Újlipótváros
Budapest XIII. kerületének városrésze From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének egyik városrésze 1950. január 1-jétől. (Eredetileg a Budapest V. kerületi Lipótváros északi részét nevezték így, utalásként arra, hogy ezt a területet csak a 19. század vége felé parcellázták.[4]) A pesti szleng gyakran tréfásan "Lipóciának" nevezi.[5][6]
Remove ads
Határai
A Duna (Carl Lutz rakpart, a Margit hídtól a Dráva utcáig) – Dráva utca – Váci út – Nyugati tér – Szent István körút[7]
Története
A 19. század elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt, az ipar fejlődésével fokozatosan települt be dél felől. A Nagykörút felépítése előtt a Szent István körúttal egyező nyomvonalon haladt a Fegyvergyár utca. A körút építésével együtt járó rendezési terv készítésekor északra a Duna-parthoz közel a Király Sörfőzde, a Csáky (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán az Árpád malom, a Nyugati pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió Malom volt található. Az Unió Malom egyik belső utcájában dolgoztak a kádárok, ma a Kádár utca jelzi ezt. A mai Vígszínház helyétől északra volt a Suhajda telep. Ez a 19. század végén alakult szegénytelep Suhajda úr tulajdonában volt, aki 10–15 m²-es lakásokat alakított ki munkások számára. Ez a terület közbiztonság szempontjából igen veszélyesnek minősült.[8]
A Váci úton apró gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A Balzac utca végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A Dráva utca sarkán felépült az Magyar Villamossági Rt. telepe, mellette észak felé a korábbi Szeszgyár helyén a Révész utcai fűtőmű. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és működött. A 20. század elejére az USA malomipara túlnőtte Európáét, és lassan Magyarország malomipara (amely vezető szerepet töltött be Európában) elsorvadt, emiatt a telepek pedig idővel felszámolódtak. A Pannónia utcában a Wahrmann Mór utca környékén volt a Gyapjúmosó Gyár, amely egészen az 1970-es évekig működött.
A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint az ipar kitelepítését követően a körút mellett bérlakásokat építettek. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület a mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor II. Lipót nevét viselő Szent István körutat.[8] A Tüköry József sörgyáros által 1865 óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban felépült a Vígszínház.[9]
Az Újpesti rakpart a Margit híd és a Dráva utca között 1900-1903 között épült ki.[10][11][12] A folyamszabályzási munkák során történt feltöltésekkel part menti beépíthető telkekhez jutott a városrész.
A Pozsonyi út elején álló Palatinus házak 1911-ben épültek szecessziós stílusban, Vidor Emil tervei alapján.[13][14] A nagyobb arányú bérlakás-építkezések azonban csak az 1920-as évek végén kezdődtek el a városrész déli telkein, még körülépített udvaros téglaépítésű házakkal. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elő a környék házaira.[13] Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot.[13] Ezek a házak jellemzően 5-6 emeletes téglaépületek, a belső udvar gyakran kertszerű, növényekkel beültetett. Vegyesen állnak a historizáló, art déco és bauhaus stílusú épületek, a sűrű beépítésért jó minőséggel kárpótolva a betelepülőket.[15] A városrész hamar népszerűvé vált a közép- és felsőközéposztálybeli értelmiség körében.[16] Számos elismert művész, tudós, tanár, ügyvéd, orvos nőtt fel és él itt. Alacsony a fluktuáció, kevesen költöznek el.
A Palatinus-házak építésével egy időben az ipari munkásság életkörülményeinek javítása érdekében a Vág utcában megépítették a jótékonysági alapon működő Népházat, amely munkásszállóként és művelődési, kulturális központként is működött, valamint műhelyeiben foglalkozást biztosított a munkanélkülieknek.[17] A Népház könyvtára volt az első közkönyvtár Budapesten, 2000 kötetes állományát a munkások helyben olvasva vagy kikölcsönözve olvashatták. Erre a korszakra tehető a Vág, a Tisza és a Dráva utcában több emeletes ház elkészülte is.[18]
1936-1938 között épült a Visegrádi utca szakorvosi rendelő az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) beruházásában, amelynek két oldalsó szárnyát 1955-ben két emelettel bővítették.
A városrész felépülését követően számos tehetősebb zsidó család költözött át a Szent István körút déli oldalán fekvő Lipótvárosból.[19] A második világháború alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak úgynevezett védett házak voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság viszonylagos biztonságban élhetett. Ezekhez a házakhoz köthető Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul tevékenysége.[20] A vészkorszakot túlélt zsidó népesség körében gyakran ma is erős a kötődés Újlipótvároshoz. A helyiek meghatározónak tekintik a környék zsidó identitását és annak kulturális vonatkozásait.[21][22][23]
A Lehel tér mellett, a Lehel utca elején 1949-1950 között épültek az Élmunkás házak.[24] A 60-as években foghíjtelkeket építettek be.[13]
A 76-os trolibusz 1955 óta közlekedik.
Az Ipoly utca és a Dráva utca között 1976 és 1979 között épült fel a 4 ezer lakásos Kárpát utcai lakótelep,[13] ezzel párhuzamosan elbontották a Pozsonyi úton addig haladó 15-ös villamost, a romos gázgyári melléktelepeket, illetve a Pozsonyi út és a Dráva utca sarkán állt, Dunára néző régi udvarházat. (A villamosjárat forgalmát 1978-ban a 79-es, majd 2008-tól a 75-ös jelzésű trolibusz vette át.)
A Hollán Ernő utca (1945-1992 között Fürst Sándor utca) eleje 2009 óta sétálóutca. Ugyancsak sétálóutca lett a Vígszínház melletti rövid Ditrói Mór utca. (Több más közterület, így például a Pozsonyi út vagy a Lehel utca is megújult, a rekonstrukciók során törekedtek a zöldsávok növelésére is.)
Remove ads
Látnivalók, érdekességek
A Szent István körút páros oldala és a Nyugati tér
Az 1884 és 1904 között felhúzott házsor a Nagykörút kiépítésének idejéből származó többemeletes, eklektikus lakóépületek. Tervezőik: Kauser, Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula, Hudets, Wellisch Alfréd, Pucher, Gaál, Pierek és Wagner, Paulheim, Klinger, Hirsch, Holub, Goldmann.[25]
Vígszínház
Az 1896-ban átadott Vígszínház Fellner és Helmer tervei alapján, historizáló stílusban épült. A főváros negyediknek elkészült színháza hamar kitört a neki szánt könnyed műsorok előadására szorítkozó szerepből, és mára Budapest népszerű színházává vált a műfajok széles választékával.[9]
A színház környékén hamar kialakult a filmes élet is, maga a színház alapította 1911-ben az első magyar filmgyárat, a Hunnia filmvállalatot. Ugyanebben az évben nyílt meg a színház tőszomszédságában a KINO művészmozi elődje, az Elit Mozgó.[26]
KINO mozi
Budapest egyik első filmszínházaként alapította Rózsa Izsó 1911-ben a KINO elődjét, az Elit Mozgót a Lipót körút 16. szám alatt, a Vígszínház mellett.[27] A kezdetben némafilmeket vetítő mozi egy háromszáz férőhelyes nagyteremmel és kis előtérrel működött. A némafilm elengedhetetlen kelléke, a zenei aláfestés megkövetelte mozizenész vagy akár mozizenekar fenntartását is, ez az Elitnél 6 főt jelentett.[28]
A mozi túlélte a sok filmszínházat elragadó időszakot, amikor a hangosfilm átvette az egyeduralmat a filmiparban. Hosszú történelme során sokféle nevet viselt, és többször megváltozott a működés hangsúlya. 1943 és 44 között Mesevár néven a gyermekek mozija volt, majd 1954-ben a visszavett Elit nevet a szerényebb Tanácsra cserélték. 1979-től a Magyar Filmek Mozijaként játszott különleges szerepet.[27] A ma KINO nevet viselő moziban művészfilmeket vetítenek, emellett egyéb programokat is szerveznek.[29]
A 70-es években csökkentették a nézőtér méretét és elegáns belső teret alakítottak ki benne. Újabb átalakítást követően két termet alakítottak ki, ezek a Latinovits Zoltán illetve a Dajka Margit nevet viselik. A mozi előterében kávézó működik.
Budapest Jazz Club
A 2013 óta Budapest Jazz Clubként működő nagy múltú kulturális színtér korábban az Odeon Lloyd majd később Duna és Odeon moziknak adott otthont. Időrendi sorrendben Lloyd - Duna - Lloyd - Duna - Odeon-Lloyd néven működtek a filmszínházak és filmkölcsönzők. A mozit magában foglaló vasbetonvázas, kettős bérház (Hollán Ernő u 7/a és 7/b) építtetője „dr. Markovits Károlyné és Társasház” volt. A házat a városban több modern épületet is jegyző Hofstätter Béla – Domány Ferenc páros tervezte. Az ötszáz nézőt befogadni képes filmszínházat 1937. október 5-én adták át. Számos belső átépítés és modernizálás után 2003 márciusában az Odeon mint művészmozi-videotéka és kávézó nyitotta meg újra kapuit Odeon-Lloyd néven. A mozi 2012-es bezárását követően költözött be a korábban Múzeum utcában üzemelő Budapest Jazz Club, mely számos nemzetközi ismertségű világsztár fellépővel, rangos hazai előadóval, fesztiválokkal és saját éttermével azóta is a kerület és egyben a főváros fontos kulturális helyszíneként működik.
Palatinus-házak
A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között épültek meg Vidor Emil tervei alapján 1911-ben. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével folyó pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé, melynek keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.[18]
Phönix ház
Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján a Phönix Életbiztosító Társaság és Turul – Magyar Országos Biztosító Rt. 1928-1929 között építette a Katona József utca, Tátra utca, Raoul Wallenberg és a Pannónia utca által határolt telken, a városrészre jellemző keretes beépítési módban. Az eredetileg 146 lakásos műemlék épületegyüttes gondozott belső udvarán terebélyes fák adnak árnyékot.[30][31]
Szent István park
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében határozta el az 1937 óta Szent István nevét viselő park létesítését a volt parkettagyár helyén.[13] A Csanády utca nyugati végében a felső rakpart és a Hollán Ernő utca közötti területen elterülő, a helyiek körében igen kedvelt parkot 1934-1935 között alakították ki Rerrich Béla tervei szerint eleinte Lipótvárosi park, majd - az ötletgazdáról elnevezve - Rakovszky park néven.[32] A parkban és a környező házak falán több szobor illetve emlékmű - köztük Raoul Wallenbergé és Fejtő Ferencé - áll, a közepén szökőkút frissíti a levegőt. A szabadidő aktív eltöltéséhez egyebek mellett pingpongasztalok és sportpálya áll rendelkezésre. A park ma is ismert könnyűzenei együttesek megalakulásának helyszíne (például: Hungária), és e jelentős zöldfelület pihenést és nyugalmat kínál az itt lakóknak.
Az említett 1928-as rendelkezés egységes stílust is előírt a környék házaira.[13] Ennek megfelelően épültek meg a Duna-parti parkot körülvevő 5-6 emeletes, a kor modern stílusát képviselő házak. A Pozsonyi út és a park sarkán áll az 1938-ban megnyitott Dunapark Kávéház.[33]
1961-ben Jancsó Vilmos, 1974-ben Csorba Veronika tervei szerint építették újra. Az 1997-1998 között zajlott utolsó felújítása óta éjszaka zárva tart.[34] Ekkor a sétautakat, a növényzetet, a szabadtéri enteriőrjét felújították, a két játszótér is újabb játékokkal gazdagodtak. 2010-ben rózsakertet ültetett a Főkert.
A parkban a nyári szezonban rendszeresen tartanak zenei előadásokat is. (A zsúfoltságát enyhítendő a környéken a közelmúltban épült a Duna terasz, a Ruttkai Éva park, a Thurzó park és a Gabriel García Márquez park.)
Pozsonyi úti református templom
A Pozsonyi út északi végénél áll az 1940-ben felszentelt református Hálaadás templom, Tóth Imre és Halász Jenő közös munkája. A Margit-szigetre néző templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, a homlokzatot csupán 1987-ben sikerült teljesen helyreállítani.
Cézár ház
A Cézár Ház a Hegedűs Gyula, Tutaj utca, Visegrádi utca, Bessenyei utca négyszögben felépült lakónegyed. Az 5 milliárd forintból 2002 tavaszára felépült együttes az Autóker Holding Rt. első lakóingatlan-beruházása volt.[35] Különlegességét az épület Hegedűs Gyula utcai homlokzatába beépített védett klasszicista kapu és timpanon adja, ami a Budapesti Elektromos Művek egykori Csáky utcai[36] áramfejlesztőjéből maradt meg, amikor azt 1992-ben elbontották.[37][38]
Remove ads
Újlipótváros írói és kulturális élete
A kerületrész történetét, mindennapi életét többen kutatták/kutatják, például műveiben írt róla Bächer Iván és Kulcsár István. Mások mellett itt él Kemény István költő,[39] Spiró György, Parti Nagy Lajos és Gerlóczy Márton, illetve Báthori Csaba költő, műfordító, esszéista is. Újlipótváros híres szülöttei közé tartozik Radnóti Miklós. Polgár Ernő a Szépírók Társasága programjaként szerkesztett Újlipótvárosi esték című műsoraiban is sokszor szembesült a ténnyel, milyen sokan születtek, nevelkedtek, éltek, élnek Újlipótvárosban, s kötődtek, kötődnek ma is – az 1950-ben Margitszigettel együtt Lipótvárostól elszakított – városrészhez. Írók, színészek, képzőművészek, tudósok, politikusok, közéleti személyiségek: akik a városrész szellemi, művészi műhelyeiben megfordultak, megfordulnak irodalmi folyóiratok szerkesztőségeiben, könyvkiadókban, kiállítótermekben és színházakban.[40] Szoros a kötődése a városrészhez a XIII. kerület díszpolgárainak: Horn Gyulának, Balla Zsófiának, Vámos Miklósnak, Vitray Tamásnak, Fenyő Miklósnak és Grecsó Krisztiánnak.
Radnóti nevét viseli a Kárpát utcai lakótelepen Vadász György tervei szerint épült, majd 2011-ben megnyitott RaM Colosseum Művelődési Központ.
Remove ads
Közlekedés
A 75-ös és 76-os trolibusz a 15-ös autóbusszal együtt segíti a közösségi közlekedést. A Váci út alatt futó M3-as metróvonal tartja a kapcsolatot a főváros bármely részével. A rakpart újlipótvárosi részén több hajóállomás üzemel, át lehet például menni a szemközti Margit-szigetre is. A Nyugati pályaudvar, a WestEnd City Center, a Nagykörút fontos csomópontok, találkozóhelyek.
A városrész teljes egészében fizető parkolási övezet.[41]
A Lehel tér vastag zivatarfelhő alatt
Remove ads
Képek
Újlipótváros a 2022-es alacsony vízállás idején, a Margit-sziget déli végéről
A Jászai Mari téri hajóállomás, háttérben a Palatinus házakkal
A Balzac utca
Szökőkút a Szent István parkban
A Dunapark Kávéház a Pozsonyi úton
A Pozsonyi úti református templom és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. székháza az Újpesti rakparton
_and_Vogue_Ship_Restaurant,_2018_Margaret_Island.jpg)
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads