]
Légi
| Hívójel prefix | LA-LN, JW-JX, 3Y |
| ITU zóna | 28 |
| CQ zóna | 14 |
Norvégia kultúrája szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és földrajzához. A 19. században a norvég kultúra virágzott, amikor az irodalom, a művészet és a zene területén tettek erőfeszítéseket az önálló identitás elérésére. Ez ma folytatódik az előadóművészetben, valamint a kiállítások, kulturális projektek és műalkotások állami támogatásának eredményeként.[37]
2008-ban Norvégia a 17. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum utazási és turisztikai versenyképességi jelentésében.[38] A turizmus a 2016. évi jelentés szerint a bruttó hazai termék 4,2% -át tette ki.[39] Az országban tizenöt emberből egy dolgozik az idegenforgalom területén.[40] A turizmus szezonális Norvégiában. A turisták több mint fele májustól augusztusig látogatja meg az országot.[40]
A leginkább látogatott helyszínek az Innovasjon Norge alapján, amely éves jelentéseket készít az ország leglátogatottabb turisztikai látványosságairól:
Kulturális:
| No. | nevezetesség | típus | hely | látogatók, 2007 |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Fløibanen | siklóvasút | Bergen | 1 131 707 |
| 2 | Holmenkollbakken és Holmenkollen Sí Múzeum | sízés, síugró hely | Oslo | 686 857 |
| 3 | Bryggen | Bergen | 583 510 | |
| 4 | Kristiansand Zoo | szórakozás | Kristiansand | 532 044 |
| 5 | Tusenfryd | szórakozás | Ås | 501 235 |
| 6 | Flåm Line | vasút | Flåm | 457 545 |
| 7 | Hadeland Glassverk | üveggyártás | Jevnaker | 431 400 |
| 8 | Fredrikstad | erőd és az óváros | Fredrikstad | 372 360 |
| 9 | Viking Hajómúzeum (Vikingskipshuset på Bygdøy) | múzeum | Oslo | 314 560 |
| 10 | Hunderfossen Familiepark | szórakozás | Øyer/Lillehammer | 270 500 |
Természeti:
| No. | nevezetesség | típus | hely | látogatók, 2006 |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Vøringsfossen | vízesés | Eidfjord | 655 000 |
| 2 | Trollstigen | út | Åndalsnes | 563 331 |
| 3 | Kjosfossen | vízesés | Flåm | 457 400 |
| 4 | Geiranger-fjord | fjord | Geiranger | 423 643 |
| 5 | Låtefossen | vízesés | Odda/Hardanger | 420 000 |
| 6 | Steinsdalsfossen | vízesés | Norheimsund/Hardanger | 300 000 |
| 7 | Nærøyfjorden | Fjord | Aurland | 297 038 |
| 8 | Briksdalsbreen | gleccser | Olden/Stryn | 280 000 |
| 9 | Sognefjellsvegen | út | Lom-Luster | 253 953 |
| 10 | Atlanti-óceáni út | út | 64. sz. út egy szakasza | |
A labdarúgás, a sífutás a biatlon és a kézilabda a legnépszerűbb sportágak az országban.[41]
Labdarúgás
Az egyik legismertebb futballklub a Rosenborg BK, ami többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.
A női labdarúgó-válogatott az egyik legsikeresebb nemzeti csapat. A válogatott egyszer nyert világbajnokságot (1995); két alkalommal Európa-bajnokságot (1987, 1993) és egy olimpiai bajnoki címet is szereztek a 2000-es játékokon.
Olimpia
Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, Alexander Dale Oent, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.
Kézilabda
A norvég kézilabda válogatott sokszor volt eredményes rangos tornákon:
Világbajnoki győzelem: 1999, 2011, 2015 Európa-bajnoki győzelem: 1998, 2004, 2006, 2008, 2010, 2014, 2016.
Olimpiai aranyérem: 2008, 2012.
A legismertebb norvég kézilabda csapatok a Larvik HK és a Vipers Kristiansand.
Az utóbbi évek legeredményesebb játékosa Stine Bredal Oftedal, akit kétszer választottak a világ legjobbjának.
Jégkorong
Egyéb
Többszörös világbajnok sakkozójuk Magnus Carlsen.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
