Molnár Piroska

(1945–) magyar színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia

Molnár Piroska
Remove ads

Molnár Piroska (Ózd, 1945. október 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző egykori felesége.

Gyors adatok
Remove ads

Életpályája

Szülei Molnár József és Andrássi Viktória.[5] Édesapja nem tért haza a szovjet fogságból, egyedül maradt édesanyja vissza szeretett volna térni Erdélybe, de ekkor már lezárták a határokat. Kunágotán telepedtek le, meghatározó gyermekkori élményei ehhez a településhez kötik. A mama tanácsára (tanuljon szakmát) Szegeden közgazdasági technikumban érettségizett.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1964-ben vették fel.[6] 1968-ban végzett, eközben fellépett az 1966-os Táncdalfesztiválon. A főiskola elvégzése után Babarczy László beajánlotta a Nemzeti Színházba, viszont Both Béla igazgató nem vette fel.[6]

1968-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. Az első kaposvári korszakban olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Babarczy László. A színpadon olyan kollégákkal dolgozott együtt mint Koltai Róbert, Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Jordán Tamás, Pogány Judit vagy Lukáts Andor.[6] Ebben a korszakban szerepelt a legendás Árvácska című filmben, amely Karlovy Varyban díjat nyert.[6]

1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színházhoz kötötte szerződés, ahova szinte az egész korábbi kaposvári társulattal együtt ment át.[6] 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984-től, 18 éven át ismét a kaposvári társulatot erősítette. 2002 és 2013 között újra a Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan Alföldi Róbert leváltásával ő is távozott, azóta a Thália Színház tagja.

Rendszeresen fellépője az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínház bemutatóinak.

A prózai szerepek mellett, számos zenés darab főszereplője is, így például a Mohácsi János által rendezett Csárdáskirálynő Ceciliája,[7] és az Ármány és szerelem, mely alakításáért 2010-ben elnyerte a színikritikusok Fővárosi Színházi Díját.[8] Kurtág György kortárs zeneszerző kérésére, unszolására elvállalta a Beckett-töredékekre írott darabjában – What is the Word (Op. 30) – való közreműködést, 2008-ban. Az előadás bemutatója a Zeneakadémián volt, amelyet számos külföldi (Salzburg, Berlin, Zürich) fellépés is követett.[9] Eötvös Péter, Vocal Works című Cd-jén, a Mese című darab közreműködője[10] volt.

2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja.

2011-ben[11] Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda és 100-100 ezer Ft jelképes díjjal jár. Az elismerést minden évben Csiky Gergely születése évfordulóján, december 8-án (először 2011-ben) adják át.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen színpadi beszédet tanított, osztályvezető tanár volt.[12][13] 2017-től Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít.[14][15]

2011-ben Komlós Juci helyére a nemzet színészévé választották.[16]

2012 tavaszától a M1 IrReality Show-jának, a Munkaügyeknek a főszereplője, ahol Sipeki Elvirát, a Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét alakította egészen a befejező 152. epizódig.[17]

2020 márciusában, a COVID-19 pandémia első hulláma legelején, egy héttel a lezárások előtt bejelenti, hogy a következő évadtól visszavonul,[18] de ez szerencsére nem történt meg: Bíró Kriszta színész készít vele egy beszélgetőkönyvet,[19][19] melyet 2020. október 1-én mutatnak be,[20] két darabot próbál be 2020. szeptemberéig,[21][22] és egy harmadikat[23] az újabb kényszerű lezárás előtt.[24]

A COVID őszi hulláma alatt a három bemutató mellett forgat is, a 2021. január 3-án induló, RTL Klubon futó Keresztanyu[25] című sorozat egyik főszereplőjét alakítja.

Ezt az évadot még végigcsinálom, utána abbahagyom. Sokat járok majd színházba, de már csak nézőként.
– mondta a lapnak a színésznő 2020 februárjában
Remove ads

Családja, magánélete

Férje Eötvös Péter zeneszerző volt 1968-tól, de később elváltak.[26] Egy közös gyermekük született 1969-ben, Eötvös György, aki 1995-ben elhunyt.[5][27][28] Fiáról és házasságáról így vallott egy 1978-as interjúban: „Reggel nyolctól bent voltam a színházban, a fiam Pesten élt az anyósommal. Egész héten nem láttam, csak hétfőn <> Hétfő volt a szabadnapom, ha éppen nem tájolt a színház. Vasárnap éjjel vonatra ültem és kedden reggel tértem vissza a színházba. … Bizonyos lemondást követeltek tőlem a vidéki élet napjai, de beletörődtem abba, hogy a fiamnak nem mesélhettem el mindent, s hogy csak később értesülhettem a betegségéről is, mert engem kíméltek. Azért bizakodtam: ha nagyobb lesz, minden könnyebbé válik. … Nem szerződtem Pestre kizárólag csak a gyerekem miatt. … A színészetért mindent vállaltam. A férjem zeneszerző volt, de amikor külföldre szerződött, a hazai színészi pálya mellett döntöttem és maradtam. … Ha a magánembert kérdezi, akkor igen, megbántam – feleli fojtott hangon –, de a pályám sok mindenért kárpótolt. Pedig nekem is szükségem lenne valakire. És éppen erre az emberre! De erre nem volt szabad gondolnom … Goethe azt mondta; »Nincs el nem rontott élet«.”[29]

2016-ban szívműtéten esett át, azóta pacemakerrel él.[30][31] Budapest I. kerületében, a Donáti utcában él.[32][33] A nyarakat rendszeresen tölti fonyódligeti nyaralójában.[34]

Remove ads

Fontosabb szerepei

Rendezései

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Remove ads

Szinkron

Filmszinkronszerepei

[37]

További információk Cím, Év ...

Sorozat szinkronszerepei

További információk Cím, Év ...
Remove ads

Hangjáték

  • Szabó Pál: Őszi vetés (1970)
  • Őrsi Ferenc: Legenda a kapitányról (1978)
  • Percy Bysshe Shelley: A Cenci ház (1979)
  • Lendvay György: Holnap kupaszerda (1980)
  • Tolnai Lajos: Polgármester úr (1980)
  • Ardi Liives: A sztaniolpapír (1981)
  • Byron – Rádiómontázs (1981)
  • Jerzy Janicki: Halálos ítélet (1981)
  • Thoger Birkeland: Szekrénygyerekek (1981)
  • ÍRÓVÁ AVATNAK - Németh László indulása (1982)
  • ÍRÓVÁ AVATNAK - Sütő András indulása (1982)
  • A JÁTSZÓ EMBER - Megy a kosár, avagy a népi játékok kincsesházából (1982)
  • Schwajda György: A Szent család (1982)
  • Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
  • Thury Zoltán: Katonák (1983)
  • Zajc, Dane: Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
  • O'Neill, Eugene: Boldogtalan hold (1984)
  • Radicskov, Jordan: Kosarak (1984)
  • Schnabel, Ernst: Anna Frank nyomában (1984)
  • Franz Hiesel: Kerkafalva (1986)
  • Böll, Heinrich: Biliárd fél tízkor (1987)
  • Jókai Mór: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból (1987)
  • Vámos Miklós: Publikum (1988)
  • Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok (1991)
  • Kagylók zenéje, óceán (1991)
  • Mészöly Miklós: Öregek, halottak (1992)
  • Jerofejev, Venegyikt: Moszkva – Petuski (1993)
  • Tar Sándor: A hang (1993)
  • Esterházy Péter: Fuharosok (1994)
  • Eörsi István: Sírkő és kakaó (1995)
  • Lét s nemlét, írók, irodalom – Cholnoky Viktor három jelenete (1995)
  • Csiky Gergely: Kaviár (1997)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1997)
  • Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása (1999)
  • Vörösmarty Mihály: A fátyol titkai (2000)
  • Szabó Magda: Für Elise (2003)[50]
  • Salamon András: Az utolsó perc (2007)
  • Péhl Gabriella: Patthelyzet-requiem egy öregasszonyért (2010)
  • Gabnai Katalin: A jó élet (2011)
  • Időfutár (2012)
  • Kiss Judit Ágnes: Mindig más (2013)
  • Nagy Koppány Zsolt: Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk (2013)
  • Illyés Gyula: Ítélet előtt (2014)
  • Jókai Anna: Éhes élet (2014)
  • Kálmán Kata: A Csibe ügy (2014)
  • Markovits Rodion: Az aranyvonat (2014)
  • Rejtő Jenő: A néma revolverek városa (2014)
  • Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai (Rádiószínház, 2015) – Pulszky Terézia[51]
  • Barcsa Dániel: Jösz' te hezzám! – 69 pajzán erdélyi történet (2015)
  • Giacomo Casanova: Casanova visszatér (2015) – közreműködő[52]
  • Csender Levente: Murokszedők (Rádiószínház, 2015)[53]
  • Móricz Zsigmond: Forró mezők (2015)
  • Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben (2015)
  • Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem (2016)
  • Grendel Lajos: Einstein harangjai (2017)
  • Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző (2017)
  • Kosztolányi Dezső: Városi történetek az 1910-es évekből (2018)
  • Kosztolányi Dezső: Városi történetek az 1920-as évekből (2018)
  • Vajda Mária: Hol a világ közepe? - parasztvallomások a szerelemről (2018)
  • Egy elmeorvos vallomása (2019)
  • Gimesi Dóra: Budapesti tündérmesék (2019)
  • Móricz Zsigmond: A nap árnyéka (2019)
  • Domonyi Rita: Tündérbodár (2020)
  • Kaffka Margit: Színek és évek (2021)
  • Zalán Tibor: Királylányok könyve (2021)
Remove ads

Cd-k és hangoskönyvek

  • Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve
  • Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
  • Szabó Magda: A muranói hattyú és más novellák
  • Szabó Magda: Angyal és más novellák
  • Szabó Magda: Az a szép, fényes éjszaka
  • Szabó Magda: Freskó
  • Szabó Magda: Kakasszó
  • Szabó Magda: Sziluett
  • Szabó Magda: Disznótor
  • Ronald Dahl: Meghökkentő mesék
  • Füves könyv
  • Seherezádé – Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Szindbád kalandjai – Az ezeregyéjszaka legszebb meséi 1-2
  • Aladdin és a csodalámpa – Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Az ébenfa ló – Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Hasszán – Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • Ali baba és a negyven rabló – Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
  • A két testvér – Grimm mesék
  • Piroska és a farkas – Grimm mesék
  • Hamupipőke – Grimm mesék
  • A farkas és a hét kecskegida – Grimm mesék
  • A brémai muzsikusok – Grimm mesék
  • Csipkerózsika – Grimm mesék
  • Hófehérke és a hét törpe – Grimm mesék
  • A hókirálynő – Andersen legszebb meséi
  • A kis hableány – Andersen legszebb meséi
  • A császár új ruhája – Andersen legszebb meséi
  • A rút kiskacsa – Andersen legszebb meséi
  • A kiskakas gyémánt félkrajcárja – népmesék
  • A repülő kastély – népmesék
  • Kacor király – népmesék
  • Az égig érő fa – népmesék
  • Lúdas Matyi – népmesék
  • Kismalac és a farkasok – népmesék
  • Balla Zsófia – Ahogyan élek
  • Parti Nagy Lajos: Árnyékporocska
Remove ads

Díjai, elismerései

Könyvek róla

  • Mihályi Gábor: A Kaposvár-jelenség ; Múzsák, Budapest, 1984 (Szkénetéka)
  • Lőrincz Sándor: Molnár Piroska; fotók Balog József et al.; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (1995)
  • Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet (1997)
  • Molnár Piroska: Kvittek vagyunk. Beszélgetőtárs: Bíró Kriszta; Corvina, Bp., 2020

Hang és kép

Megjegyzések

  1. [M 1]
    A bemutató időpontja: 1970. november 8.

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads