From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarország politikai élete az 1989 óta létező harmadik magyar köztársaság politikai vonatkozásait mutatja be. Magyarországon a második világháborút követően a négy évtizedes Magyar Népköztársaság, a Rákosi-korszak totálisan és a Kádár-korszak „puhán” diktatórikus időszaka után, a rendszerváltást követően létrejött Magyar Köztársaság keretein belül vált lehetővé ismét demokratikusan szabad választásokat tartani. Az azóta történt és a korábbiaknál sokkal sokfélébb politikai eseményeket ezért lényeges kiemelni.
Magyarország 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. (Nem hivatalosan harmadik magyar köztársaságnak is nevezik.) A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti a törvényt a kihirdetés előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az egész törvényt vagy csak egyes részeit, ha megállapítja róla, hogy az az Alkotmányba ütközik.[1]
A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. (Lásd: Magyar választási rendszer.) A jelenleg 199 - korábban 386 - tagú Országgyűlésben a mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy 50%+1 fős parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a kormányfőtől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik. (Lásd még: konstruktív bizalmatlanság.)
Mivel az új törvényeket leggyakrabban a kormány kezdeményezi és a kormánypártok többségükkel automatikusan biztosítják az annak elfogadásához szükséges többséget, ezért a törvényhozói hatalom mintegy alárendelődik a végrehajtóinak. A mindenkori parlamenti ellenzék fő terepe a polgári nyilvánosság.
A 2010 óta tartó Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormányzást követően 2020-ban az amerikai Freedom House, 2022-ben az Európai Parlament Magyarországot a hibrid-rezsimek közé sorolta be (választási autokrácia).[2][3] A Freedom House jelentése szerint ennek oka az, hogy a kormány intézkedései nagy méretekben rontottak a demokratikus rendszeren az Alkotmánybíróság, Ügyészség, Médiahatóság és Állami Számvevőszék hatásköreinek korlátozásával. Továbbá korlátozták a parlamenti felelősséget, független médiát, nem kormányzati szervezeteket és akadémiákat, miközben konszolidálták a hatalmat a központi kormány körül. Az Európai Unió 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentése szintén aggodalmát fejezte ki és egy sor politikai problémát tárt fel.[4][5] A kisebbségbe tartozó csoportokkal szembeni kirekesztés és a gyűlöletbeszéd, például a többségtől eltérő nemi orientáció, rassz vagy kultúra megbélyegzése, különösen humoros kontextusban gyakran elfogadott Magyarországon.[6]
A magyar parlamenti választásokat nem jellemzi érdektelenség.
A magyar parlamenti választási rendszer a nagy pártokat preferálja, a győztes felé torzít, 2014 óta a választási rendszer egyfordulós.
Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés választja 5 évre. Az alaptörvény szerint feladata a nemzet egységének kifejezése. Jogköre általában erősen korlátozott, szinte formális. Jelentősége csak a rendkívüli helyzetekben értékelődik föl.
# | Időszak | Név | Jelölő szervezet | Fő ellenjelölt |
---|---|---|---|---|
– | 1989–1990 | Szűrös Mátyás | MSZP (ideiglenes köztársasági elnök) | – |
1 | 1990–1995 | Göncz Árpád | MDF-SZDSZ megegyezés | – |
– | 1995–2000 | Göncz Árpád | MSZP, SZDSZ | Mádl Ferenc |
2 | 2000–2005 | Mádl Ferenc | Fidesz | – |
3 | 2005–2010 | Sólyom László | Fidesz, MDF |
Szili Katalin |
4 | 2010–2012 | Schmitt Pál | Fidesz-KDNP | Balogh András |
5 | 2012–2017 | Áder János | Fidesz-KDNP | – |
– | 2017–2022 | Áder János | Fidesz-KDNP | Majtényi László |
6 | 2022–2024 | Novák Katalin | Fidesz-KDNP | Róna Péter |
7 | 2024– | Sulyok Tamás | Fidesz-KDNP | – |
A magyar pártok társadalmi beágyazottsága csekély. A bejegyzett pártok taglétszáma összesen nem éri el a felnőtt lakosság 5%-át. Magyarországon 2024-ben 185 párt volt bejegyezve.[23]
A főbb magyar politikai pártok a következők:
A magyar politikai életet 2010-ig a pártok koncentrációja jellemezte. A 2011-es új választási törvény szabályai miatt 2014-ben és 2018-ban több párt indult.
Egyéni jelöltek és pártlistát állító pártok száma[27] | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A választás éve | 1990 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2010 | 2014 | 2018 | 2022 |
Összes egyéni jelölt | 1532 | 1885 | 1608 | 1244 | 998 | 812 | 1531 | 1719 | |
– ebből független jelölt | 120 | 103 | 53 | 40 | 11 | 21 | 39 | 45 | |
Egyéni jelöltet állító pártok száma | 29 | 35 | 26 | 21 | 21 | 19 | 59 | 65 | |
Területi listát állító pártok száma | 18 | 19 | 15 | 13 | 15 | 10 | – | – | – |
Országos listát állító pártok száma | 12 | 15 | 12 | 8 | 10 | 6 | 18 | 23 | 6 |
Az 1990–2006-os időszak főbb tendenciái:[28]
A magyar média szorosan kapcsolódik a politikai élethez: az utóbbi témákat szolgáltat a médiának, az pedig megjelenési lehetőséget neki.[28] Jellemzői:
Magyarország nemzetiségei helyi kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre, de parlamenti képviseletük nem megoldott.
Az 1990-es években a külpolitika legfőbb prioritása a korábbi szovjet orientáció nyugatival történő felváltása volt. A magyar külpolitika a világpolitikai kérdésekben az ország NATO-hoz és Európai Unió-hoz való csatlakozása óta alapvetően a két szervezetek érdekeivel azonos irányban haladt.
Orbán Viktor kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl rövid távú pragmatikus előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.[29][30]
Magyarország tagja a schengeni övezetnek, de nem tagja az eurózónának. A 705 tagú Európai Parlamentben (EP) 21 képviselői hellyel rendelkezik. Magyarországon először EP-választásokra 2004-ben került sor. A 2019-es EP-választásokon öt párt szerzett mandátumot: Fidesz (13), DK (4), Momentum (2), MSZP (1), Jobbik (1). Az Európai Bizottság magyar tagja Várhelyi Olivér.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.