cover image

Pestis

From Wikipedia, the free encyclopedia

A pestis (más néven: fekete halál) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.[1] Az 1894-ig gyógyíthatatlannak számító fertőzés kórokozóját a svájci Alexandre Yersin, a Pasteur Intézet mikrobiológusa hongkongi kiküldetése idején fedezte fel.[2] Főként a keleti patkánybolháról (Xenopsylla cheopis) kerülhet át emberre (Paul-Louis Simond jegyezte le elsőként a fertőzés útját, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolatot), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés).

Quick facts: ...
Pestis
Fluoreszcensen jelölt Yersinia pestis baktérium, a pestis kórokozója (200-szoros nagyításban)

Angolul Plague
Osztályozás
BNO-10 A20.a
BNO-9 020
Főbb tünetek
Adatbázisok
DiseasesDB3347
MedlinePlus000596
eMedicine med/3381 
MeSH ID D010930
MeSH Name Plague
A Wikimédia Commons tartalmaz Pestis témájú médiaállományokat.
Close

Kutatások szerint az egymást követő hullámokban kitört pestisjárványokat okozó kórokozókat egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsáló, az óriás versenyegér (Rhombomys opimus) és a selyemút mentén közlekedő karavánok juttatták el Európába.[3][4]

A pestis Magyarországon az NNK-nak jelentendő betegség. Nemzetközi szinten a WHO regisztrálja és koordinálja a fertőző megbetegedések kezelését – így a pestisét is.

Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis.

Régi magyar neve a csoma vagy csuma. A szó eredete tisztázatlan, lehetséges az ómagyar csima (= csomó), illetve a talán a török eredetű çuma szóból származó román ciuma is. A 'csomó' jelentésű változat a nyirokcsomók megduzzadásával hozható összefüggésbe.[5][6]

Kirgizül, oroszul és ukránul a pestis чума, amit magyarul csumának ejtünk.