Michel Butor

Michel Butor (Mons-en-Barœul, 1926. szeptember 14. – Contamine-sur-Arve, 2016. augusztus 24.) francia író. Legismertebb műve a Módosulás (1957), amelyben végig magázza az olvasót.

Michel Butor 2006-ban

Michel Butor
Született	Michel Marie François Butor[1] 1926. szeptember 14.[2][3][4][5][6] Mons-en-Barœul[1][7]
Elhunyt	2016. augusztus 24. (89 évesen)[3][5][6][8][9] Contamine-sur-Arve[1][7]
Állampolgársága	francia[7]
Házastársa	Marie-Jo Butor[10]
Foglalkozása	költő író esszéíró regényíró irodalmi szerkesztő műkritikus fordító egyetemi oktató egyetemi tanári kar tagja irodalomteoretikus
Iskolái	Lycée Louis-le-Grand
Kitüntetései	honorary doctor of Johannes Gutenberg University Mainz Fénéon-díj (L'Emploi du temps, 1956) Renaudot-díj (Módosulás, 1957) Prix Mallarmé (2006) Grand prix de littérature de l'Académie française (2013) Grand prix de poésie de la SGDL (2016)
Halál oka	természetes halál
Michel Butor aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Butor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete és munkássága

Michel Marie François Butor 1926. szeptember 14-én született Mons-en-Baroeul-ban, Franciaországban. Filozófiai tanulmányait a párizsi Sorbonne egyetemen végezte, ahonnan 1947-ben szerezte meg a diplomát. Ezután tanított Egyiptomban, az angliai Manchesterben, Szalonikiban, az USA-ban, és Genfben is. Műveivel számos irodalmi díjat nyert, többek között Apolló díjat, Fénéon díjat és Renaudot díjat.

Az újságírók és a kritikusok Butor regényeit a francia nouveau roman-hoz sorolták, bár maga Butor ez ellen mindig tiltakozott (jogosan). Ennek a besorolásnak legfőbb alapját az szolgáltatta, hogy, ahogyan a nouveau roman írói, Butor is empirikus írónak számított és korai munkái tényleg a regények hagyományos írói eszközeivel készültek. Módosulás (La Modification) című regényében, például, az olvasó válik a regény főhősévé, akit mindvégig magáz.

Már több évtizede, más műfajokban is ír, esszékét, verseket és olyan, nehezen meghatározható, művész könyveket, mint a „Mobil”. Kedvenc témái az irodalom, a festészet és az utazás. Írásának egyik lenyűgöző jellemzője a szimmetria szigorú kombinálása, amely Roland Barthes csodálatát is kivívta, és akit ezért a strukturalizmus megtestesítőjének nevezett. Ezen kívül lírikussága közelebb áll Baudelaire-hez, mint Robbe-Grillet-hez.

Művei

Regények

• Passage de Milan (1954)
• L'emploi du temps (1956)
• Módosulás (La Modification) (1957)
• Degrés (1960)

Kritikák

• Histoire extraordinaire: essai sur un rêve de Baudelaire (1961)
• A szavak a festészetben (Les mots dans la peinture) (1969)
• Improvisations sur Flaubert (1984)
• Improvisations sur Michel Butor: L'écriture en transformation (1993)
• L'utilité poétique (1995)
• Quant au livre: Triptyque en l'honneur de Gauguin (2000)

Esszék

• Répertoires [1-től 5-ig] (1960-1982)

Egyéb

• Le Génie de lieu (1958)
• Mobile : tanulmány az USA bemutatásához (1962)
• Portrait de l'artiste en jeune singe (1967)
• A velencei Szent Márk leírása (útleirás) (1968)
• Niagara (1969)
• Matière de rêves (1975-1985)
• Retour du boomerang (1988)
• L'embarquement de la reine de Saba (1989)
• Transit A, Transit B (1992)

Magyarul

• A velencei Szent Márk leírása; ford. Réz Pál; Európa, Bp., 1968
• Irodalom, fül és szem. Válogatott tanulmányok; vál. Réz Pál, ford. Fogarassy Miklós, Révfy Tivadar, Vajda András, utószó Fogarassy Miklós; Európa, Bp., 1971 (Modern könyvtár)
• A szavak a festészetben; ford. Hoffer János; Corvina, Bp., 1986 (Imago)
• Módosulás. Regény; ford. Szathmári Éva; Noran, Bp., 1997
• Különös történet. Esszé Baudelaire egyik álmáról; ford. Lóránt Zsuzsa; Alexandra, Pécs, 2008 (Szignatúra könyvek)