Lupa-sziget

A Lupa-sziget üdülősziget a Szentendrei-Dunaágban. Közigazgatásilag Budakalászhoz tartozik.

Lupa-sziget
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Megye	Pest megye
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Hosszúság	0,80 km
Szélesség	0,20 km
Elhelyezkedése
Lupa-sziget Pozíció Pest vármegye térképén
é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 19° 05′ 08″47.616111111111, 19.085555555556
Lupa-sziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lupa-sziget témájú médiaállományokat.

Leírása

Jellegzetes Bauhaus-stílusú nyaraló

A Szentendrei-Dunaág két lakott szigete közül ez a délebbi (a másik a szentendrei Pap-sziget). A Szentendrei-sziget déli nyúlványa mellett fekszik, Budapesttől 14 km-re északra. Legnagyobb hosszúsága kb. 800, legnagyobb szélessége hozzávetőlegesen 200 méter. 2007-ben az M0-s autóút hídját (Megyeri híd) közvetlenül a sziget alatt, a déli szigetcsúcstól 200 m-re vezették át a Dunán; lehajtó szerencsére nem épült hozzá (ahogy a Szentendrei-szigetre sem), így mentes maradt a közúti forgalomtól és megőrizte viszonylagos elzártságát. Csak vízi járművel közelíthető meg; rendszeres átkelést a budakalászi partról átjáró személykomp biztosít. A sziget kőlapokkal burkolt „főutcáját” hatalmas fákból álló kettős platánsor szegélyezi, melyet még a 30-as években ültettek. A sziget közepén álló nagyobb épületben büfé üzemel; eredetileg vendéglő volt itt és egy kis élelmiszerbolt, az üdülők kiszolgálására.

Története

Nevét Luppa Péter pomázi földbirtokosról kapta, de valami oknál fogva az egy p-vel írt – hibás – névalak vált hivatalossá. A Duna szabályozása előtt több sziget is volt a környékén, melyek közül a Mereszgyán-, Morosgyán-, Mrzselán- (másképp Merzsán- vagy Merzán-), Petkó- és Mészáros-sziget elnevezés vélhetően mind erre a szigetre vonatkozott és talán az egykori birtokosaira utalt. A folyamszabályozást követően rögzült a sziget mai helye és nagyjából a formája is. Az addig részben erdős, részben legelőnek használt és többnyire lakatlan szigetet 1932-ben a Helvétia Építő és Ingatlan Rt. nevű cég megvásárolta, közművesítette és felparcellázta. Az így létrehozott üdülőszigeten számos nyaraló épült. Mivel ugyanez a cég létesítette Budán a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet, az itteni nyaralók is egységes Bauhaus-stílusban épültek. Közülük többet a kor neves építésze, Kozma Lajos tervezett, a Platán sor 8. alatti nyaralót – a korszak és a stílus egyik ikonikus épületét – egyenesen saját magának. Rajta kívül Forbát Alfréd és Körner József is tervezett ide üdülőházat. A hullámtérben lévő szigetet a nagyobb árvizek – kb. 600 cm-es budapesti vízállás felett – elöntik, ezért az épületek többsége lábakon áll.^[1][2] A sziget egységes építészeti arculata hivatalos védettséget élvez, ennek ellenére néhány nyaralót az eredetitől eltérő stílusban alakítottak át vagy újítottak fel, és épült egy-két oda nem illő ház is.

Megközelítése

Budakalász felé egész évben személykomp köti össze a szigetet a külvilággal. A kompkikötő a 11-es főút és az 1111-es út különszintű csomópontjától érhető el, a 11 118-as számú mellékúton keresztül (Luppaszigeti út). A kikötőnél a parkolás korlátozott és rendezetlen.

Megjelenése a kultúrában

A régi (zöld színű) 10 forintos hátoldalán Jankó János Folyóparti táj című képe látható, amelynek hátterében (balra) a sziget csücske tűnik fel (a kép előterében levő két fa a ma már Egyfás-szigetnek nevezett szárazulaton van). Itt forgatta Bacsó Péter a Nyáron egyszerű című filmjét 1963-ban.