Countdown to Extinction
Megadeth-album From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Countdown to Extinction a Megadeth nevű amerikai thrash metal együttes ötödik nagylemeze, amely 1992 júliusában jelent meg a Capitol Records kiadásában. Ez volt az első Megadeth-lemez, amit Max Norman producerrel készítettek, és a korábbiaknál letisztultabb hangzásnak köszönhetően egy szélesebb közönséghez jutottak el vele. Az album a 2. helyet érte el a Billboard 200-as lemezeladási listán az Egyesült Államokban. Már a megjelenése évében platinalemez lett Amerikában, és azóta több mint kétmillió példányban kelt el, ezzel a Megadeth kereskedelmileg legsikeresebb albuma. A lemezt 1993-ban Grammy-díjra jelölték a Best Metal Performance kategóriában.
Az albumról négy kislemezt adtak ki. A Foreclosure of a Dream, a Sweating Bullets és a Symphony of Destruction kislemez is szerepelt a Billboard Hot Mainstream Rock Tracks slágerlistáján, utóbbi kislemez pedig a Megadeth történetében először a Billboard Hot 100 slágerlistára is felkerült a 71. helyen. A Skin O' My Teeth kislemezt csak Európában adták ki. Mindegyik kislemezhez, illetve a High Speed Dirt dalhoz készítettek videóklipet. A lemez címadó száma megkapta a Humane Society nevű amerikai állatvédő szervezet Genesis-díját, a szervezet történetében az egyetlen heavy metal zenekarként.
2004-ben remixelve és remaszterelve, bónuszdalokkal adták ki újra a lemezt. 2008-ban a Mobile Fidelity Sound Lab által remaszterelt változat jelent meg 180 grammos dupla bakeliten.
A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin a Minden idők 100 legjobb metal albuma listáján a 33. helyre rangsorolta.[1]
Remove ads
Történet
Az ötödik Megadeth-album felvételei 1992 januárjában kezdődtek a Capitol Records burbanki stúdiójában, Kaliforniában. Az addigi szokásoktól eltérően a dalszerzésben nem csak a két alapító tag, Dave Mustaine gitáros/énekes és Dave Ellefson basszusgitáros, vett részt, hanem bevonták az előző lemezen bemutatkozott Marty Friedman gitárost és Nick Menza dobost is. Ez a lépés egy kellően változatos dallistát eredményezett. Az album felvételeinek irányításával a Rust in Peace album keverését végző Max Normant bízták meg, aki az 1980-as években Ozzy Osbourne lemezeinek producereként szerzett hírnevet magának. Normannak köszönhetően a határozott és karakteres riffek mellett a dallamok is komoly szerepet kaptak a Megadeth új hangzásának kialakításánál. Nemcsak a gitárharmóniáknál és a gitárszólóknál, de Mustaine énektémáiban is, ami a legnagyobb fejlődést mutatta az előző lemezekhez képest.
A dalszövegek egy része a Megadethtől megszokott módon politikai és háborús témákkal foglalkozik. A Symphony of Destruction például Dave Mustaine elmondása szerint „alapvetően arról szól, hogy fogsz egy embert, egy tipikus tökfejet, és eljátszod vele a régi trükköt: megfürdeted, megborotválod, ráhúzol egy öltönyt és ő máris képes elvezetni az országot... Arról szól, hogy a tömegeket egy olyan vezető viszi a pusztulásba, aki leginkább valamiféle árnyékkormány bábja.”[2] Az Architecture of Aggression a modern katonai hadműveletek precizitásáról szól, melyet az Irak elleni Sivatagi Vihar hadművelet nyitányaként szolgáló 1991. január 16-i, bagdadi bombázások ihlettek. A dal végén a CNN helyszíni riportereinek tudósításából származó részletek hallhatóak. A Foreclosure of a Dream a gazdasági és politikai változásoknak való kiszolgáltatottságot tárgyalja. A dal témáját Dave Ellefson szüleinek esete inspirálta, akik a Reagan-kormányzat idején veszítették el munkahelyüket. A dalban szerepel George H. W. Bush akkori alelnök és elnökjelölt híres 1988-as kampánybeszédének részlete („Read my lips”), ami a politikusi hazugság szinonímája lett az Egyesült Államokban. Az Ashes in Your Mouth a háború negatív utóhatásaival foglalkozik, míg a Captive Honour a börtönélet keménységével és embertelenségével.[3]
A címadó Countdown to Extinction, amely az állatvédelem fontosságáról szól, megkapta a Humane Society nevű amerikai állatvédő szervezet Genesis-díját. „Az alapötlet Nicktől jött, aki látott egy cikket a Time magazinban a seggfej orvvadászokról. Ezek a fickók tíz- és húszezer dollár közötti összeget kapnak egy-egy állatért attól függően, hogy mennyire számít ritka fajnak. És az egész a karámvadászatokról szól, ami Amerika déli részén zajlik, például Texasban, ahol egzotikus állatokat zárnak ketrecbe és benyugtatózzák őket, aztán mikor az állat kitántorog a ketrecből, a vadászok fejbe lövik, lefotóztatják magukat a tetemmel, aztán mindenkinek bemesélik, hogy valami egzotikus helyen vadásztak.” (Mustaine, 1992)[3]
A társadalmi kérdések mellett személyes jellegű témák is terítékre kerülnek az albumon. A lemeznyitó Skin O' My Teeth az öngyilkossági kísérletekről szól, amiről Mustaine többször is nyilatkozta, hogy megfordult a fejében. A Sweatin Bullets a skizofrénia témáját, míg a This Was My Life Mustaine egy korábbi viharos kapcsolatát boncolgatja. A High Speed Dirt az ejtőernyőzés okozta adrenalinlöketről szól, ami legalább olyan addiktív tud lenni, mint a drogok. A Psychotron szövegét Mustaine elmondása szerint „egy Marvel képregény, a Deathlok inspirálta, ami egy srácról szól, aki egy kiborg testében él. Gyilkológépnek szánták, de valami visszafelé sült el. De nem csak ez ihlette a szöveget, hanem valami más is, amit a tévében láttam, egy Lida nevű gépezet, amit az oroszok agymosásra használtak. Egy mikrochipet ültettek az agytörzsbe, és ezzel irányították az ember döntéseit.”[3]
A lemez borítóját Hugh Syme készítette, aki a Rush albumainak grafikai munkáival szerzett magának elismerést korábban.
Remove ads
Fogadtatása
A Countdown to Extinction 1992. július 14-én jelent meg és a Megadeth történetének legnagyobb sikerét érte el. Az Egyesült Államokban a Billboard 200 lemezeladási listán a 2. helyet szerezte meg, éppen csak lemaradva a No.1 pozícióról Billy Ray Cyrus country-énekes mögött.[4][5] Megjelenésekor Angliában az 5., Japánban a 9., Ausztráliában pedig a 14. helyen nyitott az album.[6][7] A lemez szeptemberre elérte az 1 millió eladott példányt az USA-ban, és platina minősítést kapott, két évre rá pedig dupla platina lett.[8]
Az albumról négy kislemezt adtak ki. A Foreclosure of a Dream, a Sweating Bullets és a Symphony of Destruction kislemez is szerepelt a Billboard Hot Mainstream Rock Tracks slágerlistáján, utóbbi kislemez pedig a Megadeth történetében először a Billboard Hot 100 slágerlistára is felkerült a 71. helyen.[9] A Skin O' My Teeth kislemezt csak Európában adták ki. Mindegyik kislemezhez, illetve a High Speed Dirt dalhoz készítettek videóklipet. A Symphony of Destruction és a Sweating Bullets klipjeit az MTV állandó rendszerességgel játszotta, ami tovább növelte az album népszerűségét.[5][10] A politikus témájú Foreclosure of a Dream videóklipjének amerikai premierjét szándékosan az 1992 novemberi elnökválasztásra időzítették.[6] Az albumot 1993-ban Grammy-díjra jelölték a Best Metal Performance kategóriában, ám a díjat a Nine Inch Nails kapta meg.[11]
Habár néhány régi Megadeth rajongó fanyalogva fogadta a zenekar letisztultabb hangzását,[12] a többség a kritikusokkal együtt pozitívan értékelte az albumot. Az AllMusic lemezismertetőjében Steve Huey így írt: „A Metallica 1991-es albuma nyomán a hosszú, progresszív kompozícióit a Megadeth is áramvonalasabb és feszesre megírt, feszesen eljátszott dalokra cserélte le, ami hozzájárult ahhoz, hogy a rádió és az MTV játssza őket. Azok a sirámok, hogy a zenekar "eladta" magát értelmetlennek tűnnek, amikor a végeredmény művészileg is siker.”[13] Greg Sanfow az Entertainment Weekly szakírója is azon a véleményen volt, hogy „a zene elveszítette korábbi szélvész jellegét, de a harapóssága megmaradt, és sokkal mélyebb, dallamosabb lett”.[14]
A 2000-es évekből visszatekintve a Metal Crypt kritikusa úgy látja, hogy a „Countdown a Megadeth népszerűségének és sikereinek csúcspontját testesíti meg, de az album a mai napig egy hiteles, odavágós, thrash anyag.” Mike Stagno a Sputnikmusictól az album hosszútávú hatásaira is rámutat: „A Countdown to Extinction a 2. helyet érte el az amerikai listán. Hosszú távon ez a legrosszabb, ami az együttessel történhetett... A zenekar annyira meg akarta szerezni az 1. helyet, hogy fokozatosan egyre poposabb lemezeket készítettek, egészen az 1999-es Risk albumig”.[15]
Remove ads
Újrakiadások
2004 augusztusában a Capitol Records által kiadott többi Megadeth-albummal együtt a Countdown to Extinction remaszterelt és remixelt változata is megjelent. A lemezt Ralph Patlan hangmérnök és Dave Mustaine keverték és Tom Baker maszterelte újra.[16] A többi felújított albumhoz képest a Countdown to Extinctionön csak minimális változásokat eszközöltek, mivel az eredeti produkció is csúcsminőségű volt.[5] A 2004-es kiadáson négy bónusz dal szerepel. A nagylemezen korábban meg nem jelent Crown of Worms dalszövege Mustaine és Sean Harris (Diamond Head énekes) közös munkája. A másik három bónusz dal egy-egy lemezes szám demo felvétele, és hangszerelésükben némileg különböznek az albumon hallható változatoktól. A Symphony of Destruction például ebben a formában egyedül a Rude Awakening című koncertalbumra került fel még.[5][16]
2006-ban aranyozott CD-n, majd 2008-ban 180 grammos dupla bakeliten jelent meg az album Mobile Fidelity Sound Lab által remaszterelt változata.[17]
Utóélete
Az albumról a Symphony of Destruction, a Sweating Bullets és a Skin O' My Teeth dalok a Megadeth koncertprogramjának állandó szereplői, és ennek megfelelően a hivatalos koncertlemezeken, -videókon is rendre feltűnnek. A Symphony of Destruction-t az Arch Enemy a Dead Eyes See No Future EP-n, a Nightwish pedig a The Siren kislemezen dolgozta fel. Az 1999-ben megjelent Megaded – A Tribute To Megadeth című Megadeth tribute albumon a Fury játssza a dalt. A finn Kalmah a Skin O' My Teeth dalt vette fel 2002-es albumára (They Will Return), a Sweating Bullets-et az amerikai Eyes of the Dead együttes játszotta újra a Lets Play Drink the Beer!! EP-jén.
A Symphony of Destruction több videójátékban is szerepel. A Guitar Hero játékban egy átdolgozott változat játszható le, míg a master verzió a Sweating Bullets-vel együtt letölthető tartalomként volt elérhető a Guitar Hero 5-höz.[18] A Symphony of Destruction remix-változata szerepelt a WWE SmackDown! vs. Raw 2006[19] és a Full Auto 2: Battlelines videójátékokban,[20] ezenkívül a dal feltűnik még a True Crime: Streets of L.A.-ben,[21] az NFL Street 3-ban[22] és a FlatOut 2-ben.[23] A High Speed Dirt pedig a Brütal Legend nevű metal videójátékba került be.
Gilad Elbom 2004-ben megjelent Scream Queens of the Dead Sea című novellájában a főszereplő hivatásos katona egyik kedvenc Megadeth-lemeze a Rust in Peace mellett a Countdown to Extinction.[24]
Remove ads
Az album dalai
Az összes szám szerzője Dave Mustaine, kivéve a jelzett helyeken[17].
Remove ads
Közreműködők
- Dave Mustaine – ének, szóló- és ritmusgitár
- Marty Friedman – ritmus- és szólógitár, akusztikus gitár, háttérvokál
- Dave Ellefson – basszusgitár, háttérvokál
- Nick Menza – dobok, háttérvokál
Listás helyezések
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads