Alumínium-klorid
klórral alkotott vegyülete, kloridja. Képlete AlCl3. From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az alumínium-klorid az alumínium klórral alkotott vegyülete, kloridja. Képlete AlCl3. Fehér színű kristályokat alkot. Már alacsonyabb hőmérsékleten is párolog. 180 °C-on szublimál, ezért csak nagyobb nyomáson lehet megolvasztani. Erősen higroszkópos, magába szívja a levegő nedvességét és sűrű folyadékká alakul. Jól oldódik vízben. Szerves oldószerek (például alkohol, éter, aceton) is jól oldják. Vizes oldatából a hexahidrátja (AlCl3 · 6 H2O) kristályosítható ki.
Remove ads
Szerkezete
Az alumínium-klorid monomer AlCl3 molekulái elektronhiányosak, ezért instabilak. Ezek a molekulák könnyen dimerizálódnak, ekkor Al2Cl6 dimer molekulák keletkeznek. Az alumínium-klorid gőzei körülbelül 700 °C hőmérsékletig tartalmaznak ilyen molekulákat, magasabb hőmérsékleten a molekulák disszociálnak. Ezek a molekulák két AlCl4 tetraéderből épülnek fel, a két tetraéder egyik éle közös. Ha a molekulák kristályrácsba rendeződnek, deformálódnak. A szilárd alumínium-klorid kristályt lazán összekapcsolódó AlCl6 oktaéderek építik fel.

Remove ads
Kémiai tulajdonságai
A vegyület víz hatására hidrolizál, vizes oldata savas kémhatású.
A képződő alumínium-hidroxid vízben rosszul oldódik, csapadékként válik ki. Emiatt az oldat zavaros lesz. A töményebb oldat a fejlődő hidrogén-klorid miatt füstölög. Addíciós vegyületeket képez ammóniával, kén-dioxiddal és sok szerves vegyülettel.
Remove ads
Előállítása
Vízmentes alumínium-kloridot úgy állítanak elő, hogy alumíniumreszeléket reagáltatnak klórral. A reakció nyersanyaga drága, ezért leginkább timföldból állítják elő szén-monoxid és klórgáz, illetve az ezekből képződő foszgén segítségével.
Timföld helyett bauxit is használható, de a bauxitból előállított alumínium-klorid gyakran vasat tartalmaz. A vegyület vizes oldatát alumínium-hidroxidból állítják elő sósavval.
Felhasználása
Szerves kémiai szintézisekben a Friedel–Crafts-reakciók katalizátora. Katalizátorként alkalmazzák műgyanták, műanyagok, gumi és kenőanyagok gyártásakor. Sok kondenzációs reakciót gyorsít. Izzadás elleni szereket is készítenek belőle.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads