Kuruc.info

From Wikipedia, the free encyclopedia

Kuruc.info
Remove ads

A Kuruc.info magyar nemzeti radikális, neonáci híroldal.[1][2] Önmeghatározása szerint „korlátlanul magyar”, illetve „egyfajta ellenállási mozgalom”.[3] A Kuruc.infót sok hazai sajtótermék a magyar szélsőjobboldalhoz sorolja.[4][5][6][7][8] Magyarországi szerkesztői álneveket használnak, az oldal amerikai szerveren üzemel.[9]

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Gyors adatok

Működését kezdetben sorozatos botrányok kísérték provokatív szóhasználata, rasszistának, szélsőjobboldalinak minősített szemléletmódja, cigányokkal, zsidókkal és négerekkel szemben ellenséges hangvétele[10] és személyes adatok közzététele miatt. A portál pozitív színben tünteti fel Adolf Hitler német diktátort.[11] 2007 októberében az oldal hídblokádot szervezett az Erzsébet hídra.[12] 2008 nyarán az akkori, szocialista kormány az oldal betiltását próbálta elérni, azonban csak egy hónapig tudták megakadályozni a működését.

Az oldal fő tematikája, főmenüje jelenleg (2024):[13]

Korábban használt tematikákː

  • holokamu
  • géntemető (korábban iWiW)
  • kultúra
  • politikusbűnözés
Remove ads

Önmeghatározása és jellemzői

Önmeghatározása szerint „korlátlanul magyar”,[14] de korábban még a „keresztény-konzervatív szellemiség” is szerepelt a jellemzésében.[15] 2007 októbere, a hídblokád szervezése óta önmagát „egyfajta ellenállási mozgalomnak” is nevezi; törölt korábbi bemutatkozó szövege szerint „a tájékoztatáson kívül a performansz eszközeit is igénybe veszik a társadalomra és a magyarságra veszélyt jelentő jelenségek bemutatására”.[3]

Főszerkesztő-helyettese szerint „egy olyan diktatúra idején, mint a Gyurcsányé, semmibe kell vennünk a balliberálisok és áljobbos kollaboránsaik jogait. Mert egyet nem bírnak: a megszemélyesítést, a rámutatást. Amíg politikai foglyokat kínoznak és szemeket lőnek ki, addig nem érdekel minket Kóka Jani vagy Péterfalvi személyiségi joga.”[16]

A fenntartók szerint az oldal „írásainak jelentős része a kettős mérce elleni küzdelem jegyében születik, hangvétele erősen kritikus majdnem minden politikai irányzattal és párttal szemben, a magyar nacionalizmust és a Mi Hazánkat (korábban a Jobbikot) leszámítva. Újságírói úgy vélik: a más sajtótermékek által tabuként kezelt témák publikálása is kötelességük, arra való tekintet nélkül, hogy a feltárt tények milyen érdekeket sértenek.”

  • 2006. március 15-én a budapesti Múzeum körúton Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde alatt egy Dávid-csillagot viselő férfi összetűzésbe keveredett az ellentüntetőkkel; ennek során letépte egy 13 éves kislány, Könnyű Alexandra kokárdáját, és arcul ütötte. Az esetet rögzítette a Hír TV kamerája, így nagy nyilvánosságot kapott. A kuruc.info magyarellenes atrocitásnak és zsidó gyűlölet-bűncselekménynek minősítette,[17] és Tomcat kezdeményezésére jutalmat ígért az akkor még ismeretlen tettes kilétének kiderítéséért, akit végül az oldal olvasói azonosítottak.[18] Az elkövetőt, Fok Balázst a bíróság 2007 decemberében bocsánatkérésre kötelezte, amit Alexandra és családja elfogadott.
  • A Kuruc.info (a Bombagyár nyomán[19]) tárta fel Csintalan Sándor, volt MSZP-alelnök bal- és jobboldali pártokhoz is köthető cégbirodalmának egyes részleteit. Az oldal állítása szerint Csintalan a HírTV tulajdonosa.[20] Csintalan nyilatkozata szerint ez nem igaz, bár üzleti partnere az egyik, HírTV-részvényes cég. Az oldal a Csintalan megverésekor is figyelem középpontjába került, mivel elsőként közölte a támadást felvállaló Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg által készített, bizonyítékként szolgáló képeket.[21]
  • Cikkeire jellemző a rasszista, az etnikai hovatartozást az ember legfontosabb jellemzőjének tekintő szemléletmód. A cikkek címében szerepel, ha azok szereplője a szerkesztők szerint zsidó, cigány (a lap szóhasználatában „ork”) vagy fekete (a lap szóhasználatában „nigger”[22][23]); az ilyen cikkek sokszor negatívumokat tartalmaznak. Előszeretettel szemléz vélhetőleg cigányok által elkövetett bűncselekményekről szóló cikkeket. Azzal vádolja a fősodorbeli médiát, hogy a származást javarészt nem közli, kivéve ha az áldozatok romák, az elkövetők magyarok. A cigánybűnözés témájában gyakran jelentet meg olvasói leveleket. Ezen levelek személyes tapasztalatokról számolnak be.
  • Az oldal rendszeresen közöl Izrael-ellenes cikkeket és riportokat, főleg a libanoni háborúhoz és a palesztinok helyzetéhez kapcsolódóan.
  • Itt jelent meg elsőként a magyar sajtóban Simón Peresz beszéde képanyaggal is alátámasztva, amelyben az izraeli elnök többek között Magyarország felvásárlásáról beszélt.[24][25]
  • Rendszeresen és részletesen közölte az MSZP-SZDSZ kormány és a parlamenti ellenzék összeszavazásait. A lap a parlamenti pártokat rendszeresen a „parlamenti egypárt” jelzővel illeti.[26]
  • 2010-ben, a holokauszttagadás elleni törvény hatálybalépésekor a Kuruc.info nyilvános vitát szervezett a Holokausztról, holokauszttagadásról. A vita résztvevői egyik oldalon Perge Ottó, a hírportál publicistája és Jürgen Graf Oroszországban élő svájci holokausztrevizionista, a másikon Karsai László holokausztkutató és Ungváry Krisztián történész voltak. A vita során összesen 30 írást publikáltak a résztvevők.[27]
Remove ads

Története

Elődje a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt létrehozott kettosallampolgarsag.hu nevezetű weboldal, melynek deklarált célja a Kuruc.info szerint „az elszakított részeken élő magyarság magyar állampolgárságának visszaadása és a szavazással kapcsolatos tájékoztatás volt”.[3] 2004-ben a weblappal azonos domainnevű e-mail-címről érkezett kéretlen levelek ügyében az adatvédelmi biztos állásfoglalása jogellenes adatkezelést állapított meg.[28] A honlap többek között az auschwitzi Élet Menetéről megjelentetett kommentárjával[29] és Para-Kovács Imre publicista lakcímének nyilvánosságra hozatalával okozott botrányt a hazai közéletben; az utóbbit perindítás és az oldal működésének néhány órányi szüneteltetése követte.[30]

A Kuruc.info saját bemutatkozó oldala szerint a kettosallampolgarsag.hu „a sikertelen népszavazás után is folyamatosan növekvő látogatottságot produkált, ezért a szerkesztők úgy gondolták, hogy az oldal eredeti céljain túlmenően, más néven és kiegészült profillal folytatják tevékenységüket. 2005 őszén elindult a Kuruc.hu hírportál, amely rövid, mindössze két hónapos működést követően megszűnt a szerkesztőség és a domainnevet tulajdonló Magyar Hírforrás Alapítvány közötti nézeteltérések miatt: az alapítvány úgy érezte, hogy a portál hangneme lejáratja a radikális jobboldalt. A szerkesztőség 2006. február 1-jétől Kuruc.info néven működteti tovább a hírportált.”[31][32] A domain cím 2005. december 30-án került regisztrálásra, melynek tulajdonosi és egyéb adminisztrációs adatait (elérhetőségeit) – a névtelenség megőrzése végett – a Domains by Proxy LLC cég mögé rejtették.[33]

A 2006. szeptember 17-én kezdődött tiltakozások során a weboldal azonosult az MTV székházát megostromlókkal és a 2006 őszén a kormány elleni más tüntetéseken résztvevőkkel, akiket „forradalmároknak” nevezett.[34]

A Kuruc.info 2007. október 26-ára – a taxisblokád évfordulójára – hídblokádot szervezett az Erzsébet hídra.[35]

Leállítások

2008 nyarán több kísérlet történt az oldal leállítására, melyet a magyar kormány kezdeményezett az oldal szolgáltatóinál. A kormány már korábban is próbálkozott a készítők felkutatásával, viszont kéréseit az amerikai fél rendre a szólásszabadság alkotmányos jogára hivatkozva utasította el.[36]

Az oldal elérését először 2008. július 4-én délután 3 órakor tiltotta le a szolgáltatója, az amerikai SoftLayer cég.[37] A Kuruc.info első közleménye szerint nem történt amerikai hatósági intézkedés, csak a szolgáltató egyoldalú döntése volt, amiért pert indítanak majd. Ígéretük szerint más országból működtetik az oldalt is.[38]

Megjegyzendő, hogy egy nappal később, 2008. július 5-én több más, a magyarországi radikális jobboldalhoz kötődő honlap (Szent Korona Rádió, Gondola, a Jobbik és a Magyar Gárda honlapja) is működésképtelenné vált, de ezek pár nap múlva ismét elérhetővé váltak.[39]

Az oldal július 10-én indult újra, a szervert továbbra is az USA-ban, ám egy másik szolgáltatónál (Layered Technologies) üzemeltetve. Az új szolgáltató július 15-én szüntette meg az elérést felhasználási feltételek megsértésére hivatkozva, így csak egy statikus oldal volt elérhető a webcímükön, melyen reklamáló e-mailek küldésére biztatták az olvasókat.[40]

Július 19-én jelentette be Draskovics Tibor igazságügyi és rendvédelmi miniszter, hogy a leállítás a magyar kormány kérésére történt.[41] A Bombagyár információi szerint a magyar kormány titkosszolgálati eszközökkel, a szolgáltató elnökének megfenyegetésével érte el a leállítást.[42] Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter egy újságírói felvetésre, miszerint azért nem talál új szolgáltatót az oldal mert valakik nyomon követik a vándorlását így felelt: „A feltételezés megállja a helyét, ám arról már nem szívesen beszélnék, hogy kik, milyen technikával, milyen módszerekkel érik ezt el”[43][44] A Hírszerzőnek egy névtelenséget kérő ügyvéd bejelentette, hogy ő fordult Nancy Pelosihoz, a washingtoni képviselőház elnökéhez, amelyben elmagyarázta, hogy milyen károkat okoz Magyarországnak ez a honlap, s ennek hatására kapcsolták le végül az oldalt.[45]

Az oldal hosszabb szünet után 2008. augusztus 18-án indult másodjára is újra. 22-én megint elérhetetlenné vált néhány órára, amikor az új szolgáltató, a Fortress ITX vizsgálat alá vonta szerződési feltételek megsértésének gyanúja miatt.[46]

Remove ads

Stílusa

A portál cikkeiben sokszor szerepelnek az olyan kifejezések, mint „judeonáci”, „cigánybűnöző”, „szélsőséges taknyok”, „homokos kormány”, „buzeroállamtitkár”, „buzeroterroristák”, az SZDSZ-t egy helyütt „a cionisták, pedofilok, buzeránsok és ávósfiak pártja”-ként azonosítja.[47] „Ávósokként” aposztrofálja a rendőrséget és hazafiakként a Klubrádió munkatársait elkergetőket.[48][49]

Zsidó mivoltukra célzó kiforgatott néven emleget sajtóorgánumokat: „Zsindex” (Index.hu, érdekesség hogy 2008-ban lefoglalták a zsindex.hu domaint is); „ZsOrigó” (Origo.hu), „168 Tóra” vagy „168 Menóra” (168 Óra); „Telaviv2” (TV2), s az MTI-t is rendszeresen a „hazug” és „cionista” jelzőkkel illeti, valamint „Magyarországi Talmudista Irodának” nevezi.[50] Nem kíméli a jobboldali médiát sem: „Strabag Nemzet” (Magyar Nemzet); „Álhír Tv” (Hír TV), „Bencsikrata” (Demokrata), „Heti Váladék” (Heti Válasz).[51]

Nevek kiforgatását vagy gúnynevek használatát a kisebbségre is alkalmazza. A cigány gyerekeket például „cigányretek”-nek,[52] a cigányságot „orkok”-nak nevezi,[53] míg a zsidóságot „zsidrákok, zsidaja” néven emlegeti.[54][55] Születtek gúnyos rámutatások politikusok (köztük Orbán Viktor) és más közéleti személyek kijelentéseinek kifigurázása nyomán is, így például a zsidókra „isten ajándékaiként”,[56] a cigányságra „eltérő kultúraként”,[57] „fiatalokként”[58] vagy „rejtett erőforrásként”,[59] „ómigránsként” utalnak.

Főszerkesztőként és főszerkesztő-helyettesként az oldal olyan neveket tüntetett fel, amelyek addig ismeretlenként Schmidt Máriával és a Fidesz alelnökeivel, Áder Jánossal majd Pokorni Zoltánnal szemben kritikus írásokat jegyeztek a Magyar Nemzet című, a párthoz közel álló lapban.[16][60] A Fideszhez kötődő más ismert személyiségek neve is felbukkan az impresszumban, például „Mess up manager: Orbán V. Győző, Kommunikációs igazgató: Rákay Fülöp”. Az MSZP-hez kötődő más ismert személyiségek neve is felbukkan az impresszumban, például „Személyiségi jogi tanácsadó”: Bárándi Zs. Gergő, „Korrektor”: Lendfai Ildikó. „PR-managerként” Jaross Andor, a náci megszállás alatt álló Magyarország belügyminiszterének nevét tünteti fel a weblap. „Logisztika, szállítmányozás: Endre László”, „Disztribúció: Leslie Baky”, ami a magyar zsidóság deportálásáért és a zsidótörvényekért felelős belügyi közigazgatási, illetve politikai államtitkár nevével azonos.

A weboldalon futó hirdetések zöme a Kuruc.infóval szimpatizáló üzleteké és weboldalaké, de megjelent rajta kéretlen reklám is, amely ellen az érintett cég hiába tiltakozott a szerkesztőségnél.[61]

Remove ads

Bírálatok

A Kuruc.info bírálói felróják, hogy kirekesztő szellemiségű, gyalázkodó, antiszemita és uszító, a „személyiségi jogok, illetve a köztársaság alapértékeinek lábbal tiprása” jellemző rá.[62][63] Rasszista szemléletmóddal, nyelvhasználattal, provokativitással és személyes adatok jogellenes közzétételével[64][65] is vádolják. Azt is nehezményezik, hogy a hírportál olyan cikkeket közöl, amelyekben a magyarországi kisebbségek tagjai (elsősorban romák, zsidók és homoszexuálisok), illetve a külföldiek (főleg a szlovákok és a románok) hangsúlyozottan negatív összefüggésben jelennek meg, azok kiirtására buzdít.[66]

2006 decemberében a weboldal „Cigánymosdatás a Néphazugságban" címmel tett közzé kommentárt, amelyben a romákat ábrázoló illusztráció aláírása „Golyót nekik, ne jogokat" volt;[10] a képaláírást azóta eltávolították.[67] Később a portál „Jobb ma kétszázezer kínai, mint holnap hárommillió cigány” címmel tett közzé felhívást és plakátot, amely szerint „minden tíz halott cigányért egy zöldkártya jár!”. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosa szerint ezek a szövegek kimerítik a közösség elleni izgatás fogalmát, Szikinger István jogász szerint pedig a népirtás előkészületének is tekinthetők. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint viszont az írásokban a népirtás és a közösség elleni izgatás bűncselekménye azért nem valósult meg, mert az olvasói levelekből hiányzik az a törvényi tényállási elem – „közvetlenség” –, amely ezen bűncselekmények megvalósulásának megállapításához szükséges tényező.[66]

Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman szerint „sokkal súlyosabb támadás volt az alkotmányos alapértékek ellen, amikor a Kuruc.info a 2006-os zavargások ügyében eljáró bírák és ügyészek, illetve újságírók adatait tette közzé, mert akkor a cél alig titkoltan az igazságszolgáltatás tagjainak és a sajtó munkatársainak megfenyegetése volt”.[68] Hozzátette: „bár egy jogállamban minden törvénysértés ellen fel kell lépni, szerinte tartózkodni kell az események „túlreagálásától” is. A hatalom nagy szívességet tesz, ha túl komolyan veszi az efféle szélsőségeket – fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy a múlt század harmincas éveiben durva módszerekkel vertek szét egy nyilas tüntetést, és a párt a következő választáson minden korábbinál jobban szerepelt.”

Az oldal ellentettjének tekinthető a szélsőbaloldali Partizáninfó és a nácivadász blog,[69] amely a kurucinfó-szerkesztők és más szélsőjobboldali személyek adatait igyekezett közzétenni.

A Médianéző Központ 2020-ban a "balliberális" médiumok közé sorolta.[70]

Remove ads

Jogszerűsége

A magyar Legfőbb Ügyészség egy személyes adatokkal való visszaélés gyanúja ügyében folyó nyomozás során 2007 januárjában a szerveradatok kiadására vonatkozó jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumához, amely ezt 2007 októberében elutasította, arra hivatkozva, hogy „nem volt adat arra”, hogy a honlapon erőszakra hívtak volna fel.[68] Ennek hiányában pedig a honlappal szembeni ottani kormányzati fellépés az amerikai alkotmány szólásszabadságot rögzítő első kiegészítésébe ütközne.

Egyes jogászi vélemények szerint az, hogy a weboldal külföldi szerverről működik, nem akadálya a törvénysértő adatközlés miatti büntetőeljárás megindításának és a felelősségre vonásnak, mivel „a magyar állampolgár által Magyarországon elkövetett bűncselekményre a magyar Btk. az irányadó”, márpedig „a Kuruc.info működtetője és a honlapon megjelent szövegek szerzője felelős minden közzétett mondatért”,[71] sőt az álnevek ellenére „gyakorlatilag tudható”, kihez köthető a Kuruc.info.[72]

Kampánycsendsértés gyanúja

A portál – az Országos Választási Bizottság határozatai szerint – 2006 áprilisában többször megsértette a kampánycsendet,[73] illetve félrevezető plakátkampányt folytatott.[74]

Személyes adattal való visszaélés

A portál 2006 októberében „törvénytelen, ávós időket idéző ítéletekkel sújtó, a politikai fogolykínzásokat előmozdító” „kommunista vérbíráknak” nevezte az MTV-székház ostromában és az azt követő zavargásokban résztvevők ügyében eljáró bírákat és ügyészeket, és a kossuthter.com nyomán, a neveket lakcímmel, fényképpel és telefonszámmal kiegészítve közzétette személyes adataikat. A lépés ellen – amelyet az adatvédelmi ombudsman magyarországi jogszabályokba ütközőnek minősített – közleményben tiltakozott a Fővárosi Bíróság, az ügyészség pedig nyomozást rendelt el az adatok közzététele miatt. A rendőrség 2006. október 9-én ismeretlen tettes ellen indított nyomozást[75] személyes adattal való visszaélés – a bírák és ügyészek adatainak a személyiségi jogokat sértő, fenyegető célú közzététele – miatt. 2006. október 11-én a rendőrség házkutatást tartott Molnár Balázs akkori főszerkesztő lakásában, és lefoglalták a számítógépét.[76]

2007 januárjában a honlap közzétette Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatójának mobilszámát, valamint egy neki tulajdonított, később hamisnak bizonyult híváslistát.[77] A lépés ellen tiltakozó Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos telefonszámát is nyilvánosságra hozták.[78] Az ügyben az országos rendőrfőkapitány soron kívüli vizsgálatot rendelt el,[68] ezzel kapcsolatban a rendőrség szóvivője megállapította, hogy a tartalom eltávolítására nincs mód, mivel a szolgáltató a magyar joghatóságon kívül esik, a nyomozás elrendelésének azonban nincs akadálya, mert a portált Magyarországon szerkesztik.[68] Később a portál visszavonta a híváslistát, arra hivatkozva, hogy átverték őket.

Remove ads

A szerkesztőség

A Kuruc.info szerzői anonim módon, álneveken tevékenykednek. Számos különféle forrás Molnár Balázst, Kürk Rolandot és Novák Elődöt nevezi meg az oldal irányítóiként.[79][80] Egyik rendszeres szerzője Lipusz Zsolt, a Jobbik nyíregyházi alapszervezetének volt alelnöke.[81] Molnár ellen, aki egészen 2006-ig nyíltan vállalta főszerkesztőségét,[82][83] 2008 decemberében az ügyészség vádat emelt a bírók adatainak 2006 őszi közzétételéért.[84] 2011. november 7-én a Fejér Megyei Bíróság jogerős ítéletében bizonyítottság hiányában felmentette Molnár Balázst minden vádpont alól.[85]

2012 szeptemberében az Átlátszó Oknyomozó Újságíró Központ nyilvánosságra hozta Varga Béla, egy Kaliforniában élő magyar származású borász nevét, mint aki a Kuruc.info internetes domain tulajdonosa.[86] Később azt is megírták, hogy a Kuruc.info bankszámlája szintén Varga Béla tulajdonában van.[87]

Remove ads

Látogatottság

A Kuruc.info közlése szerint a látogatói szám 2009. február 9-én érte el az addigi maximumát, ezen a napon 336 805 látogatás és 194 024 egyedi látogató volt. A túlterhelés miatt azóta is többször csökkentett üzemmódban kellett dolgozniuk, ezért a jelenlegi[mikor?] 3 gépből álló szerverparkjuk jelentős fejlesztéséhez gyűjtést kezdtek olvasóik körében.[88] Az Alexa.com mérése szerint 2010. április 12-én a Kuruc.info a 42. leglátogatottabb magyar internetoldal és a 3. leglátogatottabb magyar politikai híroldal.[89] (Az alexa.com hitelessége azonban kétséges, mert nem reprezentatív mintán mér.[90]) Az ITE.hu 2014 januári felmérése szerint a 34. leglátogatottabb magyar oldal napi 114 000 egyedi látogatóval.[91]

Remove ads

Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads