Turku

	Turku
; Turku címere	; Turku zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Finnország
Régió	Igazi Finnország
Alapítás éve	13. század
Irányítószám	20002–21000
Testvérvárosok	Lista Firenze; Várna; Köln; Pozsony; Gdańsk; Rostock; Göteborg község; Aarhus; Konstanca; Szeged; Tartu; Bergen; Harkiv;
	Népesség
Teljes népesség	202 250 fő (2024. febr. 29.)
Népsűrűség	720,5 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	306,4 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 60° 27′ 06″, k. h. 22° 16′ 01″
	Turku weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turku témájú médiaállományokat.

Turku (svédül Åbo) Finnország legrégibb városa, melyet a 13. században alapítottak. Az ország ötödik legnagyobb városa. Az Aura folyó torkolatánál fekszik. Nyugat-Finnország tartomány, ezen belül a délnyugati Igazi Finnország (Varsinais-Suomi) régió központja. Turkuban a legmagasabb a svéd lakosok száma.

Gyors adatok

Bezárás

Az ország egyik legjelentősebb történelmi városa, mivel sokáig ez volt az ország legnagyobb települése. 1809 és 1812 között Turku volt Finnország fővárosa. Az ország első egyetemét, a Turkui Királyi Egyetemet szintén itt alapították.

Elhelyezkedése miatt a turkui Finnország második legforgalmasabb tengeri kikötője évi 3,7 millió utassal – csak Helsinki előzi meg évi 8,8 millió utassal.

Turku Délnyugat-Finnországban, a Balti-tenger szigetekkel szabdalt partján, az Aurajoki folyó torkolatánál fekszik, s a folyó két partján terül el, bár napjainkban a nyugati oldal jóval kiterjedtebb. A városközpont a folyó torkolatához közelebbi részen helyezkedik el. Területe 243 km² a szárazföldön.

A folyó keleti oldalát – ahol a Turkui Katedrális is található – a helyiek csak a „a folyó innenső oldala” (täl pual jokke), míg a nyugati oldalt „a folyó túloldala” (tois pual jokke) néven emlegetik.

A városban kilenc híd található amely átível a folyón. A város első hídját, a Pennisiltat 1414-ben építették, amelyet azóta már lebontottak. A mai is létező hidak közül az Auransilta a legrégibb, melyet 1904-ben építettek. A folyó legújabb hídja a Teatterisilta a gyalogosforgalom számára készült 1997-ben. Turku egyik nevezetessége a Föri, egy kisebb komp, amely gyalogosokat és kerékpárosokat szállít a folyón keresztül.

Turku Finnország legrégebbi városa. Hosszú történelemmel rendelkezik mint Finnország legnagyobb városa és adminisztratív központja, de az elmúlt két évszázad alatt Helsinki mindkét szerepet átvette. Eredetileg a „Finnország” szó kizárólag a Turku környéki területet jelentette.

Bár kőkorszaki leletek is bizonyítják a település létezését, a 13. századig Turku nem volt jelentős hely. A város neve a tǔrgǔ szláv szóból ered, melynek jelentése „piactér”.

A turkui katedrálist 1300-ban szentelték fel, amely a turkui várral és a Dominicus kolostorral együtt a középkori Finnország legfontosabb helyszínei voltak. A középkorban Turku volt a turkui püspök, majd a turkui érsekség székhelye, melynek egész Finnország a fennhatósága alatt állt egészen a 17. századig. Annak ellenére, hogy a város nem rendelkezett hivatalos főváros státusszal, mind a hercegek, mind pedig kormányzók itt rendezték be finnországi rezidenciájukat. Itt alapították meg 1640-ben Finnország első egyetemét, a Turkui Királyi Akadémiát.

1809-ben a főváros Turku helyett Helsinki lett, amikor Svédország átengedte Finnországot az Orosz Birodalomnak a Finn háború végén. Ennek oka az volt, hogy I. Sándor orosz cár úgy gondolta Turku túl messze fekszik Oroszországtól és túlságosan nagy svéd befolyás alatt áll. A váltás 1812-ben vált hivatalossá. Az itt maradt kormányhivatalok 1827-ben kerültek át Helsinkibe egy nagy tűzvész után, ami szinte az egész várost elpusztította. A tűzvész után Carl Ludvig Engel német építész tervei alapján biztonságosabban építették újjá. További 20 évig maradt az ország legnagyobb városa.

1918-ban újabb egyetemet alapítottak itt, az Åbo Akademi-t, amely Finnország egyetlen svéd oktatási nyelvű egyeteme. Két évvel később megalapították mellette a finn oktatási nyelvű Turkui Egyetemet. Ez a két egyetem a második illetve a harmadik legnagyobb Finnországban.

A 20. századi Turkut a történészek – mint például Jarmo Virmavirta – „Finnország nyugati kapuja” néven emlegetik. A város kiváló összeköttetésekkel rendelkezik több nyugat-európai országgal, különösképpen 1940 óta Stockholmmal a Botteni-öblön keresztül. 1960-ban Turku volt az első nyugati város aki testvérvárosi szerződést írt alá Leningráddal. Az oroszországi kommunizmus bukása után sok közismert orosz ment Turkuba a nyugati stílusú üzleti gyakorlatot tanulni, többek között Vlagyimir Putyin, valamint Leningrád polgármester-helyettese is.

A város 78 körzetre és kilenc választókerületre oszlik. Ezek a választókerületek nem rendelkeznek önálló önkormányzattal, ennek ellenére rendelkeznek korlátozott jogkörrel és bizonyos rendelkezések csak ezeken a választókerületeken belül érvényesek. Ez különösen fontos a város keleti részein, ahol jelentősen magasabb a munkanélküliség és emiatt külön intézkedésekre van szükség. Legnagyobb körzetei népsűrűség alapján Varissuo és Runosmäki, terület alapján pedig Kakskerta és Paattinen. E két utóbbi önálló település volt és csak a 20. század közepén csatolták Turkuhoz. Ezek mellett több más környező települést szintén a városhoz csatoltak, emiatt Turku alapterülete egy megnyújtott körtéhez hasonlít. A város déli részét alkotó Ruissalo, Hirvensalo és Kakskerta szigetek ritkán lakottak és főleg hétvégi házak, nyaralók találhatók itt.

Agglomeráció

A turkui alrégió 300 000 lakosával az ország harmadik legnagyobb régiója Helsinki és környéke (Pääkaupunkiseutu), valamint Tampere és környéke után. Ebbe az alrégióba tartoznak Turku mellett a következő települések: Askainen, Kaarina, Lemu, Masku, Merimasku, Mynämäki, Naantali, Nousiainen, Paimio, Piikkiö, Raisio, Rusko, Rymättylä, Sauvo, Vahto és Velkua.

2004 végén a turkui régió népessége 319.632 fő, ebből 174.824 fő élt magában Turku városában. Népsűrűsége 718 fő/km².

A lakosság 89,4% finn anyanyelvű, 5,2% pedig svéd. Ezek után a következő legelterjedtebb nyelv az orosz (1,3%), az arab (0,6%), az albán (0,5%) és a kurd (0,4%). A város 95,8% finn állampolgár, emellett még számottevő kisebbséget alkotnak az orosz, az észt, az iraki és az iráni nemzetiségűek. Turku – csakúgy mint a többi finnországi város – nem tart nyilván faji- és vallási hovatartozással kapcsolatos információkat a város lakosságáról.

Egész történelme során szívesen látott bármilyen külső befolyást. Turkun keresztül foglalta el a svéd korona a mai Finnország területét. A középkorban német kereskedőknek adott otthont és tagja volt a Hanza-szövetségnek. Turku napjainkig megtartotta ezt a szokását, emiatt a bevándorlók aránya jóval magasabb mint bármely más finn városban. Jelenleg a bevándorlók magas számának köszönhetően egyes helyeken – különösképpen az északi városnegyedekben – eluralkodott a xenofóbia (ez a nacionalista A Finn Nép Kék-Fehérje (Suomen Kansan Sinivalkoiset) párt egyre nagyobb népszerűségén is látható), de etnikai kérdésekkel kapcsolatos bűncselekmény nagyon ritka a városban.

Ismertebb lakosai közé tartozik: Paavo Nurmi, Mauno Koivisto, Saku Koivu és a 18. században élt botanikusa, Herman Spöring. A turkui régió szintén több híres személlyel büszkélkedhet, köztük Carl Gustaf Mannerheim marsallal.

Turku hosszabb oktatási múlttal rendelkezik, mint bármely más finn város. A város első iskoláját, a Katedrális Iskolát (Turun katedraalikoulu) a turkui katedrálissal együtt a 13. században alapították. Finnország első főiskolája a Turkui Királyi Akadémia (Turun Akatemia) volt, melyet 1640-ben alapítottak – ez a mai Helsinki Egyetem (Helsingin yliopisto). 1820-ban egy új iskolát hoztak létre, amely Finnországban elsőként alkalmazta a Bell-Lancaster-féle módszert, melynek fő célja volt, hogy az alacsonyabb osztálybeliek számára is biztosítsa az oktatást.

Napjainkban a Turkui Egyetem (Turun yliopisto) Finnország második legnagyobb egyeteme a beiratkozott diákok száma alapján, valamint az egyik legöregebb is, 1920-as alapítási dátummal. Ezek mellett Turku otthon ad több felsőfokú oktatási intézménynek, köztük a Åbo Akademi, amely Finnország egyetlen svéd oktatási nyelvű egyeteme, a Turkui Közgazdasági Egyetem (Turun kauppakorkeakoulu) és a Turkui Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Turun ammattikorkeakoulu).

Turku központi kórháza, a Turkui Egyetemi Kórház (Turun yliopistollinen keskussairaala), együttműködésben van az egyetemmel és oktató kórházként működik.

Turku az egyike annak a két finn városnak ahol nemzetközi iskola is működik (a másik Helsinki). A Turkui Nemzetközi Iskola (Turku International School), melyet 2003-ban alapítottak, a város keleti részén lévő Varissuo kerületben található.

Turku a méretéhez képest kiváló autóbusz hálózattal rendelkezik. A város minden nagyobb kerületébe 10-15 percenként indulnak járatok.

A távolsági autóbuszjáratokat magáncégek üzemeltetik, főként a TLO. Gyakori járatokat indítanak a környező városokba, Naantaliba, Raisioba és Kaarinaba. Sajnos a TLO mondhatni monopolhelyzete miatt túlságosan magas viteldíjakat szabott meg.

A vasúti forgalmat a finn nemzeti vasúttársaság, a VR biztosítja. A 20. század első felében a vasúti forgalom fontos szerepet játszott a finn városok életében, de azóta népszerűsége jelentősen csökkent. Ennek köszönhetően a vasúti járatok számát csökkentették és Turkunak jelenleg csak Tamperével és Helsinkivel van vasúti összeköttetése. A városban három vasútállomás van személyforgalom számára, a Turkui Központi Pályaudvar Pohjolában és két kisebb állomás Kupittaában és a turkui kikötőben.

A városban jelenleg nincs vasúti forgalom, mivel a villamosforgalmat 1972-ben megszüntették, valamint a szomszédos városokba tartó vasútjáratokat szintén törölték a 20. század vége felé.

A turkui repülőtér a városközponttól 8 km-re északra fekszik, részben a szomszédos Rusko településen.

Ezen kívül napi kompjáratok indulnak a turkui kikötőből Svédországba és Ålandra, melyeket a Silja Line, Viking Line és a SeaWind Line üzemeltetnek. Ezek a kompjáratok a finn kultúra részét képezik, az emberek gyakran utaznak Finnország különböző részeiről Turkuba, hogy egy körutazást tegyenek a Botteni-öbölben. A vasúti kompjáratokat a SeaRail üzemelteti.

Említést érdemel még az S/S Ukkopekka hajó, mely Turku–Naantali–Turku körutakat szervez a környező szigeteken.

Turkuban születtek:

Johan Gadolin (1760–1852) vegyész
Paavo Nurmi (1897–1973) hosszútávfutó
Mauno Koivisto (1923–2017) politikus, 1982–1994 között a Finn Köztársaság kilencedik elnöke.
Kalevi Lehtovirta (1928–2016) válogatott labdarúgó
Peter Enckelman (1977) labdarúgó
Teemu Elomo (1979) jégkorongozó

Turkuban hunytak el:

Henrik Gabriel Porthan (1739–1804) polihisztor, a "finn nemzeti tudományok atyja"
Alexander von Nordmann (1803–1866) zoológus, botanikus, paleontológus