Kunsági borvidék

A Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.

Kunsági borvidék
Légifotó egy tipikus a Kunsági borvidéket jellemző településről (Ceglédbercel).
Adatok
Minőségbesorolási kategória	I. és II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest vármegye, Bács-Kiskun vármegye
Borrégió	Duna borrégió
Éghajlat	kontinentális
Csapadék	csapadékban szegény terület, forró, napos nyár és hideg, száraz tél jellemzi
Talajösszetevők	főleg homok és lösz
Régió területe	27 903 hektár
Szőlőfajták	arany sárfehér, zala gyöngye, ezerjó, kékfrankos, cserszegi fűszeres, Müller-Thurgau, kövidinka, kadarka, kunleány olaszrizling
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunsági témájú médiaállományokat.

Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írta:

Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.^[1]

Földrajza

A Duna-Tisza közén elhelyezkedő Kiskunság talaja alapvetően homokos, sőt korábban jelentős részét az úgynevezett futóhomok uralta. A Kunsági borvidék Tiszaföldvár kivételével a Duna-Tisza közén, a kiskunsági területen helyezkedik el. Talajszerkezetét főleg homok és lösz alkotja, de a Gödöllői-dombság déli nyúlványainak kötött talaja is megtalálható. A terület nagysága 27 903 hektár, melynek klimatikus viszonyait jellemzi, hogy csapadékban szegény. A nyár jellemzően napos, forró, a tél pedig hideg és száraz. A borvidék nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Az egyes körzetek nagysága egyébként megegyezik az ország további borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidéket 68 hegyközség 32 800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag alkotja és a területen körülbelül 200 000 tonna körüli szőlőt szüretelnek és ebből készítik a bort.^[1][2]

A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, mely fajták a teljes szőlőterület csaknem kétharmadát elfoglalják. A készített fehér borok jó része a harmonikus összetételű, könnyed borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja. Az utóbbi években azonban megjelentek a piacon komoly, tartalmas fehér- és vörösborok is, bizonyítandó a borvidékben rejlő potenciált. Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos borfajta, a rosé is, mely borokkal a nemzetközi borversenyeken is komoly eredményeket érnek el.^[3]

Története

A mohácsi csata előtti időkből nem kerültek elő bizonyítékok arra nézve, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén általános lett volna szőlőtermesztés. A borvidék területén folyó korai szőlőtermelés első írásos dokumentuma egyébként a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, mely megemlíti azt, hogy I. Géza király a Felső-Alpár (ma Lakitelek-Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. Mindezek ellenére a mezőgazdasági hasznosítást korlátozó jelenség megállítása, vagyis a föld megkötése volt a kiinduló ok, amiért elsőnek szőlőtelepítéssel kezdtek kísérletezni ezen a vidéken. A 19. század vége felé Európán végigsöpört a filoxéra, mely a homokos talajt közvetlenül nem érintette, de az országos szőlő- és gyümölcstermesztési rekonstrukció, kifejtette hatását az itt lévő növénykultúrára is.^[2][4]

A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tud megélni. Ekkor települt Kecskemétre Mathiász János a méltán világhírű szőlőnemesítő. Az ő szőlőnemesítéseinek köszönhetően alakultak ki a Cegléd szépe, az Erzsébet királyné emléke, az Ezeréves Magyarország emléke, a Kecskemét virága, a Mathiász Jánosné muskotály, a Szőlőskertek királynője és a Szauter Gusztávné muskotály nevet viselő szőlőfajták. A 19. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. Az 1960-as években végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítése miatt. Az 1970-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. A borvidéken több jelentős borászat működik és rendszeresen szerepelnek különböző borversenyeken, ahol kiemelkedő eredményeket érnek el. Ezeknek köszönhetően a borvidék városai Cegléd, Izsák, Kecskemét, Kecel, Kiskunhalas, Kiskőrös, Soltvadkert méltán nevezhetőek a bor városainak.^[2]

2007-ben Frittmann János soltvadkerti borász személyében a Kunsági Borvidék adta az év bortermelőjét.

A borvidék települései

Magyarország borvidékei:
a 17 számmal jelzett terület a Kunsági borvidék

A szőlőkataszter I. és II. osztályú besorolású határrészei alapján a borvidékhez a következő települések és településrészek tartoznak:^[1][5]

• Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Dávod, Dusnok, Jánoshalma, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút, Tompa
• Cegléd-Monor-Jászsági körzet
  • Ceglédi alkörzet: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nagykőrös, Nyársapát, Örkény
  • Monori alkörzet: Bénye, Gomba, Kóka, Monor, Szárazhegy
  • Jászsági alkörzet: Jászberény, Jászszentandrás, Heves
• Dunamenti körzet: Apostag, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu
• Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás
• Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse
• Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár
• Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana
• Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár-Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug

A borvidék borrendjei

• Soltvadkert: Krämer Fülöp Borlovagrend^[6]
• Kiskőrös: Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend

Pincészetek

Pincészet	Tulajdonos	Kulcsemberek	Település	Szőlőterület (ha)	Megjegyzés
Frittmann Borászat[7]	családi vállalkozás	Frittmann János, Frittmann István	Soltvadkert	45	Az év bortermelője 2007 (Frittmann János)
Galántai Családi Pincészet	családi vállalkozás	Galántai Károlyné, Galántai Norbert	Soltvadkert	15
Lantos Borászat	családi vállalkozás	Lantos Szabolcs, Lantosné dr. Mayer Zsuzsanna	Soltvadkert	20
Molnár Családi Borászat[8]	családi vállalkozás	Molnár Sándor, Molnár Zsolt	Cegléd	12	körzeti, országos és nemzetközi díjak