Philadelphia (Pennsylvania)
város Pennsylvania államban, Amerikai Egyesült Államok From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (A név a görög Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet szóból ered.). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 júniusából) |
- Ez a szócikk az amerikai városról szól, az ókori görög várost a Philadélphia szócikk tárgyalja.
Remove ads
Demográfia
Lakosainak száma 1 603 797 fő (2020. április 1.).[1]
A népesség alakulása 1790 és 2020 között:
Lakosok száma | 28 522 | 53 722 | 80 462 | 93 665 | 565 529 | 847 170 | 1 293 697 | 1 549 008 | 1 560 297 | 1 603 797 |
1790 | 1810 | 1830 | 1840 | 1860 | 1880 | 1900 | 1910 | 2014 | 2020 |
Adatok: Wikidata
Philadelphia lakosság szerint a második legnagyobb város a keleti parton, és jelentős oktatási és kulturális központ. Philadelphia csak 46 mérföld New York délnyugati peremétől (a belvárosok hozzávetőleg 80 mérföld távolságra vannak egymástól).
A philadelphiai agglomeráció a negyedik legnagyobb az USA-ban, mintegy 5,8 millió emberrel.
A Fairmount Park a szomszédos Wissahickon Valley Parkkal együtt a legnagyobb egybefüggő városi park az Amerikai Egyesült Államokban.[2]
Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angolul beszélők lakta település volt a világon.
Remove ads
Történelem
Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) őslakos város volt itt.
Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve ógörög eredetű (Φιλαδέλφια), jelentése testvéri szeretet. Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz. Az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának is Philadelphia nyújtott otthont.
Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotmányt, a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Államok tengerészgyalogságát alapították. 1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont, hogy megünnepelje a nemzet 150. születésnapját. 1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amelyek országszerte zajlottak.
Remove ads
Földrajz
Az United States Census Bureau szerint a város teljes területe 369,4-es km². Ebből 349,9 km² szárazföld és 19,6 km² (5,29%) víz.
A vízfelületek: a Delaware folyó, Schuylkill folyó, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, és Pennypack Creek. Philadelphiától északra van Montgomery megye; Bucks megye az északkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey délkeletre; Gloucester County, New Jersey délre; és Delaware megye nyugatra.
Éghajlat
Philadelphia éghajlatáról úgy vélik, hogy beleesik a párás szubtrópusi éghajlatzónába, bár ez talán az az Egyesült Államokban levő legészakibb város, ami ide sorolható. Mivel Philadelphia ennek az éghajlatzónának a messzi északi végén van, különösen a távoli külvárosai közül néhány északra és nyugatra, úgy vélik, hogy beleesik a párás kontinentális zónába. A nyarak jellemzően forrók és fülledtek, az ősz és tavasz általában enyhék, és a tél hideg, bár ritkán nagyon hideg. Csapadékeloszlás az éven keresztül majdnem egyenletes.
A legmagasabb hőmérséklet rekordon 41 °C volt 1918. augusztus 7-én. A korai ősz és késői tél általában legszárazabbak. Február 69,8 mm átlagos csapadékkal a legszárazabb hónap.
Demográfiai jellemzők
A 2010. évi népszámlálás szerint 1 526 506 személy, és 577 488 háztartás él a városban. A népsűrűség 4337,3/km². A város etnikai összetétele 41,0% fehér, 43,4% afroamerikai, 6,3% ázsiai, 0,5% amerikai őslakos. A latin-amerikai származású emberek a lakosság 12,3%-át tették ki.
Remove ads
Média
Philadelphia két jelentős napilapja The Philadelphia Inquirer és a Philadelphia Daily News, mindkettőt a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, amit 1829-ben alapítottak, a harmadik legrégibb életben maradó napilap az USA-ban.
Kultúra
A városban találhatunk sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb. Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják számon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A történelmi múzeumok: a National Constitution Center és az Eastern State Penitentiary.
1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.
Televízió és film
Philadelphiában játszódó filmek:
- Rocky (1976)
- Rocky II. (1979)
- Rocky III. (1982)
- Rocky V. (1990)
- Rocky Balboa (2006)
- Philadelphiai zsaru (1990)
- Philadelphia – Az érinthetetlen (1993)
- Hatodik érzék (1999)
- Legyőzhetetlen (2006)
- Törvénytisztelő polgár (2009)
- Napos oldal (2012)
Philadelphiában játszódó sorozatok:
- Döglött akták
- A hidegsebész
Remove ads
Sportélete
Remove ads
Közlekedés
Metró
A város fő tömegközlekedési eszköze a philadelphiai metró hálózata.
Repülőterek
Két repülőtér szolgálja Philadelphiát: a Philadelphia International Airport (PHL) a város déli határában, és Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai és nemzetközi légi közlekedést nyújt, amíg Northeast Philadelphia Airport általános és vállalati repülést szolgál.
Remove ads
A város szülöttei
Testvérvárosok
Philadelphiának tizenöt testvérvárosa van.
Kamerun: Douala (1986)
Kína: Tiencsin (1980)
Franciaország: Aix-en-Provence, Provence-Alpes-Cote d'Azur
Irak: Moszul, Ninawa
Izrael: Tel Aviv-Jaffa, (1966)
Olaszország: Firenze, Toscana (1964)
Japán: Kóbe
Lengyelország: Toruń (1976)
Oroszország: Nyizsnyij Novgorod, Nizhegorodskaya (1992)
Dél-Korea: Incheon (1984)
Remove ads
Panoráma
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó oldalak
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads