Philadelphia (Pennsylvania)

város Pennsylvania államban, Amerikai Egyesült Államok From Wikipedia, the free encyclopedia

Philadelphia (Pennsylvania)map
Remove ads

Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (A név a görög Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet szóból ered.). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt.

Ez a szócikk az amerikai városról szól, az ókori görög várost a Philadélphia szócikk tárgyalja.
Gyors adatok
Remove ads

Demográfia

Lakosainak száma 1 603 797 fő (2020. április 1.).[1]

A népesség alakulása 1790 és 2020 között:
Lakosok száma
28 522
53 722
80 462
93 665
565 529
847 170
1 293 697
1 549 008
1 560 297
1 603 797
1790181018301840186018801900191020142020
Adatok: Wikidata

Philadelphia lakosság szerint a második legnagyobb város a keleti parton, és jelentős oktatási és kulturális központ. Philadelphia csak 46 mérföld New York délnyugati peremétől (a belvárosok hozzávetőleg 80 mérföld távolságra vannak egymástól).

A philadelphiai agglomeráció a negyedik legnagyobb az USA-ban, mintegy 5,8 millió emberrel.

A Fairmount Park a szomszédos Wissahickon Valley Parkkal együtt a legnagyobb egybefüggő városi park az Amerikai Egyesült Államokban.[2]

Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angolul beszélők lakta település volt a világon.

Remove ads

Történelem

Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) őslakos város volt itt.

Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve ógörög eredetű (Φιλαδέλφια), jelentése testvéri szeretet. Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz. Az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának is Philadelphia nyújtott otthont.

Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotmányt, a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Államok tengerészgyalogságát alapították. 1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont, hogy megünnepelje a nemzet 150. születésnapját. 1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amelyek országszerte zajlottak.

Remove ads

Földrajz

Az United States Census Bureau szerint a város teljes területe 369,4-es km². Ebből 349,9 km² szárazföld és 19,6 km² (5,29%) víz.

A vízfelületek: a Delaware folyó, Schuylkill folyó, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, és Pennypack Creek. Philadelphiától északra van Montgomery megye; Bucks megye az északkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey délkeletre; Gloucester County, New Jersey délre; és Delaware megye nyugatra.

Éghajlat

Philadelphia éghajlatáról úgy vélik, hogy beleesik a párás szubtrópusi éghajlatzónába, bár ez talán az az Egyesült Államokban levő legészakibb város, ami ide sorolható. Mivel Philadelphia ennek az éghajlatzónának a messzi északi végén van, különösen a távoli külvárosai közül néhány északra és nyugatra, úgy vélik, hogy beleesik a párás kontinentális zónába. A nyarak jellemzően forrók és fülledtek, az ősz és tavasz általában enyhék, és a tél hideg, bár ritkán nagyon hideg. Csapadékeloszlás az éven keresztül majdnem egyenletes.

További információk Hónap, Jan. ...

A legmagasabb hőmérséklet rekordon 41 °C volt 1918. augusztus 7-én. A korai ősz és késői tél általában legszárazabbak. Február 69,8 mm átlagos csapadékkal a legszárazabb hónap.

Demográfiai jellemzők

További információk Népesség különböző években, Év ...

A 2010. évi népszámlálás szerint 1 526 506 személy, és 577 488 háztartás él a városban. A népsűrűség 4337,3/km². A város etnikai összetétele 41,0% fehér, 43,4% afroamerikai, 6,3% ázsiai, 0,5% amerikai őslakos. A latin-amerikai származású emberek a lakosság 12,3%-át tették ki.

Remove ads

Média

Philadelphia két jelentős napilapja The Philadelphia Inquirer és a Philadelphia Daily News, mindkettőt a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, amit 1829-ben alapítottak, a harmadik legrégibb életben maradó napilap az USA-ban.

Kultúra

A városban találhatunk sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb. Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják számon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A történelmi múzeumok: a National Constitution Center és az Eastern State Penitentiary.

1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.

Televízió és film

Philadelphiában játszódó filmek:

Philadelphiában játszódó sorozatok:

Remove ads

Sportélete

További információk Csapat, Sport ...
Remove ads

Közlekedés

Metró

A város fő tömegközlekedési eszköze a philadelphiai metró hálózata.

Repülőterek

Két repülőtér szolgálja Philadelphiát: a Philadelphia International Airport (PHL) a város déli határában, és Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai és nemzetközi légi közlekedést nyújt, amíg Northeast Philadelphia Airport általános és vállalati repülést szolgál.

Remove ads

A város szülöttei

Testvérvárosok

Philadelphiának tizenöt testvérvárosa van.

Remove ads

Panoráma

Thumb
Philadelpia belvárosának egy képe

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó oldalak

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads