Piarista Gimnázium (Budapest)

budapesti gimnázium From Wikipedia, the free encyclopedia

Piarista Gimnázium (Budapest)map
Remove ads

A budapesti Piarista Gimnázium a piaristák által működtetett hatosztályos gimnázium Budapesten. 1717 óta működik.[1][2] A Piarista Gimnáziumot fenntartó szerzetesrendet 400 éve alapította Kalazanci Szent József. A piaristák 1717-ben (azaz 300 éve) telepedtek meg Pesten: ez lett Pest város első középiskolája. Azt itt tanító tanárok azóta is azon igyekeznek, hogy az egész embert neveljék – jelszavuk: hívő élet és tudomány.

Gyors adatok
Remove ads

Az iskola hitvallása és jelene

Thumb
A gimnázium régi-új épülete

Bemutatjuk a kalazanciusi iskola néhány jellemző vonását és a budapesti Piarista Gimnázium aktuális pedagógiai és tanulásszervezési irányait:

Inspiráló: Kalazancius iskolája  "jóra vezet és serkent". [....] A nevelés megköveteli, hogy a nevelő  "lelki ember legyen, aki készséges lelkülettel ad példát, és tanítja nem csak az iskolai tanulókat, hanem a világiakat is, hogy a paradicsomba vezető igaz útra térjenek." (4321. levél)

Az iskolában az általános gimnáziumi oktatás magas szinten történik, a tanulók országos és nemzetközi tanulmányi és innovációs versenyek rendszeres szereplői. A tanórákon kívül a tanulók tantárgyi szakkörökön, média-, robotika- és MI-szakkörökön bővíthetik tudásukat.

Inklúzív: Kalazancius iskolája "mindenkinek mindenben segít, személyválogatás nélkül." Kalazancius az alapítástól kezdve mindig is védelmezte a szegények minőségi oktatáshoz való jogát. [...] A Kegyes Iskolákban senkinek sem lehetett kiváltsága, hacsak az nem feddhetetlen erkölcsös életét vagy a szorgalmasabb tanulását szolgálja. Azt akarta, hogy mindenki – gazdagok és szegények egyaránt – ugyanúgy öltözzön, és hogy közösen vegyenek részt minden tevékenységben.

Az iskolában sajátos nevelési igényű tanuló együttnevelése lehetséges. A Piarista Gimnázium képzései térítésmentesek. A diákok túráit a Piarista Alapítvány, a nagycsaládosok étkezését az iskola támogatja.

Átfogó: Kalazancius iskolája "a képzettség és a lelkiség által a megváltás művével való együttműködés érdekében nevel". Kalazancius számára a nevelés szolgálat, mely a megváltás köré szerveződik és  "egyszerre törekszik a test és a lélek javára." A szellemi fejlődés összehangban áll az erkölcsi és vallási növekedéssel. A testnevelés és a művészeti oktatás elengedhetetlen az emberi személy egyensúlya és épsége szempontjából. Az oktatásnak minden egyes területére szükség van, és mind az ember átfogó növekedését szolgálja.  

A szakkörökön túl az énekkari alkalmak és fellépések színesítik a tanévet. Az iskola Vörösmarty Kórusa Kodály Zoltán hagyományát követi. Délután kosár- és röplabda edzéseken vehetnek részt a tanulók.

Átalakító hatású: Kalazancius iskolája oktatásban részesíti a gyerekeket, hogy "tökéletesíteni és nemesíteni tudják önmagukat és hazájukat" hozzájárulva ezzel a társadalom megújításához. Az iskola felkészíti a diákokat, hogy vegyenek részt  a társadalom életében. A gyerekek gyakran imádkoztak a az egyház egységéért és a békéjéért. A tanárok az osztályokat kétségkívül tájékoztatták a 17. században Európát fenyegető háborús helyzetről. A békéért való imádkozás abban is segítette a gyerekeket, hogy kialakuljon bennük a társadalmi tudatosság. Emellett a Kegyes Iskolák tantervét úgy alakították ki, hogy a diákok gyakorlati tudásra tegyenek szert, megélhetéshez jussanak, és hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, vagyis hogy "tökéletesíteni és nemesíteni tudják önmagukat és hazájukat" . Az írás-olvasás, a latin nyelvtan és a számtan elsajátításával a diákok jó munkákhoz juthattak, melyek lehetővé tették számukra a méltó életet.

A Piarista Gimnázium számos tudóst, államférfit és egyházfőt adott az magyar társadalomnak, a diákok órarendjében ma állampolgári ismeretek, kisebb csoportokban tartott hittanórák és választható tantárgyak is felbukkannak.

Evangelizáló: Kalazancius iskolája a "hívő életre és a keresztény tanra" nevel. A Kegyes Iskolák számára az evangelizáció abban áll, hogy átfogó, minőségi nevelésben részesítik a dikokat, miközben az evangéliumot állítják a nevelési terv középpontjába.

Rendszeres lelkigyakorlatokkal, közösen ünnepelt szentmisékkel, napközbeni imával és katolikus hittanórákkal törekszik az iskola a hívő életre nevelésre.

Gyakorlatias: Kalazancius iskolája a "jó életre és a boldogságra" nevel. Az oktatástól "függ a későbbi felnőtt egész hátralévő életének jó vagy rossz kimenetele."

Az iskola kilencedik és tizedik évfolyamon választható tantárgyakat hirdet a tanulóknak, akik heti 1-2 órában gasztronómia-barkácsolás, színjátszás, projektfizika és terepbiológia órák közül, valamint pénzügyi és gazdasági ismeretek, pszichológia-jelenismeret, projektmatematika és projektkémia órák közül válaszhatnak. Több partnerrel együttműkdödve a kötelező közösségi szolgálatot a tanulók rendre szociális téren, rászorulókkal foglalkozva végzik el.

Tananyag: Kalazancius a humanista pedagógiába sorolható, amely nagy jelentőséget tulajdonít a humán tanulmányoknak. Úgy gondolja, hogy a klasszikus szerzők tanulmányozása a keresztény tanítással együtt a Nyugat értékes kulturális hagyományába vezeti be a diákokat. Emellett elkezdi bevezetni a Kegyes Iskolákban a legmagasabb szintű matematikát és a modern fizikát Galileo Galilei felügyelete alatt. Az iskolai szabályzat segít megérteni, milyen nagy fontossággal bírnak a jó szokások és a fegyelem az emberi erények elsajátítása szempontjából.

Első idegennyelvként angolt vagy németet, másodikként angolt, németet, spanyolt vagy franciát lehet tanulni a gimnáziumban. A latin harmadik idegennyelvként opcionális tantárgy. Az informatika és művészeti, valamint néhány kémia- és matematikaóra csoportbontásban kerül megtartásra, így valós figyelem juthat minden tanulóra. A 11. és 12. évfolyamon magyar-, történelem-, fizika-, kémia-, biológia és adott esetben idegennyelv-fakultációk indulnak, informatika és földrajz tárgyból érettségi felkészítésre van lehetőség.

A nevelés terei: Kalazancius nemcsak sikerrel fejlesztett ki egy modern iskolamodellt (formális nevelés), hanem szükségét látta annak is, hogy kiegészítse az különféle tanórán kívüli tevékenységekkel a tanteremtől eltérő helyszínen, önkéntes alapon ([non]-formális nevelés). Egyike az iskola falain kívüli nevelési tevékenységeknek a kirándulás volt. Csütörtök délután, vasárnaponként és ünnepnapokon tartottak ilyen rövid kirándulásokat. [...] Kalazancius meg volt győződve a kirándulások hasznosságáról, ugyanis e tevékenység kivonta a gyerekeket az utcai bűnözésből, és így fogékonyabbá váltak a tanulásra.

Az iskola közösségfejlesztési és oktatási profiljának része a rendszeres túralehetőség. Az osztályok minden évszakban túrára indulnak, nyáron legalább egy kerékpáros, gyalog- vagy evezős kirándulást szervez minden osztályfőnök. A február az iskolai sítúra ideje, nyáron rendi vitorlásedzések kezdődnek Balatonberényben.

Átfogó nevelői profil: Kalazanciusnak meggyőződése volt, hogy az átfogó nevelés megvalósítása érdekében "nagylelkű és különlegesen erre a feladatra hivatott, apostoli életű, szegény és egyszerű emberekre." van szükség.

Az iskola épületében két piarista rendház is működik, a világi tanárokon kívül piarista paptanárokkal is találkoznak a tanulók rendszeresen tanítási helyzetben.

Nevelői közösség: Kalazanciusnak hamar meggyőződésévé vált, hogy a tanárok motiváltságának – és így a Kegyes Iskolák stabilitásának – fenntartása érdekében a tanári kar összekovácsolása jelenti a jó megoldást.

Kapcsolat: Kalazanciusnak kezdettől fogva állandó szövetségben kellett állnia a szülőkkel, a helyi világi és egyházi vezetéssel, valamint a környékbeli vállalkozásokkal, melyek hozzájárultak a terv megerősítéséhez. A Kegyes Iskolák a társadalom javát szolgálják, és ily módon folyamatos párbeszédben kell állniuk az általuk szolgált társadalommal."

Remove ads

Az iskola története

Pest városa a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után a piaristákat bízta meg első középfokú iskolájának létrehozásával. A tanítás 1717. november 7-én kezdődött meg, amely kezdetben a jezsuiták rendszerét követte, de hamar kialakult a piaristák jellemző nevelési és tanulmányi rendje. Az iskola a 19. század elején öt- majd hatosztályossá bővült. A hetedik osztály 1850-ben nyílt meg, ezzel az iskola főgimnáziummá alakult. 1883-tól állami tanterv szerint működő nyolcosztályos főgimnáziumként működött.

Mai épületét az 1900-ban lebontott régi pesti városháza helyén emelték. Tervezője Hültl Dezső volt (1914–1917).[3]

A második világháború után általános iskolai oktatást is szerveztek, majd az általános iskola és a gimnázium szervezetileg különvált. Az 1948-as államosítás után az általános iskola megszűnt, a gimnázium két évig Budapesti V. ker. Állami Ady Endre Általános Gimnázium néven működött. 1950-től az állam és az egyház megállapodása alapján újra rendi kezelésbe került, és négyosztályos gimnáziumként működhetett. 1953 őszétől a Váci utcai épület az ELTE használatába került (a bölcsészkar üzemelt itt), a Piarista Gimnáziumot pedig a Mikszáth Kálmán térre költöztették (a Sophianum épületébe).

1989-től a létszámkorlátozás megszűnt; az iskola újabb osztályokkal, a tanári kar pedig civil tanárokkal bővült. Az utolsó négy évfolyamos osztály 2002-ben érettségizett, azóta csak hat évfolyamos osztályok működnek.[4]

Thumb
A gimnázium kápolnája a 2011. évi fölújítás után

A gimnázium régi épületét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 2001 júniusában elhagyta, és visszaadta a piarista rendnek. Hosszan elhúzódó felújítási és átalakítási munkák kezdődtek. Ezek során Golda János terve szerint az egykori udvar helyére tornaterem épült, amelynek teteje egyben iskolaudvarként szolgál a diákok és tanárok számára.[5] Az építkezés 2011 tavaszán ért véget, majd május 9. és 16. között a gimnázium átköltözött a Mikszáth térről saját egykori épületébe. Május 16-án a diákok és tanárok Vízhányó Zsolt igazgató vezetésével, az iskolai fúvószenekar kíséretében vonultak át Piarista (akkor még Pesti Barnabás) utcába.[6] A gimnázium kápolnáját (1957-től itt működött az Egyetemi Színpad), amelynek átépítése 2011 nyarán fejeződött be, Erdő Péter esztergomi érsek áldotta meg 2011. szeptember 2-án.[7]

Remove ads

Személyek

Thumb
Gróf Széchenyi István emléktáblája a gimnáziumban
Thumb
Légi felvételen
Thumb
Légi fotón
Thumb
Madártávlatból
Thumb
A magasból

Egykori neves tanárok

  • Bajtay Antal (1717–1775) piarista szerzetes, történész
  • Farkas István (1949–) piarista szerzetes
  • Haller György (1883–1934) tanár, festőművész
  • Huszka József (1854–1934) tanár, néprajzkutató, művészettörténész
  • Jelenits István (1932–2024) piarista tanár, teológus, irodalomörténész
  • Kovács Mihály (1916–2006) piarista szerzetes, fizika-matematika szakos tanár, az informatika-oktatás úttörője
  • Haller György (1883–1934) tanár, festőművész
  • Kornis Gyula (1885–1958) piarista szerzetes, filozófus, politikus
  • Lukács László (1936–2023) piarista tanár, teológus, irodalomtörténész, szerkesztő
  • Öveges József (1895–1979) piarista szerzetes, fizikus
  • Rómer Flóris (1815–1889) régész, művészettörténész, a magyar régészet atyja
  • Sík Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, költő, műfordító, irodalomtörténész

Egykori neves diákok

Remove ads

Rangsor

Bővebben: Magyarországi gimnáziumok és középiskolák rangsorai
HVG országos középiskolai tanulmányi rangsorában elfoglalt helyezés
2020[8] 2021[9] 2022[10] 2023[11] 2024 2025
HVG 23 14 14 38 30 43

Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads