Pogány Judit
(1944–) magyar színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Pogány Judit (Kaposvár, 1944. szeptember 10. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Remove ads
Életútja
Fiatalkora
Kora gyermekéveit – bátyjával együtt – Kaposváron töltötte. 8 és fél éves korában elveszítette építészmérnök édesapját, Pogány Gyulát (1892–1953), a Kaposvári Kamarazenekar alapító tagját, ekkor édesanyja (Beyer Anna, 1905–1979)[3] már súlyos beteg volt.[4] Testvérével együtt gyámszülőkhöz került Budapestre, akik két édesgyermekük mellett kitaníttatták, és felnevelték őket. Gyermek- és felnőttkorának fontos alakja volt nevelőanyja, a család háztartási alkalmazottja Gábor Etelka (1919–2005), Eta, aki Erdélyből származott. Pici gyerekkora óta vonzódott a színház, a versek világához, a Békéscsabán eltöltött középiskolás évei alatt számtalan helyi és országos szavalóversenyen sikerrel indult.[5]
„ | Nevelőanyám vasúttervező irodán dolgozott, így sikerült elhelyeznie a bátyámmal minket és egyik saját gyerekét egy-egy MÁV-kollégiumba. A középiskolás intézeti évek alatt szavalóversenyek, iskolai irodalmi színpadi szereplések, ének- és szolfézstanulás, versenyek, néptánc, torna, Hanzelka és Zikmund – két neves cseh utazó – könyveinek színrevitele kötötte le minden időmet. Rájöttem a játék ízére. | ” |
– Pogány Judit[6] |
Kaposvári évek: 1965-től 1978-ig
A közgazdasági technikum elvégzése után jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol az első rostán eltanácsolták. Nyilatkozataiban említette, hogy igazat ad a felvételiztető vizsgabizottságnak, jelentéktelen kislányként közhelyes versekkel próbálkozott.
Érettségi után visszaköltözött Kaposvárra, és másfél évig a Kaposvári Megyei Bíróságon adminisztrátorként dolgozott. Munka mellett Takács László segédrendező amatőr színjátszókörében játszott el néhány szerepet. 1965-ben a csoport fellépett az országos Ki mit tud?-on, és bekerült a döntőbe. Produkciójukat a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetése is látta, készülő új előadásukba fiatal lányokat kerestek, melybe Pogány Juditot is meghívták. Meghallgatás után segédszínészi állást ajánlottak számára, melyet rögtön elfogadott.
Először a kórus és tánckar tagja volt, később kisebb prózai szerepeket játszott. Ebben az időszakban ismerkedett meg későbbi férjével, Koltai Róbert színművésszel, aki ekkor már a színház tagja volt. Az igazi áttörést színészi pályájában az 1968–1969-es évad hozta el, amikor Zsámbéki Gábor friss diplomás rendezőként Kaposvárra szerződött, és szerepet adott Pogány Juditnak a Várj míg sötét lesz című színdarabban.
„ | A János vitéz ment, Zsámbéki a nézőtéren ült. Észrevette, hogy a hamisan sírdogáló lányok között az egyiknek valódiak a könnyei. Én voltam az. Ezután többször akart szerepet adni nekem, de állandóan kihúztak: mutatta, ceruzával írták a nevem fölé az igazgató kedvesének nevét. Az áttörést a Várj, míg sötét lesz című krimi hozta. Senki sem vágyott a tizennégy éves csúnyácska, tüskés lelkű kislány szerepére. Zsámbéki rám osztotta, és el is játszhattam. Neki köszönhetem, hogy színész lettem. | ” |
– Pogány Judit[7] |
A következő, 1969–1970-es évadtól elindult színházi karrierje: Csorba István rendezésében a Hamupipőke címszerepét alakította, és még ebben az évadban megkapta a színész minősítést.
1971-ben összeházasodott Koltai Róberttel, a következő évben, 1972-ben megszületett a fiuk, Koltai Gábor. Koltai Róberttel való kapcsolata 2006-ban véget ért, el azonban nem váltak.[8]
1973-tól Ascher Tamás rendezésében a Pinokkió főszerepét játszotta, melyre szülés után napi több órás intenzív edzéssel készült a színésznő, hogy hitelesen keltse életre a szikár fabábu lényét és mozgását. Számtalan szereppel bízták meg a kaposvári évek alatt, többek között Shakespeare Ahogy tetszik című drámájában Rosalindát, Csehov Ivanovjában Anna Petrovnát alakította, mindkettőt Zsámbéki Gábor rendezésében. Sarkadi Imre Oszlopos Simeonjában Zsuzsit, a megalázott, gyilkos nőt keltette életre, a darabot Gazdag Gyula rendezte. Érett, kiforrott művésszé fejlődött, az új rendező generáció legnagyobbjaival dolgozott együtt a kaposvári évek alatt, mint például: Babarczy László, Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor.
