Scott Speed

Pályafutása

A Formula–1 előtt

Meglehetősen későn, 10 évesen kezdett el gokartozni. Nyolc év alatt több széria bajnoki címét is begyűjtötte, majd 19 évesen átnyergelt Forma-autózásra, és 2003-ban bekerült a Red Bull tehetséggondozó programjába. Fél éven belül kiderült, hogy fekélyes bélgyulladással küzd, és a krónikus betegség kezelése miatt szüneteltetnie kell a versenyzést.^[2]

Egy évvel később aztán gyógyultan tért vissza, és a Formula Renault 2000 európai és német sorozatát is megnyerte, így 22 évesen a frissen létrehozott GP2-ben találta magát, ahol Nico Rosberg és Heikki Kovalainen mögött az összetett harmadik helyén zárt.^[2]

A Formula–1-ben

2005 - Red Bull (Tesztpilóta)

Speed a 2005-ös kanadai nagydíj pénteki szabadedzésén, a Red Bull Racing csapat tesztpilótájaként debütált a Formula–1-ben.^[3] A soron következő amerikai nagydíj péntekén is tesztelhette az autót.^[3] A Formula–1-be való belépésével ő volt Michael Andretti 1993-as visszavonulása óta az első amerikai pilóta. Az évad további futamait megelőző szabadedzéseken Vitantonio Liuzzi tesztelte a Red Bull-t.

2006–2007 - Toro Rosso

2006-ban már versenyzői állást kapott a Scuderia Toro Rosso csapatnál., miután a Red Bull bejelentette a Minardi felvásárlását és a Toro Rosso megalakítását. 1993 óta először szerepelt amerikai versenyző a Formula–1-ben.^[4] Az ausztrál nagydíjon egy pontot szerzett volna a nyolcadikként befutó Speed, de egy sárga zászlós előzés miatt visszakerült David Coulthard mögé a kilencedikre, és pont nélkül maradt. A verdikt kihirdetése után még egy 5000 dolláros pénzbírságot is összeszedett, mert minősíthetetlen hangnemben ordibált a skót pilótával a versenybírói meghallgatáson. Az egész évben mindössze egyszer teljesített a legjobb tízben, és egy pontot sem szerzett.

Első szezonjában nyújtott teljesítménye ellenére 2007-ben is maradt csapatánál, de csak fél szezont és a magyar nagydíjon már Sebastian Vettel versenyzett helyette.^[5]^[6]

A Formula–1 után

A Formula–1-ből való távozása után a Red Bull továbbra is támogatta és a NASCAR felé vezető szériákban versenyzett tovább. 2011-ben megpróbálkozott a legendás Indianapolisi 500-on indulni, ám végül kínos lebőgés lett a próba vége, csapattársa az időmérőn legyőzte, és nem is tudta magát kvalifikálni a versenyre. Napjainkban az Andretti Autosport istálló holdudvarába tartozik, így ennek a csapatnak a színeiben leginkább rallycross versenyeken szerepel. A 2014–2015-ös Formula–E szezonban négy versenyen indult az Andretti pilótájaként.^[7] Miamiban az utolsó körben Prost eltalálta a falat, Speed végig lőtávolban volt, de végül 0,433 ezredmásodperccel lemaradt az első helyről.^[8] Debütálása a sorozatban remekül sikerült, de ezek után egyszer kiesett és további két versenyen nem szerzett pontot és távozott a sorozatból. 2015-ben megnyerte a Global RallyCross bajnokságot.^[9]

Remove ads

Eredményei