Földes Péter Mihály

(1924–1977) magyar származású brit filmrendező, festőművész From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

Földes Péter Mihály (Peter Foldes, esetenként Peter Foldès, illetve Peter Földes) (Budapest, 1924.[8] augusztus 22. – Párizs, 1977. március 29.) magyar származású César-díjas brit animációs filmrendező, festőművész, a számítógépes animáció úttörője.

Ez a szócikk az animációs filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Földes Péter (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Remove ads

Életrajza

Földes (Feldman) Aladár (1892–1967) tüdőgyógyász és Révész Gabriella gyermekeként született. Anyai ágon kereskedőcsaládból származik.[9][10]

Rajztehetsége korán megmutatkozott, gyermekként különböző röntgen-fotólemezekre karcolt figurákat. Tizenhárom évesen díjat nyert egy európai ifjúsági rajzversenyen. Örkényi Strasser Istvánnál kezdte képzőművészeti tanulmányait. Beíratták a Mintaiskolába, de ezzel párhuzamosan tovább látogatta Örkényi szabadiskoláját és az Iparrajziskola esti tanfolyamát.[11]

1942-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakos hallgatója lett, ahol három év múlva mestere, Szőnyi István tanársegédként fogadta maga mellé.[12] Műveit az OMIKE 1942-43-as csoportos kiállításain mutatták be, nagy sikerrel. Származása és a háború miatt diplomát nem szerezhetett, 1946-ban pedig elhagyta az országot; Párizs érintésével Londonba ment, ahol letelepedett.[13]

Tanulmányait a University of London művészettörténetre szakosodott Courtauld Institute of Art intézet hallgatójaként folytatta; ezzel párhuzamosan a Slade Art School-ban festészetet és kifejezetten 19–20. századi művészettörténetet is tanult.

Ebben az időszakban képei szürrealista és absztrakt elemekkel tűzdelt posztkubista stílusjegyeket viseltek. 1948-ban a Gimpel Fils művészeti galériában szervezték első egyéni kiállítását, nagy sikerrel: a kiállított huszonnégy alkotásból húszat megvásároltak.[11]

Időközben érdeklődése az animációs film felé fordult. Halász János (John Halas) The Magic Canvas című rajzfilmjének háttereit festette. Miután elhagyta a Halas and Batchelor stúdiót, eladott képeinek árából filmkamerát vett és hajdani egyetemi társával, majd feleségével, Joan-nal (1924) filmkészítésbe kezdett. Kísérletező kedve már ekkor megmutatkozott: különösen érdekelte a festészet és a film kölcsönhatása. Első, huszonkét perces alkotásuk, a teremtő természet és az ember által alkotott világ erejét egyetlen kozmikus vízióban ábrázoló Animated Genesis (Élő Genezis) felkeltette Korda Sándor figyelmét, akinek vezető produceri munkájával készült egy 35 mm-es változat. A rövidfilmet kijuttatták az 1952-es cannes-i filmfesztiválra, ahol elnyerte a legjobb színes technika díját. A következő esztendőben az Brit Filmakadémia is különdíjjal ismerte el.[14] Ezt követően az alkotópáros néhány kisfilmet és reklámfilmet készített.

1955-ben készítették el utolsó közös alkotásukat A Short Vision (Rövid látomás) címmel, amely hátborzongató szürreális képeivel a saját vesztébe rohanó emberiséget figyelmezteti.[12][15] Az atomháború apokaliptikus pusztítását bemutató, valójában Földes Budapest ostroma idején átélt emlékeire építő 6 perces színes animáció híven tükrözi az 1950-es évek közepén a nyugati világban felerősödött világvége hangulatot, melyet egy nukleáris háborútól való félelem okozhat, s mely az Egyesült Királyságban gyorsan az atomfegyverek leszerelésért indított kampányhoz vezetett. A rövidfilm elnyerte a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját. Az Amerikai Egyesült Államokban az Ed Sullivan Show-ban mutatták be főműsoridőben,[16] miután a gyerekeket kiküldették a szobából.[17][18] Sokkoló hatása így is nagy volt: állítólag ez a film váltotta ki a legnagyobb reakciót Orson Welles Világok harca című elhíresült hangjátéka óta.[19] [20]

1956-ban egy hosszabb New York-i tartózkodás után Párizsban telepedett le, ahol két éven át visszavonultan festett. 1959-ben a Galerie Rive Droite-ban mutatta be kollázsokkal gazdagított festményeit. Ezt követően festészete új irányt vett: szakított „a színek és anyagok kis boszorkánykonyhájaként” értelmezett absztrakt felfogással, és csatlakozott az 1960-as évek francia modernizmusának egyik alternatív kompozíciós módszerével, az úgynevezett „elbeszélő ábrázolásnak” (figuration narrative) nevezett elvek szerint dolgozó ORA-csoporthoz.[21][12] Festményeivel több egyéni és csoportos kiállításon szerepelt.

Az új kompozíciós módszer filmjeiben is megjelent. Mivel az animációt a festészet továbbfejlesztésének tartotta, kísérletezésbe kezdett, új nyelv és eszköztárt keresett. Így talált rá a számítógépes animációra, amelynek úttörője lett. Az 1960-as években Földes a Francia Rádió és Televízió Kutató Szolgálatának [22] is dolgozott. Több animációs filmet készített, részt vett televíziós produkciók gyártásában, s itt készült el 1972-ben egyetlen, egyedi hangvitelű, digitális trükköket alkalmazó játékfilmje, a Je, tu, elles… (Én, te, ők…) Rendszeres vendége a cannes-i filmfesztiváloknak. Alapító tagja volt az 1967-es montreali világkiállításon szerveződő Mov’Art-csoportnak.

1972-ben Kanadában telepedett le és a Kanadai Nemzeti Filmhivatal [23] három évvel korábban Montréalban létrehozott kísérleti komputer-animációs műtermében dolgozott. Elsőként készített lyukkártyával vezérelt animációs filmet. Gyártott saját kisfilmeket és közreműködött számos alkotás komputergrafikáinak elkészítésében. Az 1974-ben elkészült Éhség az 1974-es cannes-i filmfesztiválon a rövid film kategóriában elnyerte a zsűri díját, a következő évben a legjobb animációs film BAFTA-díját és Oscar-díjra jelölték a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.

Földes a második világháború alatt sok megpróbáltatáson ment keresztül, aminek hatása alól sosem tudott szabadulni, robbanástól feszülő, tragikus világú alkotásaiban újra és újra felszínre törtek, s kihatottak életére is.[11] Feleségétől elvált, gyermekük, Mathieu az anyjával maradt.[24] Korai halála Párizsban következett be.

Remove ads

Kiállítások

Egyéni kiállítások

  • 1948 : Gimpel Fils (galéria), London
  • 1949 : Hanover Gallery, London
  • 1953 : Hanover Gallery, London
  • 1954 : National Art Gallery, Sidney
  • 1959 : Galerie Rive Droite, Párizs
  • 1959 : Galleria La Bussola, Torinó
  • 1960 : Alexander Iolas Gallery, New York
  • 1960 : International Art Gallery, Washington
  • 1961 : Galerie Rive Droite, Párizs
  • 1961 : Galerie Isis Clert, Párizs
  • 1961 : Seattle Art Museum, Seattle (USA)
  • 1962 : Galerie J, Párizs
  • 1963 : McRoberts & Tunnard Gallery, London[25]
  • 1989 : Galerie Yves Gastou, Párizs[26]
  • 1990-2000 : Párizs.

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1942 : OMIKE Képzőművészeti Csoport III. (téli) tárlata
  • 1943 : Nemzeti Szalon XVIII. kiállítása, Budapest
  • 1943 : OMIKE Képzőművészeti Csoport IV. (tavaszi) tárlata, Budapest
  • 1943 : OMIKE Képzőművészeti Csoportjának V. (őszi) tárlata, Budapest
  • 1945 : Képzőművészeti Főiskola karácsonyi kiállítása, Budapest
  • 1960 : Salon de Mai, Párizs
  • 1962 : École de Paris, Galerie Charpentier, Párizs
  • 1964 : La figuration narrative, Grand Palais, Párizs[27]
  • 1964 : Mythologie quotidienne, Musée d'art moderne de la Ville de Paris
  • 1965 : La figuration narrative dans l’art contemporain, Galerie Creuze, Párizs
  • 1965 : Figuration narrative, Musée des arts décoratifs de Paris
  • 1966 : 17e Salon de la Jeune Peinture, Musée d’art moderne de la Ville de Paris.
  • 1967 : ORA-csoport, Galerie Jacqueline Ranson, Párizs
  • 1967 : Bandes dessinée et Figuration narrative, Musée des arts décoratifs, Párizs
  • 1996 : A Nova Figuração, Galeria Jean Boghici, Rio de Janeiro
  • 2009 : MűvészetMalom, Szentendre; Helikon Kastélymúzeum, Keszthely [28]
  • 2010 : Maison de la culture Notre-Dame-de-Grâce, Montréal; Saint John Arts Center, New Brunswick [29]
Remove ads

Filmjei

A filmek többsége animációs rövidfilm; az eltérés zárójelben jelezve. Az egyes források a kisebb filmek, filmbetétek miatt erős eltérést mutatnak.[30][31]

  • 1952 : Animated genesis
  • 1953 : On Closer Inspection
  • 1956 : A Small World (dokumentumfilm)
  • 1956 : A Short Vision
  • 1964 : Un appétit d'oiseau
  • 1965 : Plus vite
  • 1965 : Un petit monde
  • 1965 : Agression
  • 1965 : Whizzzz! Whoosh! Whaaamm!
  • 1965 : Un garçon plein d'avenir
  • 1965-1967 : Dim Dam Dom (tévésorozat egyes jelenetei)
  • 1967 : Électrorythmes
  • 1967 : Bongo fuego
  • 1967 : Forms
  • 1967 : Petit matin
  • 1967 : Éveil
  • 1968 : La belle cérébrale (rövidfilm)
  • 1968 : Épatozoïdes
  • 1969 : Visages de femmes
  • 1971 : Metadata
  • 1971 : Narcissus
  • 1972 : Je, tu, elles... (nagyjátékfilm)
  • 1974 : Éhség (La faim/Hunger)[32]
  • 1975 : Visage[33]
  • 1975 : „Antenne 2”, „Stade 2” stb. adásai (technikai közreműködőként)
  • 1976 : Au-delà du temps (befejezetlen)
  • 1976 : Algorythme blues (befejezetlen)
  • 1977 : Rêve

Díjak és jelölések

Remove ads

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads