Visz

Visz (középkorban: Wysch) község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Visz
A főutca részlete a harangtoronnyal
Visz címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Pulai Jánosné (független)[1]
Irányítószám	8681
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	157 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 43′ 41″, k. h. 17° 47′ 02″46.728188888889, 17.783938888889
Visz Pozíció Somogy vármegye térképén
Visz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Balatonlellén és Látrányon keresztül a régi 67-es úton letérve lehet eljutni a településre (10 km), illetve az M7-es autópályáról az új 67-es gyorsforgalmi úton Kaposvár irányában lehet elérni a községet (9 km). Központján csak az Andocs-Látrány közt húzódó, a 6505-ös és 6713-as utakat összekötő 6514-es út halad végig.

Erdős dombok, szőlő- és gyümölcsültetvények veszik körül. A Balatonra érkező turisták szívesen kirándulnak a Balatonlellétől mintegy 10 kilométerre délre fekvő településre, amely a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Története

A község neve először 1229-ben Wysch alakban fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1348-ban a Gordovai Fancs család birtokolta, 1536-ban újra a székesfehérvári káptalan birtokjegyzékében található, de az itteni plébános és Fánchy Ferenc is birtokosként szerepel. A török megszállás idején a település elnéptelenedett. Az eredeti falutól délebbre, a mai helyén építették újjá. 1726-ban a Rendesi Bárány családé. 1773-tól a család ezek örökösei és Jankovich Antal özvegye a tulajdonos. A 19. század első felében a Palocsay és a Szalay családnak is volt itt birtoka. A visziek állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, de jellemző volt a fazekasság is, több egykori égetőkemence nyomaira bukkantak a földmunkák során.

A két világháború áldozatainak névsorát márványtábla örökíti meg a haranglábon. A település 1945 után gyors fejlődésnek indult. A falu lakóinak többsége a környékben alakult állami gazdaságokban talált munkát. Az 1955-ben létrejött termelőszövetkezet 624 katasztrális holdon gazdálkodott. 1971-ben egyesült a látrányi szövetkezettel. 1972-ig általános iskola is volt a faluban, ám azóta iskolabusz viszi az iskolásokat és az óvodásokat Látrányba. A buszközlekedés jó, napi 16 járat van Karád, Balatonlelle és Kaposvár felé.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Hujder Ferenc (független)^[4]
• 1994–1998: Hujder Ferenc (független)^[5]
• 1998–2002: Hujder Ferenc (Fidesz)^[6]
• 2002–2006: Hujder Ferenc (független)^[7]
• 2006–2010: Szücs Attila Gábor (független)^[8]
• 2010–2014: Szücs Attila Gábor (független)^[9]
• 2014–2019: Szücs Attila Gábor (független)^[10]
• 2019–2024: Szücs Attila Gábor (független)^[11]
• 2024– : Pulai Jánosné (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	213	214	202	184	155	156	157
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 3% németnek, 2,5% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 5,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,6% (21,8% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 2,6% református, 2,6% evangélikus, 3,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Viszi csárda
• Visz-Csacsifarm

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye