Mars Reconnaissance Orbiter

Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (rövidítve: MRO, magyarul: Marsi Felderítő Orbiter) űrszonda fő feladata nagy felbontású képek készítése a Mars felszínéről és leszállásra alkalmas helyek keresése későbbi leszállóegységek számára.

Mars Reconnaissance Orbiter
Az MRO a Mars mellett
Ország	Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Gyártó	Lockheed Martin
Küldetés típusa	Orbiter
Összköltség	720 millió  USD
NSSDC ID	2005-029A
Küldetés
Célégitest	Mars
Indítás dátuma	2005. augusztus 12.
Indítás helye	SLC–41
Hordozórakéta	Atlas V–401
Pályára állás	2006. március 10.
Meghosszabbítás	2010. december[1]
Az űrszonda
Tömeg	2180 kg (hajtóanyaggal)
Energiaellátás	2000 w
Pálya	Mars körüli
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Reconnaissance Orbiter témájú médiaállományokat.

Küldetés

Két egymást követő, 24 órás halasztás után a Mars Reconnaissance Orbiter 2005. augusztus 12-én indult Atlas V rakétával Cape Canaveralból.^[2]

2006. március 10-én állt pályára a Mars körül. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült.^[3]

Levegőfékezéssel alakította ki a végleges pályáját. 2006. augusztus 30-án begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent.^[4]

2009. február 23-án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a kozmikus sugárzás egy nagy energiájú részecskéje, amely hibás mérést eredményezett.^[5] A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni.^[6][7]

A küldetés tudományos szakasza 2008 novemberéig tart, ezt először 2010-ig hosszabbították meg.

2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.^[8]

Az űrszonda

Az MRO űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoriumában (Sugárfizikai Laboratórium) fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 hajtóműből áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű antenna áll rendelkezésre. Két napelemtábla 1000 W energiát biztosít, amelyet két akkumulátor tárol. A fedélzeti számítógép RAD750 (133 MHz, 32 bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 GB adat tárolására képes.

Tudományos műszerek

• High Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE): kamera, nagy felbontású képeket készít.
• Context Imager (CTX): kamera, kisebb felbontású képek készítése a HiRISE képeinek környezetéről.
• Mars Color Imager (MARCI): színes képalkotó berendezés, színes képek készítése és az időjárás vizsgálata.
• Compact Reconnaissance Imaging Spectrometers for Mars (CRISM) : optikai/infravörös spektrométer, a felszín ásványtani térképezését végzi.
• Mars Climate Sounder (MCS): infravörös radiométer, méri a légkör különböző tulajdonságait (hőmérséklet, nyomás stb.).
• Shallow Subsurface Radar (SHARAD): radar, a Mars poláris sapkáinak szerkezetét határozza meg.
• Gravity Field Investigation Package: a gravitációs tér változásait méri.
• Atmospheric Structure Investigation Accelerometers: légsűrűség mérésére használható akcelerométerek.