Rámszari egyezmény

A rámszari egyezmény, hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. A 20. század közepén minden addiginál gyorsabban pusztultak, sérültek az addig érintetlen vizes területek, s ez nemzetközi összefogáshoz vezetett. Egy iráni kisvárosban, Rámszarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe.

Rámszari egyezmény
Az egyezmény logója
A Balaton, 1989. március 17. óta a rámszari egyezmény hatálya alá tartozik.[2]
Típusa	nemzetközi egyezmény
Megszövegezve	1971. február 2.
Aláírás dátuma	1971. február 2.
Aláírás helye	Rámszar
Életbelépés	1975. december 21.
Nyelvek	cseh
[ https://www.ramsar.org https://www.ramsar.org/fr https://www.ramsar.org/es Hivatalos weboldal]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rámszari egyezmény témájú médiaállományokat.

Az egyezmény

A rámszari egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az általa létrehozott Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében minden részt vevő állam legalább egy vadvizes területe szerepel. A részes felek a szerződés aláírását követően öt év elteltével kiléphetnek az egyezményből.

A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (a rámszari listán) ma már több mint 1900 helyszín szerepel, együttes területük kb. 1 900 000 km². A legtöbb helyszínnel (168) az Egyesült Királyság rendelkezik, a legnagyobb területű vizes élőhellyel Kanada szerepel, több, mint 130 000 km², csak a Queen Maud-öböl 62 800 km². Magyarországról máig 29^[3] élőhelyet vettek fel, melyek összterülete 260 668 hektár^[4] (2607 km²).

Részt vevő országok és belépésük éve

• 1975: Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Finnország, Görögország, Irán, Norvégia, Svédország
• 1976: Bulgária, Egyesült Királyság, Németország, Pakisztán, Svájc, Új-Zéland
• 1977: Jordánia, Olaszország, Oroszország, Szenegál
• 1978: Dánia, Izland, Lengyelország
• 1979: Magyarország
• 1980: Hollandia, Japán, Marokkó
• 1981: Chile, Kanada, Portugália, Tunézia
• 1982: India, Spanyolország
• 1983: Ausztria, Mauritánia
• 1984: Algéria, Uruguay
• 1985: Írország, Suriname
• 1986: Belgium, Franciaország, Mexikó
• 1987: Amerikai Egyesült Államok, Gabon, Mali, Niger
• 1988: Egyiptom, Ghána, Nepál, Uganda, Venezuela
• 1989: Málta, Vietnám
• 1990: Bissau-Guinea, Bolívia, Burkina Faso, Csád, Guatemala, Kenya, Panama, Srí Lanka
• 1991: Ecuador, Fehéroroszország, Horvátország, Liechtenstein, Macedónia, Románia, Szlovénia, Ukrajna, Zambia
• 1992: Argentína, Banglades, Bosznia-Hercegovina, Costa Rica, Indonézia, Kína, Montenegró, Peru, Szerbia
• 1993: Brazília, Csehország, Guinea, Honduras, Litvánia, Örményország, Pápua Új-Guinea, Szlovákia, Trinidad és Tobago
• 1994: Észtország, Fülöp-szigetek, Törökország
• 1995: Comore-szigetek, Lettország, Malajzia, Namíbia, Paraguay, Togo
• 1996: Albánia, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság
• 1997: Bahama-szigetek, Botswana, Dél-Korea, Gambia, Grúzia, Izrael, Malawi, Monaco, Nicaragua
• 1998: Bahrein, Belize, Jamaica, Kolumbia, Kongói Köztársaság, Luxembourg, Mongólia, Szíria, Thaiföld
• 1999: Kambodzsa, Libanon, Madagaszkár, Salvador
• 2000: Benin, Líbia, Moldova, Sierra Leone, Tanzánia
• 2001: Azerbajdzsán, Ciprus, Kuba, Mauritius, Nigéria, Tádzsikisztán
• 2002: Burundi, Dominikai Köztársaság, Saint Lucia, Üzbegisztán
• 2003: Dzsibuti, Egyenlítői-Guinea, Kirgizisztán, Libéria, Palau
• 2004: Lesotho, Marshall-szigetek, Mozambik
• 2005: Antigua és Barbuda, Mianmar, Seychelle-szigetek, Szamoa, Szudán, Zöld-foki Köztársaság
• 2006: Barbados, Fidzsi-szigetek, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Ruanda, São Tomé és Príncipe
• 2007: Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán
• 2008: Irak, Jemen
• 2009: Türkmenisztán
• 2010: Laosz

Magyarország rámszari területei

Az alábbi táblázat a Magyarországon található huszonkilenc, összesen 260 668 hektárra kiterjedő rámszári terület főbb adatait sorolja fel a hivatalos lista alapján.^[5]

Terület megnevezése	Földrajzi kistáj[6]	Nemzeti park igazgatóság	Azonosító	Felvétel dátuma	Terület
Balaton	Balaton	Balaton-felvidéki Nemzeti Park	0421	1989. március 17.	59 800 ha
Baradla-barlangrendszer	Aggteleki-hegység	Aggteleki Nemzeti Park	1092	2001. augusztus 14.	02 056 ha
Béda-Karapancsa	Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík	Duna–Dráva Nemzeti Park	0901	1997. április 30.	08 669 ha
Biharugrai-halastavak	Kis-Sárrét	Körös–Maros Nemzeti Park	0903	1997. május 26.	02 791 ha
Bodrogzug	Bodrogköz	Aggteleki Nemzeti Park	0422	1989. március 17.	04 220 ha
Borsodi-Mezőség	Borsodi-Mezőség	Bükki Nemzeti Park	1745	2008. február 20.	18 471 ha
Csongrád-bokrosi Sós-tó	Kiskunsági löszös hát	Kiskunsági Nemzeti Park	1409	2004. december 4.	00 865 ha
Dél-balatoni halastavak és berkek	Somogyi parti sík	Balaton-felvidéki Nemzeti Park	1963	2011. június 9.	09 483 ha
Felső-kiskunsági-puszta	Csepeli-sík	Kiskunsági Nemzeti Park	1646	2006. október 6.	13 177 ha
Felső-kiskunsági-tavak	Solti-sík	Kiskunsági Nemzeti Park	0187	1979. április 11.	07 393 ha
Felső-Tisza	Beregi-sík, Rétköz	Hortobágyi Nemzeti Park	1410	2004. január 10.	26 871 ha
Fertő tó	Fertő-medence	Fertő–Hanság Nemzeti Park	0420	1989. március 17.	08 432 ha
Gemenc	Tolnai-Sárköz	Duna–Dráva Nemzeti Park	0900	1997. április 30.	19 770 ha
Hortobágy	Hortobágy	Hortobágyi Nemzeti Park	0189	1979. április 11.	32 037 ha
Ipoly-völgy	Alsó-Ipoly-völgy, Középső-Ipoly-völgy	Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság	1093	2001. augusztus 14.	02 304 ha
Kardoskúti Fehér-tó	Csongrádi-sík	Körös–Maros Nemzeti Park	0184	1979. április 11.	00 492 ha
Kis-Balaton	Kis-Balaton-medence		0185	1979. április 11.	14 659 ha
Kolon-tó	Kiskunsági-homokhát	Kiskunsági Nemzeti Park	0902	1997. április 30.	03 059 ha
Mártély	Dél-Tisza-völgy	Kiskunsági Nemzeti Park	0186	1979. április 11.	02 324 ha
Montág-puszta	Csongrádi-sík	Körös–Maros Nemzeti Park	1746	2008. február 20.	02 203 ha
Nyirkai-Hany	Hanság	Fertő–Hanság Nemzeti Park	1644	2006. október 6.	00 421 ha
Ócsai-turjános	Pesti-hordalékkúpsíkság	Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság	0418	1989. március 17.	01 146 ha
Pacsmagi-tavak	Kelet-Külső-Somogy	Duna–Dráva Nemzeti Park	0904	1997. április 30.	00 439 ha
Pusztaszer (Fehér-tó, Csaj-tó, Büdös-szék, Labodár, Sasér)	Dél-Tisza-völgy, Kiskunsági löszös hát	Kiskunsági Nemzeti Park	0188	1979. április 11.	05 000 ha
Rába-völgy	Alsó-Rába-völgy	Őrségi Nemzeti Park	1645	2006. október 6.	09 552 ha
Rétszilasi-tavak	Sárvíz-völgy	Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság	0899	1997. április 30.	01 494 ha
Szaporcai-Ős-Dráva	Dráva-sík	Duna–Dráva Nemzeti Park	0182	1979. április 11.	00 289 ha
Tatai tóvidék (Öreg-tó, Réti-tavak, Fényes-tavak)	Győr–Tatai-teraszvidék	Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság	0419	1989. március 17.	01 897 ha
Velencei és dinnyési természetvédelmi területek	Velencei-medence	Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság	0183	1979. április 11.	01 354 ha

Jegyzetek

1. Ramsari területek Balaton
2. Ramsari területek Balaton
3. A természetvédelem szakpolitikai stratégiája. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 27.)
4. Search results | Ramsar Sites Information Service. rsis.ramsar.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
5. Magyarország rámszari területei. Ramsar Sites Information Service (Hozzáférés: 2019. március 13.)
6. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

Források

• Ramsari Egyezmény

További információk

• A rámszari területek listája
• Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről