Kecskeméti TE

magyar labdarúgóklub From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

A Kecskeméti Testedző Egyesület egy magyar labdarúgócsapat, mely 1911-ben alakult. Az egyesület és labdarúgó szakosztálya

Gyors adatok

fennállása során hosszú ideig nem tudott a másodosztálynál feljebb lépni, azonban a 2007/2008-as szezonban – első kecskeméti csapatként – megszerezte az NB II – Keleti Csoportjának bajnoki címét, azóta sorban az 5. 10. 12. 5. 7. illetve a 10. helyen végzett az élvonalban. 2011-ben megnyerte a Magyar kupát és 2012-ben második lett a Ligakupa sorozatban. 2015-ben licenc hiány miatt az MLSZ a megyei bajnokságba sorolta vissza. A klub a 2021–2022-es magyar labdarúgó-bajnoki másodosztályban friss feljutóként második lett, így a 2022-23-as szezonban újra az élvonalban játszhatott, ahol újoncként ezüstérmes helyezést ért el.

Remove ads

Történet

Előzmények

A Kecskeméti Lapok így írt 1871. május 6-án: "Labdázgató társaságot akar városunkban egy élemedettebb korú polgártársunk alakítani, mely társaság hetenként kétszer dobások és szaladgálásokban gyakorolná magát." Ez a kísérlet azonban még sikertelennek bizonyult. 1904-ben játszották az első Kecskeméti labdarúgó-mérkőzést, melyen a budapesti III. kerületi Főgimnázium legyőzte a helyi Piarista Gimnázium csapatát. 1910 májusában került sor az első Kecskeméten rendezett sportegyesületek közötti labdarúgó mérkőzésre, melyen egy helyi és egy fővárosi csapat vett részt.

Az első évtized

A KTE-t 1911. június 11-én alapították. A klub elsősorban a helyi munkásoknak teremtett sportolási lehetőséget. Az első elnök Kéry Ferenc volt, a titkár Szabó József lett. A vezetőség tagjai voltak még Fercsy József, Budai Mihály, Thurjánszki Antal és Weisz Lajos. Először a piros és zöld színt használták klubszínnek, a lila-fehér összeállítást 1913 óta használják.

A KTE első mérkőzését 1911. augusztus 15-én játszotta, a Kecskeméti Sport Clubtól szenvedett egygólos vereséget. A második meccsét már megnyerte a csapat, a Szolnoki MÁV FC ellen, 5:1-re. A kezdőcsapat a következő volt: Szalai – Nagy, Tóth – Hegedűs, Körte, Budai – Thurjánszki, Virágh, Bobocsay, Balay, Domokos. Egy évvel később Hajdu Sándor lett az elnök, 1913. június 29-én a csapat egyesült a KSC-vel.

Az első világháború alatt 18 éven aluli játékosok alkották a csapatot, ez volt a „kis KTE”. Gyulai Ferenc tábori levelezőlapokon irányította az egyesületet. A világégés után sikerült újjászervezni a csapatot, ezt bizonyítják a Kecskeméti Közlöny 1921-ben írt sorai: "Az őszinte érdeklődés, mely a KTE jubileumát kísérte beszédes bizonysága annak, hogy az egyesület társadalmi missziót tölt be... Ma már Kecskemét város társadalmának tekintélyes részét vallhatja magáénak."

1920-ban került az elnökség soraiba Tóth László későbbi polgármester, a sakkjáték nemzetközileg is ismert szakértője, aki még sok évtizeden át segítette a KTE fejlődését. 1921-ben a klub alapításának tizedik évfordulóján zászlóavatásra és egy 400 résztvevős táncmulatsággal egybekötött vacsorára került sor. Említést érdemel, hogy ebben az évben, október 9-én 3000 néző előtt játszották a KAC elleni rangadót.

Ekkoriban a KTE a Kecskeméti Bajnokságban játszott, a következő csapatok társaságában: Kecskeméti AC, Kiskőrös, Kossuth Város, Cegléd, Szolnoki MÁV és a Szolnoki MTE.[1]

Zűrzavaros idők

1922-ben saját pálya építését határozta el az egyesület, Kovács Gyula, Dömötör Pál és mások adományaiból, a mai Műkertvárosban található létesítményt 1926 április 11-én avatták fel egy Ceglédi MOVE elleni mérkőzéssel. Ekkoriban játszott itt a válogatott labdarúgó, Kovács Lajos, és ezekben az időkben már külön buszjárat szállította a mérkőzések idején a szurkolókat.

A két világháború között először a Közép-, majd a Dél-kerületi bajnokságban játszott a csapat. Akkoriban nem létezett a mai, egymásra épülő bajnokságok rendszere (egészen 1942-ig). A KTE itt középcsapatnak számított, az 1929/1930-as bajnokságban a helyi rivális KAC-ot is megelőzte. Kétszer kiesett a csapat, de mindkét alkalommal még a következő szezonban vissza is került. A második világháború alatt több csapattagot is behívtak katonának vagy munkaszolgálatra, de előfordult, hogy máshonnan érkezett munkaszolgálatosokkal töltötték fel a csapatot. A háború vége előtt a következő volt a kezdőcsapat: Laczi, Mészáros, Szabó, Majtány, Husztik, Józsa, Kun, Karaizsa, Márkli II., Boda, Miklós. Ekkoriban is a jó támadójáték, de gyengébben teljesítő védelem jellemezte a KTE játékát.

A világháború után Kovács Jenő lett az egyesület elnöke, Báron László vezette a labdarúgó szakosztályt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a KTE futballcsapata 1945. október 28-tól Kecskemét belvárosához közelebb, a Noszlopy Gáspár Park melletti pályán játszotta mérkőzéseit. Az 1946/1947-es volt az első NB II-es szezon a csapat történetében. Az első magyar totószelvényen (1947 október 5.) szerepelt a KTE – Magyar Textil mérkőzés is, mely döntetlennel zárult. Ekkor kezdődött a több évtizedes együttműködés a KTE és a Kecskeméti Konzervgyár között. A klub alapításának 35. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget a Katona József Színházban tartották.

A szocializmus alatt

1949. június 28-án egyesült két kecskeméti csapat, a KTE és a KAC, az új klub a KszTE nevet kapta. A csapat új színösszeállítása a piros-kék lett, Lakó Józsefet nevezték ki elnöknek. Az egyik legerősebb játékos a Kecskeméten két éven át szereplő Fenyvesi Máté volt, ki később a Ferencvárosba igazolt. 1954. január 11-én újabb névváltoztatás után Kecskeméti Kinizsi lett a klub neve. A csapat ebben az évben ki is esett a másodosztályból, az eredeti nevét és színeit Tóth László javaslatára csak 1956. december 2-án vehette fel újra. 1961-ben fáklyás felvonulással ünnepelték, hogy a klub betöltötte a fél évszázados kort. A KTE történetében ritkaság, de ekkoriban a védelem volt a jobban teljesítő csapatrész, nem a támadósor.

A KTE ezután gyorsan visszatért, és megnyerte az NB III délkeleti csoportját, de az átszervezések miatt nem kerülhetett vissza a másodosztályba. 1964-ben a csapat a megyei bajnokságba esett vissza, de 1966-ban már ismét az NB II-be (akkor harmadosztály) jutott fel, ahol ezúttal két idényt játszott végig, majd egy kisebb visszaesés következett be a klub életében.

1972-ben hozták újra létre a KSC-t (előtte Kecskeméti Dózsa), a Kecskeméti Sport Clubot, labdarúgócsapatuk először az 1974/1975-ös idényben játszott a KTE-vel. Bár a két klub a későbbiek során is a második és a harmadik osztály között ingadozott, de "rangadóik" mindig nagy városi sporteseménynek számítottak. A zömében munkás amatőrökből álló KTE-t a tanácsi városvezetés soha nem érezte magáénak a rendszerváltás előtti 45 év alatt sem, de a szurkolók közt mindig is nagyobb népszerűségnek örvendett a városban.

Az 1973/1974-es idényben újra NB II-es volt a KTE, de a 14. hely nem volt elég a bennmaradáshoz. 1978-ban egy szigorú fegyelmi vizsgálat és osztályozók után ismét kiesett a megyei bajnokságba. A csapat kiváló játékosa, Némedi is ebben az évben szenvedett kettős lábtörést a Gyöngyösi Spartacus ellen. Csak 1981-ben sikerült a visszatérés.[2]

A rendszerváltás után

1990-ben Sz. Tóth Antal edző vezetésével a csapat bajnok lett az NB III Alföld csoportjában, de a másodosztályban nem tudott tartósan megmaradni.

1995-ben a KTE immár harmadik alkalommal jutott fel a másodosztályba, miután ismét megnyerte az NB III Alföld csoportját. Ez volt a Linka József edző nevével fémjelzett csapat, mely újoncként az első helyen zárta az őszi idényt, azonban a várt feljutás ezúttal is elmaradt. Ekkor költözött át a KTE a Széktói Stadionba. 1997-ben az önkormányzat "dobra verte" a régi Kurucz körúti pályát, melyet a megelőző években az amatőr sportolók, és a Kecskeméti MÁV, illetve a Tiszaug megyei szintű labdarúgócsapatai használtak.

1999-ben egy álfúzió jött létre a két klub között, és a KTE illetve a KSC-RSC névleges egyesüléséből létrejött a KFC (Kecskeméti Futball Club). A csapatot működtető kft. főszponzora az ismert vállalkozó Jámbor János lett. Az egykori újpesti labdarúgó, Nagy László vezetőedző a 2000-01-es szezonban bajnokesélyes csapatot hozott létre a hírös városban. A feljutás azonban ismét elmaradt. Jámbor 2003-ban kiszállt a kecskeméti labdarúgásból, s annak játékjogát átruházta az újjáélesztett Vasasra.[3]

1998-ban a régi-új elnök, Pinczés István korosabb és ifi korú játékosokkal újraélesztette a szünetelő KTE labdarúgást a megyei III-as osztályban indulva. A próbálkozás mindössze 2 évet ért meg.

2003 nyarán a Kispest Honvéd volt tulajdonosi köre élén Koncz Lászlóval és Vida Pállal megvásárolta az NB I/B-ben szereplő Büki TK-t működtető kft.-t, s a joggal Kecskeméten az NB I/B-ben újraindította a csapatot.

A sikeres jelen

2006-ban két kecskeméti vállalkozás megvásárolta a helyi NB II-es csapatot menedzselő KTE Kft.-t. A Rózsa Pál és Versegi János tulajdonosok nevével fémjelzett vezetés a kecskeméti kötődésű Török László vezetőedzővel kezdte meg az őszi idényt.[4] Hamarosan azonban a gyengébb eredmények után gyors névváltozások történtek a szakmai vezetésben. Varga István, majd Nagy Tamás ült le néhány mérkőzés erejéig a kispadra. 2007 nyarán a szabadkai Szivics Tomiszlav és szakemberei vették át a csapat irányítását. Sikeres munkájuk nyomán, egy zsinórban 14 győzelmet hozó "tavaszi hadjárat" végén a csapat az első helyen végzett.

A 97 éve várt feljutásnak köszönhetően Kecskeméten a futball népszerűsége és nézettsége jelentősen megugrott. A történelmi siker nem utolsósorban a biztos anyagi háttérnek, a helyi vállalkozók és a város összefogásának köszönhető. Az új tulajdonosok számos újítást vezettek be: átalakították a csapat struktúráját, nyitottak a szurkolók felé (honlap, szurkolói bolt, esetenként ingyenes buszoztatás az idegenbeli meccsekre), és fejlesztették a médiakapcsolatokat. A megyei jogú város önkormányzata is jelentős mértékben állt a csapat mellé, anyagi és egyéb eszközeivel. Az NB I-be jutás után minden évben sikerült főszponzort találni. 2008-11 között a hulladékfeldolgozással és környezetvédelemmel foglalkozó Ereco Zrt. lett a csapat névadó szponzora, 2011-12-es szezonban a Szerencsejáték Zrt. volt a főszponzor, míg 2012-től a Phoenix Mecano AG svájci központú multinacionális cégcsoport magyarországi leányvállalata, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. lett a névszponzor.

A centenárium

A Kecskeméti TE 2011. június 11-én ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ennek jegyében a 2010-2011-es bajnoki szezon előtt nyilvános csapatbemutatót szerveztek, melyre közel 1000 szurkoló látogatott ki.[5] A játékosok mezeire a régi, babérlevelekkel ékesített címer került fel.

A szezon felemás sikereket hozott, hiszen rossz kezdés után edzőváltás lett a sorozatos kudarcok vége. Urbányi István helyére a korábbi sikeredző Tomiszlav Szivics tért vissza, akinek irányításával a csapat végül megkapaszkodott az NB1-ben és megnyerte a Magyar Kupát.

A kupagyőzelem azt jelentette, hogy a KTE kvalifikálta magát az Európa Ligába, kijutva ezzel a nemzetközi porondra. A klub végül veretlenül búcsúzott a sorozattól, hazai pályán 1-1-et, idegenben 0-0-t ért el az együttes a kazah Aktobe ellen, mely végül idegenben lőtt góljával jutott tovább. A KTE gólját Szinisa Radanovics jegyezte.

Az utolsó élvonalbeli évek

A 2011-2012-es évben további két finálét is vívott a Kecskemét a Videotonnal, mindkettőt a Széktói Stadionban. Ugyan sem a Szuperkupa (0-1), sem a Ligakupa (0-3) megnyerése nem sikerült, ám összességében szűk egy év alatt, három kupadöntőt játszott a KTE, a szezont pedig az ötödik helyen zárta. Az EL indulás is majdnem összejött, hiszen csak egy pont hiányzott az Európa Liga indulást érő negyedik helyhez.

A 2012-2013-as idény Török László, majd Horváth Ferenc vezetőedző irányítása mellett, végül 7. helyet hozott. A 2013-2014-es idénynek már Bekő Balázs irányításával futott neki a csapat, mely a 10. helyet szerezte meg, a csapat legjobbjának Vladan Szavicsot választották a szurkolók. A 2014-2015-ös szezon a búcsút jelentette az élvonaltól, mert bár Bekő mester irányításával a 9. helyet sikerült elcsípni, NBI-es licenc hiányában nem indított csapatot a KTE, a névhasználati joggal rendelkező kft. gyakorlatilag megszűnt.

Három év a megyei bajnokságban, vissza a tradíciókhoz

Kecskeméten a KLC-KTE SI felnőtt csapata maradt a legmagasabb osztályú együttes, ez a megye I-es bajnokságot, tehát a negyedosztályt jelentette. 2016 telén megalakult a Kecskeméti LC Kft., mely teljes mértékben átvette a felnőtt együttes működtetését a sportiskolától, majd 2017 nyarán 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a cégben a Horváth Építőmester Zrt. (HÉP).

2016-ban a negyedik helyen zárt az együttes, 2017-ben nagy csatában szorult a második helyre, majd 2018-ban azonban szinte hibátlan teljesítménnyel bajnoki címet sikerült szerezni, és a Hajdúböszörmény elleni sikeres osztályozó után, feljutott az NBIII-ba a klub.

A három év megyei száműzetés után a tradíciók ápolását is tovább lehetett folytatni, ugyanis a névhasználati jogot birtokló KTE egyesülettel folytatott sikeres tárgyalások után újra KTE névem indulhatott már az együttes.

Vissza az első osztályba

2018-ban sikerült feljutnia az NB III-ba a klubnak, ahol három szezont töltött el. Szabó Tibor irányításával újoncként 9. lett a csapat, majd Zoran Kuntics vette át az irányítást, akivel azonban nem jöttek az eredmények, így még a 2019-2020-as idény őszén menesztették. Helyét Gombos Zsolt vette át, a bajnokságot azonban két tavaszi forduló után félbeszakították és lezárták a koronavírus járvány miatt. A 2020-2021-es bajnoki évnek a feljutás céljával vágott neki a klub, mely[6] végül második helyen végzett a csoportban,de mivel a bajnok Iváncsa nem kért licencet a másodosztályú bajnokságra, ezért a KTE jutott fel.[7] A Kecskeméti TE 2008 után tért vissza a másodosztályba.

A Kecskemét friss feljutóként rögtön a második helyen végzett az NB II-ben, hét év után visszajutva az első osztályba. Az NB I legkisebb költségvetéséből gazdálkodva,[8] nagy meglepetésre az újonc KTE dobogós helyezést ért el az élvonalban. A magyar labdarúgó bajnokságok több mint 120 éves történelmében ez volt mindössze az ötödik eset, hogy az élvonalban egy újonc dobogóra állhatott.[9]

Remove ads

A feljutás és az élvonalbeli évek statisztikái

Az elmúlt évek eredményei az alsóbb osztályokban

Az alábbi táblázatban látható a Kecskeméti TE bajnoki szerepléseinek listája az elmúlt évtizedekből.[10][11] A bajnokságoknál zöld háttér jelöli a másodosztályt, sárga a harmadosztályt, piros a harmadosztály alatti bajnokságokat. Az elért helyezéseknél arany háttér jelöli a bajnoki címeket, ezüst és bronz a második illetve harmadik helyeket, míg piros a kiesést.

Gyors adatok
További információk Eredménylista 1988-1998 ...
További információk Eredménylista 1978-1988 ...
További információk Eredménylista 1969-1978 ...
További információk Eredménylista 1960-1968 ...
További információk Eredménylista 1950-1959 ...
További információk Eredménylista 1940-1950 ...
További információk Eredménylista 1930-1940 ...
További információk Eredménylista 1920-1930 ...
További információk Eredménylista 1912-1920 ...
Remove ads

Kupaszereplés

További információk A Kecskeméti TE szereplése a magyar kupában 1980-tól ...
Remove ads

Európa-liga

További információk Szezon, Sorozat ...

1 Az Aktöbe FK csapata jutott tovább, idegenben lőtt több góllal.

UEFA Konferencia Liga

További információk Szezon, Sorozat ...

Sikerek

Fontos megjegyezni, hogy 1963 és 1973/74 között az NB I/B jelentette a másodosztályt, így az NB II a harmadosztálynak felelt meg. Hasonló volt a lebonyolítás az 1997/98-as szezontól a 2004/05-ös szezonig. Az alábbi felsorolásban ezért az adott versenysorozat szintje, és nem a megnevezése szerepel.

Bajnoki címek a különböző szinteken :

A modern bajnoki rendszer kialakítása előtt:

  • Dél-Kerületi bajnokság másodosztály
    • (2) 1935/36, 1938/39

Magyar Kupa

Magyar Ligakupa

Magyar Szuperkupa

Remove ads

Az élvonalbeli szereplés statisztikái

Egyéni

Az alábbi statisztikák a Kecskeméti TE színeiben, az NB I-es mérkőzéseken elért eredményekre vonatkoznak. Félkövér betűvel szerepelnek, akik jelenleg is a klub alkalmazásában állnak. (utolsó frissítés: 2014. október 5.)

Legtöbb mérkőzés:[14][15]

További információk Meccsek száma, Játékos neve ...

Legtöbb gól:

További információk Gólok száma, Játékos neve ...

A kapusok statisztikái

További információk Név, Meccsek ...

A vezetőedzők statisztikái

További információk Név, M ...

Legfiatalabb pályára lépő játékos:

Kitl Miklós (17 év, 1 hónap, 26 nap), 2014. július 27., KTE-Ferencváros 1:3

Legidősebb pályára lépő játékos:

Mladen Lambulić (38 év, 3 hónap, 14 nap), 2010. október 23., KTE-Videoton FC 2:4

Legfiatalabb gólt szerző játékos:

Kitl Miklós (17 év, 1 hónap, 26 nap), 2014. július 27., KTE-Ferencváros 1:3

Legidősebb gólt szerző játékos:

Németh Viktor (37 év, 26 nap), 2014. május 17.,Újpest-KTE 6:1

Csapat

(A 2023. május 31.-i állapotok szerint)

Legnagyobb győzelem az első osztályban:

2009. augusztus 15. KTE-Vasas 5:1

Legsúlyosabb hazai vereség az első osztályban: 2013. augusztus 10. KTE-Mezőkövesd 2:6

Legsúlyosabb idegenbeli vereség az első osztályban: 2014. május 17. Újpest FC-KTE 6:1

Legtöbb gól egy mérkőzésen:

2009 július 25. KTE-Videoton 3:6

Leghosszabb győzelmi sorozat: 4 mérkőzés (2010. november 6. – 2010. november 27.) és (2012. szeptember 29. – 2012. október 26.)

Leghosszabb veretlenségi sorozat: 10 mérkőzés (2022. november 08. – 2023. március 18.)

Leghosszabb vereségsorozat: 4 mérkőzés (2009. október 31. – 2010. február 27.) és (2010. augusztus 28. – 2010. október 2.)

Leghosszabb nyeretlenségi sorozat: 6 mérkőzés (2008. október 25. – 2009. március 8.) és (2013. augusztus 10. – 2013. szeptember 28.)

Összesített élvonalbeli mérleg, az egyes csapatok ellen:

További információk Csapat, M ...
Remove ads

Játékoskeret

2024. január 21. szerint.[19]
A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
*A második csapatban is pályára lépő játékos.
**Kooperációs szerződéssel a Tiszakécskében is pályára lépő játékos.
Az érték oszlopban szereplő Növekedés, Csökkenés, és = jelek azt mutatják, hogy a Transfermarkt legutóbbi adatfrissítése előtti állapothoz képest mennyit nőtt, csökkent a játékos értéke, vagy ha nem változott, akkor azt az = jel mutatja.
További információk Mezszám, Név ...
Remove ads

Klubvezetés és Szakmai stáb

2025. március 21. szerint.[20]

További információk Tulajdonos, Vezetőedző ...
Remove ads

Mezek

Jelenlegi mezek

A KTE játékosai napjainkban az alábbi mezekben lépnek pályára:

Hazai mez
Idegenbeli mez
A hazai mez variánsa
Kapusmez
Kapusmez

Korábbi mezek

Néhány korábbi összeállítás:

A második világháború előtt
A második világháború után
Hatvanas évek közepe
Hetvenes évek eleje
Hetvenes évek
Nyolcvanas évek közepe
Nyolcvanas évek közepe
Kilencvenes évek közepe
2000-es évek, Kapusmez (Nagy Zsolt)

.Korábbi vezetőedzők

Az alábbi lista a Kecskeméti TE vezetőedzőit tartalmazza, az ideiglenesen megbízott edzők nélkül. (1999-től teljes a lista)

  • Magó János (1937)
  • Singer Ernő (1938)
  • Steiner János (1947)
  • Fehérvári József (1948)
  • Horváth Ferenc (1949)
  • Nagy János (1951)
  • Serényi Imre (1952)[21]
  • Horváth János (1952)
  • Dragollovich Gyula (1952)
  • Kósa Károly (1953)
  • Dragollovich Gyula (1953)
  • Jánosi Béla (1954)[22]
  • Weisz Jenő (1957)
  • Garamszegi József (1958)
  • Hauser Jenő (1961)
  • Kósa Károly (1961)
  • Molnár Ferenc (1963)
  • Fejes József (1965)[23]
  • Dombóvári András (1965–1966)
  • Németh József (1966)
  • Lyka Antal (1968–1969)[24]
  • Lenner Gyula (1969)[25]
  • Vass János (1969–1970)
  • Varga Béla (1971–1973)
  • Máté Ferenc (1975–1976)
  • Bánáti Rezső (1976–1977)[26]
  • Bánhidi József (1976) megbízott
  • Bánhidi József (1977)
  • Vereb István (1977–1978)[27]
  • Gacs Tibor (1978–1979)
  • Vereb István (1979–1982)[28]
  • Zimmermann Gyula (1982–1983)
  • Sz. Tóth Antal (1984–1991)
  • Linka József (1994–1997)
  • Szabó György (1998–1999)
  • Gracza Tibor (1999)
  • Nagy László (1999 – 2001. november)
  • Gabala Ferenc (2001. november – 2002. május)
  • Kiprich József (2002. május – 2003. július)
  • Ioan Pătraşcu Román (2003. július – 2003. október)
  • Gracza Tibor (2003. október – 2004. április)
  • Glázer Róbert (2004. április – 2004. szeptember)
  • Gálhidi György (2004. szeptember)
  • Leskó Zoltán (2004. szeptember – 2005. március)
  • Gracza Tibor (2005. március – 2005. nyár)
  • Ioan Pătraşcu Román (2005. nyár – 2005. november)
  • Török László (2006. január – 2006. szeptember)
  • Varga István (2006. szeptember – 2007. január)
  • Nagy Tamás (2007. január – 2007. július)
  • Szivics Tomiszlav Szerb (2007. július – 2009. október)
  • Csertői Aurél (2009. október – 2010. április)
  • Urbányi István (2010. április – 2010. szeptember)
  • Szivics Tomiszlav Szerb(2010 – 2011. november)
  • Török László (2011 november – 2012. szeptember)
  • Horváth Ferenc (2012 szeptember – 2013. június)
  • Bekő Balázs (2013 június–2015)
  • Márton Pál (2015)
  • Némedi Norbert (2016–2018)
  • Szabó Tibor (2018–2019)
  • Zoran Kuntić Szerbia (2019)
  • Gombos Zsolt (2019–2021)[29]
  • Szabó István (2021–2024)[30]
Remove ads

Híres játékosok

* a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.

Szurkolók

Természetesen a Kecskeméti TE legtöbb szurkolója kecskeméti lakos, de jelentős a csapat népszerűsége Bács-Kiskun megye többi részén is, valamint nem szabad elfelejteni a kecskeméti gyökerekkel rendelkező, de Budapesten dolgozó vagy ott tanuló szurkolókat sem. A KTE (korábban pedig a KFC) legfőbb szervezett szurkolói csoportja a Kecskemét Devils.[31] volt. Azóta több ultra csoport is működik a lelátón, így az Ultras Kecskemét a Viola Devils és Régimódi Urak is.

Kapcsolatok más szurkolótáborokkal

Mivel a Kecskeméti TE sokáig nem játszott az első osztályban, a legnagyobb vetélytársa is a Kecskeméti SC volt. Az első élvonalbeli év után barátság alakult ki a másik újonc, a Haladás szimpatizánsaival, illetve később a kaposvári ultrákkal, majd a Honvéd szurkolóival is. A másodosztályból főleg a Békéscsaba és BKV Előre SC szurkolóival alakult ki jó viszony.[32] A kecskeméti drukkerek alapelve, hogy barátságosan és szívélyesen fogadják a többi csapat táborát, gyakran vesznek részt a különböző országos szurkolói focitornákon.[33] A KTE a másodosztályban korábban szerzett riválisokat, akikkel a feljutásért versenyeztek, ezek a Szolnoki MÁV FC és a Ferencvárosi TC, de a városok közötti rivalizálás miatt ide sorolhatjuk a Baját és Tiszakécskét is.

Stadion

Thumb
A kecskeméti Széktói Stadion

A KTE futballstadionja a Széktói Stadion.[34] A létesítmény, mely a közeli városrészről lett elnevezve, 1962 augusztus 20-án került átadásra.[35] A marathoni kapus betonkaréj rengeteg társadalmi-önkéntes munkával valósult meg. A területen már a múlt század 20-as 30-as éveitől is aktív "football" élet folyt, 2-3 elkülönített pályán mérkőztek a kecskeméti csapatok. A KTE ekkor egy fakerítéses, falelátós pályán játszott (a mai hármas pálya), ahonnan 1926-ban a Műkertvárosba, majd 1945-ben a Kurucz körúti pályára költözött, és csak ötven év múlva települt át a jelenlegi helyére.

A stadion életében 2002 jelentett nagy változást, hiszen kormányzati és önkormányzati fedezetből – több mint 500 millió forintból – felújításra kerültek a lelátók, s korszerű fejépület nőtt ki a földből. A 4300 db műanyag ülés, a négyárbócos, 500 lux fényerejű teljesen új világítás (ezt 2008-ban 1200 luxra bővítették), a korszerű öltözők és irodák, rendelő, országos szinten is színvonalas otthont adott az egy évvel később újra elindult KTE csapatának.[36] 2011 nyarán a stadiont felújították, új széksorok kerültek a hazai szektorba és a lépcső festést kapott.

Nézőszám és népszerűség

A KTE régi, Kurucz körúti pályán lejátszott mérkőzésein a futballmérkőzések átlagos nézőszáma 1000-2000 körül mozgott, de nem volt ritka a 3-4 ezres nézőszám sem. Az elkészült Széktói Stadionban játszó többi csapat mérkőzései változó nézőszámot vonzottak. Igazán nagy rangadóknak a KSC-KTE mérkőzések, a kupamérkőzések és a helyosztó mérkőzések számítottak. A 2000-es évek elején a KFC (Kecskeméti Futball Club) bajnokesélyes csapata mindössze 1500-2000 főt tudott a lelátókra csalni. Ennek magyarázata, hogy a KFC-t nem tekintették a szurkolók a "város csapatának".

A 2007/08-as bajnokság alatt Kecskeméten a helyi labdarúgás nézettsége jelentősen megugrott. Az őszi idény első meccsein ugyan csak a szokásos 2-300 néző foglalt helyet, utána viszont – a sikeres szereplésnek és a kellemes tavaszi időnek köszönhetően – 2-3000, majd pedig 6000 főre nőtt a Széktói Stadionba kilátogatók száma. A 2007/08-as bajnoki idényben a csapatot néhány idegenbeli meccsre is 400-500 fő kísérte el, ez is rekordnak számít.

Nézőcsúcsok:

  • A felújítás (2002) előtt: KTE-Diósgyőr 1-0 (1995. ősz) kb. 8000
  • A felújítás után: KTE – Ferencváros 2-2 (2006. szeptember 16.): 8000-8500
  • Az NB I-ben: KTE – Ferencváros 3-1 (2009. október 24.) 5500

Utánpótlás

A KTE utánpótlása a különböző korcsoportokból áll:[37][38]

  • U19, Vezetőedző: Lóczi Péter
  • U-17, Vezetőedző: Paksi Péter
  • U-16, Vezetőedző: Benke József
  • U-15, Vezetőedző: Torbavecz Tamás
  • U-14, Vezetőedző: Csima Gyula
  • U-13, Vezetőedző: Dócs Dániel
  • U-12, Vezetőedző: Verebélyi Gábor
  • U-11, Vezetőedző: Pelikán István
  • U-10, Vezetőedző: Filus Gábor
  • U-9, Vezetőedző: Fűkő Péter
  • U-8, Vezetőedző: Rádi Zsolt
  • U-7, Vezetőedző: Kovács Tamás

Más kecskeméti csapatok

A KTE mellett több labdarúgócsapat is játszott a városban, zömmel a megyei bajnokságok szintjén, ezek közül több már felfüggesztette működését.

Megszűnt csapatok

  • Kecskeméti SC: Több csapat is működött ezen a néven a városban a huszadik század során, a legjelentősebb a Kecskeméti Dózsa 1972-es átszervezésével létrehozott KSC volt, mely sokáig a KTE legnagyobb riválisának számított, a másod-, és a harmadosztály között ingadozott, híres játékosai voltak többek között Czéh László, Erdei Sándor, Puskás Béla, Ravasz László, Tóth Csaba. 1998-ban egyesült a KSC a KTE-vel, így létrejött a KFC nevű csapat, mely a KSC kék-fehér színeit kapta.[39]
  • Kecskeméti SC: Ez volt a legkorábbi KSC nevű egyesület. A helyi kereskedők csapata volt a huszadik század elején, 1913-ban beolvadt a KTE-be, magával hozva a lila-fehér klubszíneket.
  • Kecskeméti AC: 1899-ben alapították, az 1910-1911-es, az 1919-1920-as és az 1922-1923-as bajnokságban a helyi kerület győztese, 1925-ben máig legsikeresebb kecskeméti csapatként a magyar labdarúgókupa elődöntőjébe jutott.[40] 1949-ben egyesült a KTE-vel.
  • Kecskeméti Dózsa: 1950-ben alapították, sokáig a másodosztály stabil csapata volt, 1972-ben átszervezték a Kecskeméti SC-vé.
  • Honvéd Mezőfi István SE: 1959-ben alapították, a helyi katonai repülőtér csapata volt, piros-fehér klubszínekkel. Kecskeméti Repülő SC néven 1994-ben beolvadt a KSC-be.
  • Kecskeméti MÁV SE: 1934-ben alapították, a Kurucz körúti pályán játszotta mérkőzéseit, 1999-ben megszűnt.[41]
  • Kecskeméti Építők: A szocializmus alatt működött.

Aktív csapatok

  • Kecskeméti LC: jelenleg az megyei I. osztályban szerepel.

Ajánlott irodalom

  • Heltai Nándor: Gólok, bajnokok, sorsok – A Kecskeméti Testedző Egyesület 75 éve, 1986
  • Vincze Miklós: Kis magyar fociláz,[42] 2008
  • Szabó Pál Miklós: Rég volt, fiúk – Adalékok Kecskemét és Szeged focitörténetéhez, 1989

Jegyzetek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads