Kajszibarack
növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (latinul: Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint például 2018-ban.[1]
Remove ads
Elnevezése
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Remove ads
Jellemzése
A rózsafélék családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek vagy halványpirosak.
A kajszibarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotintartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.[2]
Remove ads
A Kárpát-medencében
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Termelése
2023-ban a kajszibarackot 69 országban termesztették 554 ezer hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 3,7 millió tonnát. 2013 és 2023 között a kajszibarack földterülete 556 ezer hektárról 554 ezer hektárra (0,4%) csökkent, míg a termésmennyisége 4 millió tonnáról 3,7 millió tonnára (7,5%) szintén csökkent.[3]
A világ legnagyobb kajszibarack termelői közé tartozik Törökország (20,1%), Üzbegisztán (13,4%), Irán (8,5%), Olaszország (5,5%) és Algéria (5,3%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Törökország, Üzbegisztán, Irán, Olaszország és Algéria az éves termés több mint felét (52,8%) adták a világ kajszibarack termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Spanyolország (31,8%), Törökország (12,9%) és Olaszország (11,7%), míg a legnagyobb importországok Németország (22,1%), Oroszország (14,6%) és Olaszország (5,6%).
2023-ban Magyarország 16 ezer tonna kajszibarackot termelt, így a 69 országból a 35. legnagyobb kajszibarack termelő volt. Magyarország főleg Spanyolországból (26,5%), Törökországból (20,4%) és Olaszországból (16,1%) importált kajszibarackot. A behozott, valamint a megtermelt kajszibarack egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Ausztria (60,2%), Szlovákia (21,7%) és Németország (7,7%) felé.[4]
Remove ads
Talajigénye
A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mészszegény, savanyú talajokon.
Ökológiai igény
A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszibarack hő- és fényigényes növény. A lombkorona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszibarack a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége.[2][5]
Remove ads
Gyümölcse
Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve saláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs- és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását, illetve serkenti a hajnövekedést.[6][7]
Mindemellett, a kajszibarackot és a belőle készült termékeket érdemes kerülniük azoknak, akik allergiásak rá.[8]
Remove ads
Fajták
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads