Feleki Kamill

Feleki Kamill^{[Mj. 1]} (teljes nevén: Feleki Kamill Tivadar, Törökbálint, 1908. augusztus 21. – Budapest, 1993. október 18.) Kossuth-díjas magyar színművész, táncos, koreográfus, érdemes és kiváló művész.

Feleki Kamill
Született	Feleki Kamill Tivadar 1908. augusztus 21.[1][2][3] Törökbálint
Elhunyt	1993. október 18. (85 évesen)[1][2][3] Budapest[4]
Művészneve	Camillo Feleky
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Metzger Jozefa Hermina Anna (Fini) (h. 1932–1973?)
Foglalkozása	színész koreográfus táncművész tanár
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1952) Kossuth-díj (1953) Magyarország Kiváló Művésze díj (1961)
Sírhelye	Farkasréti temető (9/1-1-1/2)[5]
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1927–1989
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Feleki Kamill témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Feleki Kamill (jobbra) Korondi Györggyel és Házy Erzsébettel a Magyar Rádió stúdiójában a Csárdáskirálynő rádióváltozatának felvételekor

Feleki Tivadar címíró és Schreiber Tekla Karolina fiaként született. 1914-ben a szűkös törökbálinti lakásukból átköltöztek a Lipót körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 27. számú ház második emeletének egyik nagyobb polgári lakásába. Feleki Kamill elemibe a Bazilika mellett található, Szent István téri iskolába járt négy évig, ezt követően a Markó utcai Főreálgimnáziumban tanult.

Már 11 évesen eldöntötte (1919), hogy színész lesz, és 1922-től a Városligetben magánórákat vett egy artistától. 1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színészképzőjébe, és alig 1 év után Lázár Ödön szerződtette a Király Színházba. Kezdő létére rendkívül nagy fizetést kapott, és Gombaszögi Ella pártfogoltjaként a színésztársadalom is befogadta. 1929–1931 között külföldön adta elő Camillo Feleky néven különleges ügyességű táncszámait. Ekkortól kezdve ünnepelt táncos-komikus lett, többek között az Operettszínházban (1931–1935), a Komikusok Kabaréjában (1931–1932), a Royal Orfeumban (1933–1934), a Royal Revü Színházban (1935–1936), a Vígszínházban (1939–1941), a Városi Színházban (1937; 1939), a Pódium Írók Kabaréjában (1940–1941)-ben lépett fel. Rendszeres vendége volt a nyári színpadoknak (Erzsébetvárosi Színház, Márkus Parkszínpad stb.).

1932. augusztus 5-én Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel idősebb, újpesti születésű Metzger Jozefa Hermina Annával, Metzger Rezső Ernő Ferenc és Somhegyi Ilona Erzsébet lányával.^{[Mj. 2]}

1936 és 1938 között Lakner Bácsi Gyermekszínházának tánckoreográfusaként működött.^{[Mj. 3]} 1941 és 1943 között Feleky Camill néven számtalan írását közölte a Film Színház Irodalom című hetilap Az én hasábom címmel.

A második világháború után 1945–1949 között a Víg-, a Művész Színház, a Magyar, a Belvárosi, majd a Modern és a Petőfi Színházban (1960–1964) játszott, végül visszatért az Operettszínházba. Közben vendégszerepelt – többek között – a József Attila és a Madách Színházban is. Sikerei helyszínéről, az Operettszínházból 1972-ben távozott, bár nem végleg. Utoljára 1978. június 9-én lépett színpadra, de filmekben az 1980-as évek végéig játszott. Utolsó éveit nagy szegénységben élte le.

Apró termete, kiművelt mozgáskultúrája és jellegzetes selypítése miatt elsősorban egyszerű, félénk kisembereket alakított.

Fontosabb színházi szerepei

• Molière: Képzelt beteg (Argan)
• Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző (A kérő)
• Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt (Tvorogov)
• Mark Twain – Kállai: Egymilliófontos bankjegy (Lord Puddington)
• Neil Simon: A Napsugár fiúk (Willie Clark)
  • Hotel Plaza (Roy Hobley)
• Brecht – Kurt Weil: Koldusopera (Peacock)
• Kander–Ebb–Masteroff: Kabaré (Schultz úr)
• Stewart – Herman – G. Dénes: Hello, Dolly! (Horace Vandergelder)
• Willner–Bodanszky: Luxemburg grófja (Sir Basil)
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Miska)
• Molnár Ferenc: Harmónia (Kornély tanácsos)
  • A Doktor úr (Puzsér)
• Csiky Gergely: A nagymama (Örkényi báró)
  • Kaviár (Tivadar)
• Lengyel Menyhért: A waterlooi csata (Willy Brown)
• Aszlányi Károly: A hét pofon (Terbanks)
• Tabi László: Spanyolul tudni kell (Diego Espartero)
• Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém (Titi bohóc)
  • A cirkusz csillagai (Dr. Vas)
  • XIV. René (Alfonz herceg)
• Vaszary Gábor – Eisemann Mihály: Bubus (Gáspár)
• Boross – Fényes – Romhányi: Két szerelem (Borbás Mihály)
• Fényes – Csizmarek – Halász: Csintalan csillagok (Berci bácsi)
• Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (Csöpi)
• Bródy – Kellér – Békeffi: Palotaszálló (Menyus bácsi)
• Kellér Dezső: Három tavasz (Sanyi)
• Gádor – Barabás – Kerekes – Darvas: Állami Áruház (Glauziusz bácsi)
• Martos – Jacobi: Sybill (Kormányzó)
• Dunai Ferenc: A nadrág (Igazgató)
• Halász Rudolf: Csak nővel ne! (Inas)
• Paul Burkhard: Tűzijáték (Gusztáv)

Filmjei

Játékfilmek

• Forog az idegen (1936)
• Pesti mese (1937) – Tánctanár
• Mátyás rendet csinál (1939) – Gyuri, hölgyfodrász
• Te vagy a dal (1940) – Szobafestő
• A tökéletes család (1942) – Nyulassy Frici
• A tanítónő (1945)
• Beszterce ostroma (1948) – Behenczi Károly
• Állami áruház (1952) – Glauziusz
• Első fecskék (1952) – Patak Bertalan
• A bűvös szék (1953; rövid játékfilm) – Orvostanár
• Csapj az asztalra! (1953; rövid játékfilm)
• Költözik a hivatal! (1953; rövid játékfilm) – Vöcsök
• A csodacsatár (1956) – Brunó
• Gerolsteini kaland (1957) – Bumm Alfonz kacellár
• A megfelelő ember (1959) – Kis Jenő
• Minden kezdet nehéz 1–2. (1966)
• A gyilkos a házban van (1970) – Fabrikovics Béla
• Uramisten (1984) – Binder Lipót, illuzionista

Tévéfilmek

• A házasságok a földön köttetnek (1961) – Kis Tamás
• A pékinas lámpása (1961) – Otto von Mörder
• A szaxofon (1961) – Gustav Mannheim
• És Ön mit tud? (1962)
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1963)
• Színészek a porondon (1963)
• Menazséria (1964) – Igazgató
• Tudni illik, hogy mi illik (1964-1965) – Tanár
• Jövedelmező állás (1965) – Visnyevszkij
• Tóbiás és a többiek (1965) – Fred bácsi
• Egy nyugalmas vasárnap (1966) – Kronstadter lovag
• Othello Gyulaházán (1966) – Tornyos Franci, színész
• Szerencsés flótás (1966) – Ideges férfi
• A nagybácsi álma (1967)
• Egy, kettő, három (1967)
• II. Fülöp (1967) – Lencse Dezső, könyvelő
• Visszakérem az iskolapénzt (1967)
• A borotva éle (1969)
• Bözsi és a többiek (1969)
• Komisznak lenni életveszélyes (1969) – Willian Collins
• A vörös macska (1970) – Severin Cornichon, Perpignan polgármestere
• Valaki a sötétből (1970)
• Feleségem hagyatéka (1971) – Prudenval
• Nyári játék (1971) – Bogoiu úr
• Az elsőszülött (1973) – Szerafimov
• Lyuk az életrajzon (1973) – Vanek Ernő
• Nehéz ma férjhez menni (1973)
• Mozgófényképek (1974)
• Forduljon Psmithhez (1975) – Lord Emsworth
• Mesélő városok (1975-1979)
• Százéves asszony (1975) – Kertesi Károly („a Gizi” unokaöccse, vállalati pénztáros)
• A kisfiú meg az oroszlánok (1979) – Bruckner Szigfrid
• Hogyan csináljunk karriert? (1981) – Krutyickij, nagyon előkelő úr
• Kaland a főmettőrrel (1982) – Kalicsin
• Zenés TV Színház: Hoffmann meséi (1984) – Kellékes; Cochenilla; Pitichinaccio; Ferenc

Rajzfilmek

• Lúdas Matyi (1976) – Szakállas öregember (hang)
• Sárkány és papucs (1989) – Merlin (hang)

Szinkronszerepei

Év	Cím	Szereplő	Színész	Szinkron év
1946	Az élet csodaszép (1. magyar szinkron)	Clarence, másodosztályú angyal	Henry Travers	1985
1964	A két veronai nemes	Dárdás	Alfred Balthoff	1970
1980	Három az igazság	Friebe / Eberts / Weber	Heinz Rühmann	1982
1984	Kísértethistóriák – 1. rész: Híd Fenders felé	Narrátor	Wolfgang Büttner	1988
	Kísértethistóriák – 4. rész: A kétely árnyéka

Rádió

• Bán Pál-Kállai István: Segíteni nem szégyen (1952)
• Király Dezső: Sok hűhó valamiért (1956)
• Alan Plater: Az a mizé a lépcsőházban (1972)
• Jókai Mór-Hárs László: Kénytelen mulatság (1973)
• E.T.A. Hoffmann: Diótörő (1982)
• Határ Győző: Az aranypalást (1988)

Díjai, elismerései

• Érdemes művész (1952)
• Kossuth-díj (1953)
• Kiváló művész (1961)
• A Chicagói Filmfesztivál legjobb férfi alakításáért járó díja (1986)
• A Budapesti Operettszínház örökös tagja (1991)
• Budapestért díj (1992)^[6]

Származása

Feleki Kamill családfája

Feleki Kamill Tivadar (Törökbálint, 1908. aug. 21.– Budapest, 1993. okt. 18.)	Apja: Feleki Tivadar Ágoston[7][8][9] (Budapest, 1876. nov. 28.– Budapest, 1945. ápr. 19.) gépüzem tulajdonos	Apai nagyapja: Furcht Sándor[10][11] (Vojkovice, 1833 – Budapest, 1912. okt. 4.) magánzó	Apai nagyapai dédapja: Furcht Ábrahám
			Apai nagyapai dédanyja: Grosz Adél
		Apai nagyanyja: Keller Róza (Pest, 1845 – Budapest, 1915. nov. 5.)[12]	Apai nagyanyai dédapja: Keller Simon
			Apai nagyanyai dédanyja: Grosz Etelka
	Anyja: Schreiber Tekla Karolina[13][14] (Budapest, 1881. aug. 30. – Budapest, 1936. ápr. 11.)	Anyai nagyapja: n. a.	Anyai nagyapai dédapja: n. a.
			Anyai nagyapai dédanyja: n. a.
		Anyai nagyanyja: Schreiber Rozália	Anyai nagyanyai dédapja: n. a.
			Anyai nagyanyai dédanyja: n. a.

Megjegyzések

1. Egyes forrásokban Feleky Kamill.
2. Bp. V. ker. állami házassági akv. 517/1932. folyószám.
3. Lakner Lívia: Lakner bácsi és száz gyereke. Lord Kft., 1993. 60. o.