Salgótarjáni utcai zsidó temető

A Salgótarjáni utcai zsidó temető,^[1] Schweitzer József budapesti főrabbi szerint „sírkövekből álló múzeum”.^[2] Budapest VIII. kerületében található, és nyughelyet ad a XIX. század végi és XX. század eleji magyarországi zsidóság számos jelentős személyiségének, ezzel Magyarország egyik legjelentősebb zsidó temetője. Monumentális funerális építészete művészetileg kiemelkedőnek számít.

Lásd még: A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek (kategórialap)

Salgótarjáni utcai zsidó temető
A temető bejárata (Lajta Béla műve, 1908)
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest VIII. kerülete
Cím	1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.
Típus	izraelita temető
Létrejötte	1874
Vallás	neológ judaizmus
Híres halottak	A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek
Tulajdonos	Nemzeti Örökség Intézete
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Salgótarjáni utcai zsidó temető Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 05′ 56″47.491666666667, 19.098888888889
Salgótarjáni utcai zsidó temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salgótarjáni utcai zsidó temető témájú médiaállományokat.

Fekvése

A Salgótarjáni utca 6. szám alatt jegyzett temető magas kőfallal körülvett hely, területe szabálytalan trapezoid alapú. Nyugatról a Fiumei úti sírkert, délről a Salgótarjáni utca, keletről sportpályák, északról korábban a Taurus Gumiipari Vállalat ipartelepe, elbontása után üres térség határolja. Az 1908-ból származó kapuépítményét Lajta Béla tervezte. A bejárati épülettől északi irányban található az ugyancsak Lajta által tervezett szertartási épület (1907–1908), a temető nyugati fala mentén családi mauzóleumok és nagyobb sírboltok állnak.

Története

Hitközségi tulajdonban, a temető „aranykora” (1874–1945)

A kapuépület belülről nézve (a kép szélén a szomszédos Thalmayer-mauzóleum látszik)

A beomlott tetejű ravatalozó épület (szintén Lajta Béla műve)

1874-ben hozták létre, a Kerepesi temető területéből egy 6,5 hektáros rész leválasztásával és fallal történő elkerítésével. Ez a temető a Váci úti és a Lehel utcai izraelita temetőt volt hivatott tehermentesíteni.

A temető elég hamar betelt, és már 1893-tól csak azok használhatták, akik korábban külön sírhelyet vagy sírboltot szereztek. Mindenki másnak az 1892-ben megnyílt Kozma utcai izraelita temető állt rendelkezésére.^[3] 1904-től nagyobb szabású átalakítási munkálatok folytak, ebben az időben épült meg a bejárati épület és a ravatalozó is.^[2] A temető teljesen az 1920-as években telt be.

Az időszakban pesti zsidóság legprominensebb alakjait temették ide, ezek: Wahrmann Mór politikus (1832–1892), Wodianer Fülöp könyvkiadó (1820–1899), Kaufmann Dávid vallásfilozófus (1852–1899), Weiss Manfréd gyáriparos (1857–1922), Fényes Adolf festőművész (1867–1945) és mások. 1945-ben ide temették a budapesti gettó mintegy 2000 (más források szerint 2700)^[4] elhunyt tagját is – sokat közülük nem sikerült azonosítani. Dunából kihalászott holttesteket is helyeztek nyugalomra a temetőben.^[5]

A Budapesti Temetkezési Intézet tulajdonában, a „pusztulás évtizedei” (1945–2016)

A második világháború után már csak elvétve került sor a Salgótarjáni utcai temetőben temetési szertartásra. Ugyancsak a második világháború után a temetőt államosították, és a Budapesti Temetkezési Intézet tulajdonába került. Ez az állapot 2016-ig állt fenn. (Fenntartója mindvégig a Budapesti Zsidó Hitközség volt.)^[6]

Az 1950-es évekig használták, de sosem zárták hivatalosan be.^[5] Az ezt követő évtizedek során vandálok pusztítottak és fosztogattak a temetőben, illetve a természet is elkezdte fokozatosan visszahódítani azt. A ravatalozó kupolája az 1970-es évek során beomlott, számos építmény életveszélyessé vált. A teljes temetőt 2002-ben műemléki védelem alatt helyezték. Az utolsó temetéseket 2004-ben (Bauer Sára, 1917–2004) és 2008-ban (Vázso­nyi Vilmos, 1935–2008) tartották.^[4] 2002-ben a budapesti gettóban elhunyt zsidók emlékére emlékművet állítottak.^[7]

A Nemzeti Örökség Intézete tulajdonában, felújítási munkálatok kezdődnek (2016–)

A temető 2016-ban került a 2013-ban létrehozott Nemzeti Örökség Intézete tulajdonába.^[8] Ez utóbbi és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felújítási munkálatok végett 2016. május 26-án ideiglenesen bezárta,^[9] majd ugyanazon év októberének végén – a főbb útvonalak megtisztítása után – ismét megnyitotta.^[10]

A temető régi mészkőfala 2018. februárjában váratlanul leomlott. Ezt követően újjáépítték 12.500 egyedileg méretezett, kézi erővel megmunkált, összesen közel 1000 tonna súlyú mészkőtömb felhasználásával.^[11] Ekkor derült ki, hogy a fal melletti nagy mauzóleumoknak érdekes módon a Salgótarjáni utca felé is volt régen bejáratuk.^[12] (A jelenség oka nem ismert.) A rekonstrukció 2018. novemberében indult, és 2020. márciusára ért véget. Költsége mintegy bruttó 2 milliárd forint volt.^[13] Egy helyen a falban fülkét alakítottak ki, ahol látható az egyik mauzóleum hátsó részéből egy kő, amely a kutatások szerint egy 19. században lebontott, Budapest Verespálné utcai ház főbejárati szemöldökköve lehetett.^[14]

A temetőben körülbelül 12.000^[2] (újabb kutatások szerint források szerint 20.000-nél több,^[5][15] talán 24.000)^[16] ember nyugszik.

Különlegessége

Klein Rudolf művészettörténész szerint:

„A Salgótarjáni utcai izraelita temető műemlékvédelmi összefüggésben is különleges: azon kevés európai zsidó temetkezési helyek egyike, melyek majdnem tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat, miután az 1920-as évektől új síremlék kevés épült, csak a meglevőkbe temettek el további családtagokat. Az idő vasfogának hatását, a fosztogatásokat és rombolásokat leszámítva itt semmilyen építészeti, illetve jelentősebb kertészeti beavatkozás nem volt. A temető dús, jobbára spontán növényzettel rendelkezik, amely szintén hozzájárul rendkívüli esztétikai hatáshoz.”^[6]

Látogatása

A temető ingyenesen, és a nem zsidó vallásúak számára is látogatható, alkalmanként a Nemzeti Örökség Intézete is tart szakszerű, ugyancsak ingyenes vezetéseket. Szombaton és nagyobb zsidó ünnepeken zárva tart. Fontos kiemelni, hogy ugyan 2016-tól a Nemzeti Örökség Intézete a főbb utakat megtisztította a növényzettől, azonban ez nem vonatkozik a belső parcellákra és a falsírboltokra. Míg a belső síremlékek közül több megdőlt,^[17] a falsírboltok, mauzóleumok omladoznak (több közülük össze is omlott már). Ezt kiegészíti az, hogy a falsírboltok többsége feltört, több méter mély lyukakként tátonganak a kripták, olykor a koporsókból kiszórt emberi maradványok is láthatók.^[18] Erre való tekintettel a kijelölt utakról letérni életveszélyes, az egyes sírokat kizárólag kegyeleti okokból lehet megközelíteni.^[19]

Nyitvatartási idő:^[19]

• Nyári időszámítás:
  • Hétfőtől csütörtökig és vasárnap: 8.00-16.00
  • Pénteken: 8.00-14.00
• Téli időszámítás:
  • Hétfőtől csütörtökig és vasárnap: 8.00-15.00
  • Pénteken: 8.00-14.00

Térkép

Mauzóleumok

Bővebben: A Salgótarjáni utcai zsidó temető mauzóleumai

Egyéb síremlékek tervezői

Az egyes síremlékek sokszor művészi szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. A tervezők között a következő neves építészek, szobrászok szerepelnek:^[20][21][22]

Lajta Béla által tervezett síremlékek

Csak maga Lajta Béla – a kapuépületen és a ravatalozón kívül – számos síremléket tervezett a temetőben.^[4] A következők ismertek közülük:

Síremlék neve	Tervező	Építési idő
Bródy József és családja síremléke	Lajta Béla[23]	1908–1911
Sváb Sándor és családja síremléke	Lajta Béla[23][24]	1909/1914
Lederer Béla síremléke	Lajta Béla[24]	1904 k.
Guttmann Emil és családja síremléke	Lajta Béla[24]	1908
Beimel Jakab és felesége, Sauer Cecília síremléke	Lajta Béla[24]	1908 k.
Deutsch Frigyesné Bodansky Hermina síremléke	Lajta Béla[24]	1910 k.
Herzman Bertalan síremléke	Lajta Béla[24]	1913
Mándy Ignác síremléke	Lajta Béla[23][24]	1913/1914 k.
Sváb Jakab fiai és családjaik síremléke	Lajta Béla[24]	1909
Szászbereki báró Kohner család síremléke	Lajta Béla[24]	1914
Bacher Vilmos síremléke	Lajta Béla[24]	1918

Egyéb neves művészek által tervezett síremlékek

Síremlék neve	Tervező	Építési idő
Ullmann Adolf síremléke	Alpár Ignác[22]	1925 k.
Ehrlich család síremléke	Fellner Sándor[22]
Karsai család síremléke	Fellner Sándor[22]
Keppich Emil síremléke	Fellner Sándor[22][25]	1907 u.
Spitzer Gerzson síremléke	Quittner Zsigmond[22]
Dezső család síremléke	Quittner Zsigmond[22]
Tafler József síremléke	Kauser József[22]
Temesváry-család síremléke	Hajós Alfréd[22]
Vázsonyi Vilmos síremléke	Maróti Géza[26]	1926 k.
Madarassy–Beck-család síremléke	Kőrössy Albert Kálmán[27]
Davidssohn Mór síremléke	Vidor Emil[25]	1900
Moscovitz-síremlék	Donáth Gyula vagy Reiszner Ignác[25]	1890
Kiss József és felesége síremléke	Gárdos Aladár[28]	1921 k.
Goldberger Simon síremléke	Fleischl Róbert[29]	1895
Hirsch–Weltner-síremlék	Schmahl Henrik[30]	1907[30]

Egyes források pontosabb megnevezés nélkül utalnak arra, hogy Feszty Árpád, Weber Antal, Sebestyén Artúr, Bukovics Gyula, illetve a Révész és Kollár vállalat is tervezett síremlékeket.^[31] Ugyanakkor számos síremlék alkotója nem ismert.^[25]

Galéria

• 
  A bejárat kapuja
• 
  Feltört falsír
• 
  Mozaikos díszítés
• 
  Bacher Vilmos sírja
• 
  A Temesváry család sírja
• 
  A Deutsch család mauzóleuma
• 
  Bródy József sírja
  (Lajta Béla műve)
• 
  Weiss Manfréd sírja
• 
  Különböző kisebb sírok
• 
  Rozsdás kapu
• 
  Neogótikus jellegű sír (Rosenfeld-család)
• 
  Növényzettel benőtt sír (Varga Emil)
• 
  A Csányi család jó állapotú sírja
• 
  Wechselmann Ignác mauzóleuma