Elismert filmrendezőkkel forgatott, mint Gazdag Gyula, akinek filmjeiből több tudható meg a Kádár-rendszer valóságáról, mint néhány átfogó szociológiai munkából. A Bástyasétány 74'[9] című filmet 1974-ben mutatják be, melyben Pogány Judit Bözsi szerepét alakítja. Lugossy Lászlóval[10] 1975-ben forgatta az Azonosítás[11] című filmet, mely a következő évben a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve díjat nyert.
1978-ban – 34 évesen – színészi munkáját Jászai Mari-díjjal ismerték el.
Nemzeti Színház, Budapest: 1978-tól 1980-ig
1978-ban Pozsgay Imre kultuszminiszter Zsámbéki Gábort és Ascher Tamást Budapestre, a Nemzeti Színházhoz szerződtette. A Pogány-Koltai házaspár ekkor szintén a Nemzeti Színházhoz szerződött.
„ | Természetes volt, hogy Zsámbékival tartok. Persze borzasztóan fájt az elszakadás Kaposvártól, hiszen minden odakötött: a szüleim, ott lettem színész, ott ismertem meg a férjemet, ott született a fiam. A Nemzetit bonyolult, szélsőséges viszonyok jellemezték. Előfordult, hogy két jelenet között a folyosón kiabált utánam egy kolléga: "Aztán tudjad ám, hogy a pontnál le kell vinni a mondatot". Nem simultunk kellőképp a Nemzeti hagyományához, stílusához. | ” |
– Pogány Judit[7] |
A színházban töltött két évad alatt továbbra is Ascherrel, Zsámbékival, valamint Székely Gáborral dolgozott együtt, eljátszotta az Éjjeli menedékhely Natasáját, a Szent György és a sárkány Isbel hercegnőjét, Troilus és Cressida Cassandráját és a Jövedelmező állás Polináját.

1978-1979-ben színházi szerepei mellett több TV- és játékfilmben is szerepelt, többek között Gothár Péter rendezésében az Imrében és az Ajándék ez a napban. Ez utóbbi filmben nyújtott szerepformálásáért 1980-ban elnyerte a Magyar Filmkritikusok Nagydíját, a legjobb női alakításért,[12] valamint a film az 1980-as Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon elsőfilmes kategóriában Arany Oroszlán díjat kapott.
Kaposvári évek másodszor: 1980-tól 1994-ig
1980-tól 14 évadra (1994) ismét visszatért Kaposvárra a Csiky Gergely Színházhoz. A rendszerváltás utáni első önkormányzati ciklusban helyi képviselőként is dolgozott négy évig Kaposváron az SZDSZ színeiben,[13] Babarczy László akkori kaposvári színi igazgató kérésére.[14]
Budapesti évek: 1994-től
1994 óta szabadfoglalkozású, elsősorban az Örkény István Színházban és a József Attila Színházban lép fel. Vendégként többször fellépett a budapesti Katona József Színházban is. Itt játssza az 1996. május 18-i bemutató óta Werner Schwab Elnöknők című darabjának egyik főszerepét. 2004-től az Örkény Színház tagja.[15] 2023. december 15-én választották a nemzet színészévé az egy hónappal korábban elhunyt Csomós Mari helyére.
2024 őszén azt mondta, hogy romló egészsége miatt a következő színházi évadra már nem tervez.[16]
Hobbi, kikapcsolódás
Hatalmas – közel 500 darabos – bohócgyűjteménye van. Hitvallása szerint azért vonzódik a bohócokhoz, mert a játék, az öröm és egyben a szomorúság megtestesítői, akár a színészek. Híres állatbarát, apró gyermekként is nagyon sok jószággal - a madárkáktól kezdve a kutyákon át - vette körül magát.
Mind tragikus, mind komikus szerepeket játszik. Számos filmben is szerepelt mint színész, és szinkronhangként is emlékezetes perceket szerzett a nagyközönségnek (például mint a kis Vuk (1981) vagy Szaffi). A Pom Pom meséi című filmben több mint száz; a 2010-ben bemutatott Bogyó és Babóca című mesesorozatban több mint hetven hangon szólal meg.[17]
Évek óta Szigetszentmiklós lakója.[18]
Remove ads
Színházi szerepei
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 149. Ugyanitt hatvanhat színházi fotón is látható.[19]
Színházi szerepeinek többségét a groteszk és esendő hősnők jellemrajza teszi ki, alakításain keresztül olyan személyiségek elfogadtatására törekszik, akik messze állnak az idealizált, hibátlan karakterektől. Rendkívül kíméletlen önmagával, kifejezetten objektíven látja szerepformálását: egészen addig csiszolja karakterét, míg úgy nem érzi, hogy igazán életre kelt az általa alakított figura. Híres szinte önmarcangoló, lelkiismeretes felkészüléséről, mindig a teljes és hiteles alakításra törekszik.
„ | Játék közben figyelni szoktam magam. Zavar, ha bizonyos mondatokat hamisnak hallok. | ” |
– Pogány Judit[20] |
Remove ads
Filmjei
Játékfilmek
- Bástyasétány ’74 (1974)
- Azonosítás (1975)
- Ajándék ez a nap (1979)
- Imre (1979)
- Mese habbal (1979)
- Szívzűr (1981)
- Vuk (1981) - A kis Vuk (hangja)
- Panelkapcsolat (1982)
- Egymásra nézve (1982)
- Szaffi (1984) - Szaffi (hangja)
- Csók, anyu! (1986)
- Hol volt, hol nem volt (1987)
- Zuhanás közben (1987)
- Eldorádó (1988)
- A legényanya (1989)
- Túsztörténet (1989)
- Szürkület (1990)
- Szerelmes szívek (1991)
- A lázadás (1993)
- Sose halunk meg (1993)
- Minden úgy van, ahogy van (1994)
- Csajok (1996)
- Szamba (1996)
- Apa győz (1997)
- Csinibaba (1997)
- Szökés (1997)
- Ámbár tanár úr (1998)
- Zimmer Feri (1998)
- Hippolyt (1999)
- Premier (1999)
- Meseautó (2000)
- Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001)
- Duna Cabaret (2001)
- A színház mindig legenda (2002)
- Sobri (2002)
- Rap, revü, Rómeó (2004)
- Tüskevár (2004)
- Egy szoknya, egy nadrág (2005)
- A herceg haladéka (2006)
- Örkény lexikon (2006)
- A hét nyolcadik napja (2006)
- Az alma (2007)
- Megy a gőzös (2007)
- Kalandorok (2008)
- Vacsora (2008)
- Mentsük meg az Állatkertet! (2009)
- Zimmer Feri 2. (2010)
- Kaland (2011)
- Újratervezés (2012)
- A Viszkis (2017)
- Seveled (2019)
- Az unoka (2022)
- Ma este gyilkolunk (2024)
Tévéfilmek
- Zöld dió (1974)
- Intőkönyvem története (1974)
- A párkák (1975)
- A külföldiek (1975)
- Állítsátok meg Arturo Uit! (1975)
- A vonatok reggel indulnak (1976)
- Ivanov (1977)
- Felső-Ausztria (1977)
- A bűvös erdő (1978)
- Bolondok bálja (1978)
- A három jószívű rabló (1979)
- Vuk I-IV. (1980) - A kis Vuk (hangja)
- Tündér Lala (1981)
- Rutinmunka (1984)
- T.I.R. (1985)
- Üvegvár a Mississippin (1985)
- Groteszk (1989)
- Protokoll (1990)
- Patika (1994–1995)
- Gombuktu (1999)
- Valaki kopog (2000)
- Koltai-Galla Gála (2001)
- Bogyó és Babóca (2010-2023) - mesélő (hangja)
- Tóth János (2018–2019)
- A tanár (2022)
- Keresztanyu (2022)
- Marsra magyar! (2024)
- BigBakShow (2025)
Szinkronszerepei
- Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (1960-1966) - Irma (hangja) (2. szinkron)
- Frédi, a csempész-rendész (1966) - Irma (hangja) (2. szinkron)
- Moha és Páfrány (1971) - mesélő (hangja)
- Frédi, Béni és a Jetson család: Idő zavar (1987) - Irma (hangja) (2. szinkron)
- Kacsamesék (1987) - Niki, Viki és Tiki (hangja)
- A Flintstone család: Subidubidú...! (1993) - Irma (hangja) (2. szinkron)
- Taxi (1998) - Camille
- Mickey egér – Volt egyszer egy karácsony - Niki, Viki és Tiki (hangja)
- Mickey egér – Volt kétszer egy karácsony - Niki, Viki és Tiki (hangja)
- Mátkaság és legényélet (2004) - Manorama Bakshi
- Nagyon vadon 1, 2, 3 (2006, 2008, 2010) - Bobbie (hangja)
Remove ads
Rádiószínházi szerepeiből
- Szép Ernő: Isten madárkái (1995)
- Csehov, Anton Pavlovics: A svéd gyufa (2005)
- Balla Zsófia: Születésünk napja. Rendező: Fodor Tamás; szerkesztő: Solténszky Tibor; zene: Kakó Gyula (2010. szeptember 19.)
- Benedek Szabolcs: A tárogató (2011)
- Időfutár (2012)
- Tasnádi István: A kőmajmok háza (2014)
CD-k, hangoskönyvek
- Állati dolgok! - Versek 1-99 éves gyerekeknek
- Csukás István: Pom Pom újabb meséi
- Fésűs Éva: A Kerekerdő titkai
- Fésűs Éva: Az ötpettyes katica
- Fésűs Éva: Meseerdőn, meseréten
- Fésűs Éva: Szélfiúcska meséi
- Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér
- Bartos Erika: Bogyó és Babóca - A barátság
- Bartos Erika: Bogyó és Babóca - Téli mesék
- Bartos Erika: Bogyó és Babóca - Tündérkártyák
- Bartos Erika: Bogyó és Babóca - Tündérkártyák 2.
- Bartos Erika: Bogyó és Babóca - Nyári mesék
- Örkény István: Macskajáték
- Lackfi János: Szemhunyásnyi mesék
- Lackfi János: Domboninneni mesék
- Lackfi János: Belvárosi gyümölcsök
- Waldemar Bonsels: Maja, a méhecske
- Tündéres mesék
- A kis karácsonyfa + Mese, mese, mátka
- Mese - ház 2.
- Mese, mese, mátka
- Csukás István: Pom Pom újabb meséi
- Nógrádi Gábor: Segítség, ember! Állatok otthon
- Karácsonyi ajándék
Remove ads
Díjai, elismerései
- Országos Színházi Találkozó legjobb epizódszereplőnek járó díja (1972)
- Jászai Mari-díj (1978)
- Arany Oroszlán (1979; az Ajándék ez a nap-ban nyújtott alakításáért)
- Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb női alakítás díja (1980)
- Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb epizódszereplő díja (1983)
- Gyermekekért érdemérem (1984)
- Érdemes művész (1987)
- Legjobb epizódszereplőnek járó díj (1987)
- Megyei Művészeti Díj (1989)
- Komor István-emlékgyűrű (1990)
- Hekuba-díj (1997)
- Országos Színházi Találkozó legjobb női alakításért járó díja (1997)
- Puszedli-díj (2002)
- III. Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennálé fődíj (2006)
- Gábor Miklós-díj (2007)
- Kossuth-díj (2008) /több évtizedes, mesefiguráktól a drámai szerepek megformálásáig terjedő sokoldalú színészi teljesítménye elismeréseként/
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2010)
- Hazám-díj (2014)[22]
- Amfiteátrum díj (2018)[23]
- Pro Artis Erzsébetváros-díj (2019)[24]
- Pünkösti Andor-díj (2022)
- Prima díj (2022)[25]
- Arany Medál Életműdíj (2022)[26]
- Pécsi Ildikó-emlékdíj (2023)
- A Nemzet Színésze (2023)[27]
- A Csiky Gergely Színház örökös tagja (2024)[28]
- Budapest díszpolgára (2024)[29]
- Kaposvár díszpolgára (2025)[30]
Remove ads
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. augusztus 20.)
- Szentgyörgyi Rita: Portré: Pogány Judit színművész. HVG, XLVI. évf. 4. sz. (2024. január 25.) 82. o.
- Kézjegy - Portréfilm Pogány Judit színművészről
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads