(1954) magyar költő, író, dramaturg, pedagógus, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Zalán Tibor (született: Lipák Tibor, Szolnok, 1954. augusztus 27. –) József Attila-díjas (1987) magyar költő, író, drámaíró, dramaturg.
Zalán Tibor | |
Bahget Iskander fotója | |
Született | Lipák Tibor 1954. augusztus 27. (70 éves)[1] Szolnok |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Szentpétery Csilla |
Foglalkozása |
|
Iskolái | József Attila Tudományegyetem (–1978) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalán Tibor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szülei: Lipák Pál és Halápi Ilona voltak. Testvére, Pál 1984-ben meghalt. Jelenleg Óbudán él. Két gyermeke: Sára (1982) és Judit (1985); felesége: Szentpétery Csilla, a Kanematsu Corporation japán cég üzletkötője.
Abonyban töltötte gyermekkorát, ott élt családja, sok emlékképe fűződik ide. („Öreg téglagyár, vízzel megtelt baggergödrök, szegénység és hatalmas nyarak”;[* 1] „És volt egy nagyapám még, aki elmesélte nekem a Huszelin Rancsics történetét”…” ezt a történetet feltétlenül meg fogom írni”.[* 1] Előzőeket a Göncölszekér című, rövidprózákat tartalmazó kötetében, utóbbit a Papírváros című, máig befejezetlen regényfolyama első kötetében írta meg.) Iskoláit Abonyban, Nagykőrösön és Szegeden végezte. 1972–1978 között magyar–orosz szakon szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
Az egyetemi évek után Pestre költözött. 1979-ben látott napvilágot – a szombathelyi Életünk folyóiratban – az Arctalan nemzedék című esszé, mellyel – botrányt kavarva – széles körű ismertséget szerzett. Küzdött a Kádár-rendszer puha diktatúrájával, éveken keresztül munkanélküli volt, nehezen talált kiadót, állást és igaz barátokat. Első verseskönyve, az 1980-as Földfogyatkozás volt. Előbb 1982–1985 („…tanóráimon egyáltalán nem politizáltam a diákjaimmal. Azt viszont készséggel beismerem, hogy oroszórákon elsősorban Pink Floyd- és AC/DC-lemezeket hallgattattam a tanulókkal az orosz grammatika módszeres elsajátíttatása helyett…”[* 1]), majd 1991–1995 között újra a Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és – ezzel párhuzamosan – a Semmelweis Egészségügyi Szakközépiskola pedagógusa, 1995-től előbb a Törökbálinti Kísérleti Gimnázium, majd 1998-tól 2001-ig az óbudai Zsigmond Líceum vezetőtanára volt. A 2010-es években is adott drámatörténeti, drámaelméleti és dramaturgiai órákat a Théba Művészeti Akadémián (Théba Stúdió), illetve a Színház és Film Intézetben. Éveken keresztül kurzust vezetett az egri Eszterházy Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, illetve a békéscsabai Színitanházban.
E közben a Kortárs folyóiratnál előbb segédszerkesztő, majd 1985–1991 között a versrovat vezetője. 1992–1997 között a Szivárvány, chicagói folyóirat budapesti társszerkesztője és az Iskolakultúra rovatvezetője, 2000–2001 között a Kelet főszerkesztője. 1997 óta a Kortárs Kiadó Új Látószög című sorozatának líraszerkesztője, 1996 és 2007 között a Kolibri Színház dramaturgja volt. 1997-ben kérték fel a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság elnökének is, a posztot 2003-ig vállalta el, de a társaság működésének mai napig egyik meghatározó alakja művészeti vezetőként, elnökségi tagként, tanácsadóként. 2000-től 2008-ig a Várucca című folyóirat, 2009-től a Magyar Teátrum színházi folyóirat főmunkatársa. 2003-tól 2005-ig a Duna TV Gong című kulturális hetilapjának műsorvezetője. 2005-től 2007-ig a zalaegerszegi Griff Bábszínház, 2008 óta pedig a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja, színdarabírója volt. 2012 júniusában debütált első magyarországi rendezésével. Irodalmi munkásságának fontos része a tehetségek felfedezése, gondozása, jóllehet – saját vallomása és interjúkban visszakövethető kijelentései szerint – visszavonultan alkot, és nem tartozik sem politikai, sem szakmai, sem szervezeti érdekszövetségekhez.
1989 óta szerzőtársa (dalszövegírója) Huzella Péternek, akivel három közös hanghordozót jelentettek meg és – többek között a Merlin a Kolibri, valamint a szombathelyi Weöres Sándor színházakkal – több sikeres gyermekprodukciót is létrehoztak. Számos publikációját olvashatjuk, drámáit, meséit folyamatosan játsszák színpadi és bábszínházi előadásokon szerte az országban és határainkon túl is. Időről időre elhangoznak hangjátékai a rádiókban.
Rendszeresen jelennek meg kötetei. Így például a 2012. évi Könyvhétre adta ki a Fáradt kadenciák könyvterjedelmű, majd egy évvel később a Holdfénytől megvakult kutya című versciklusát. 2013-ban jelent meg a Papírváros című, ötkötetesre tervezett regényfolyamának harmadik része is. 2014-ben Christian Papke „Európa Színpadai” („Bühne Europa”) címet viselő osztrák nemzetközi színházi tévéműsor-sorozatába kapott videókonferencia-meghívást, ami áprilisban került adásba.[2] Ebben a beszélgetésben még Yvonne Büdenhölzer – a Berlini Színházi Találkozó művészeti vezetője -, Gerhild Steinbuch – osztrák drámaíró – és Andreas Beck – a bécsi Schauspielhaus Wien igazgatója – vettek részt.[3]
2014 augusztusától, 60. születésnapjáról több műsorban és kiadványban is megemlékeztek. Így például a Békéscsabai Jókai Színház Szarvasi Vízi Színpadán augusztus 27-én egy köszöntő Zalán 60. gálaestet rendeztek,[4] októberben a Nemzeti Színház Versek szódával vendége volt.[5]
A vallomásos líra hagyományos elemeit az avantgárd formaújító gesztusaival állítja meglepő, olykor paradox összefüggésekbe. Költészetére jellemző a hagyományos szövegegység felbontása, az irodalmi és képi elemek egybeszerkesztése. Hangjátékait rendszeresen sugározza a Magyar Rádió.
„Néma mondatok
idegen mondattanát
betűzi a szél”
~ és néhány haiku... 9
Korai korszakában népies szürrealizmus volt a meghatározó irányzat. Amint költői öntudatra ébredt, azonnal szakított ezzel az akkor divatos és irányzatvezető stílussal, és belekezdett avantgárd korszakába, aminek lényege nem más, mint a kísérletezés formákkal, nyelvvel, verstérrel, térverssel, papírtérrel, betű- és szöveg-írással, testírással és testbeszéddel stb. Amikor az avantgárd kísérletezés is ugyanolyan formalizmussá vált, mint bármi más, akkor kitalált magának egy kategóriát: a radikális eklektikát, ami megengedte számára a szándékosan elkövetett stiláris „következetlenségeket” – akár egyetlen köteten belül is – és amelyek épp szándékosságuk és átgondoltságuk miatt valójában nem is következetlenségek. Ezt megőrizve születtek versei a 2010-es években is. Nem követ egyetlen kanonizálódott irányzatot sem, sokféle verset ír.[6]
Drámákat elsősorban két rendező, Fodor Tamás – aki a Stúdió K-ban állította színpadra a munkáit – és Merő Béla felkérésére írt. Dorotty Szalmával is dolgozott együtt, aki saját ötletének előadássá kibontását kérte. De a Kolibri Színházban is sok gyermekdarabját adták elő Novák János igazgató aktív közreműködésével és a kecskeméti Ciróka Bábszínháztól, Kiszely Ágnes igazgatótól is számos felkérést kap. Drámaírása egy fajtája az „újraíratás” is, amire Szabó K. István fiatal rendező vette rá.[6]
Első húsz írói éve alatt talán két novellát írt. A próza későn találta meg, mígnem a 2000-es évek elején az Élet és Irodalom, illetve a Pozsonyban megjelenő Új Szó felkérte, hogy írjon nekik rendszeresen tárcákat, majd Dérczy Péternek, az irodalmi hetilap akkori prózaszerkesztőjének javaslatára, ugyanebben a műfajban feldolgozta gyermekkorát. Artisjus-díjat is kapott a gyűjteményért, s ekkortól kezdett kisprózákat írni.[6]
Antológiákban p
|
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma 2019. július 27-én: szerzőként: 89;[m 1] fordítóként: 1; dalszövegíróként: 8; dramaturgként: 49.[32][33]
Szerzőként[32] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fordításai[32]
| ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Dalszövegíróként[32] | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
További, a Színházi Adattárban nem szereplő művei, munkái[37] és[38] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.