közigazgatási egység Zala vármegyében, Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia
A Zalaegerszegi járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Zalaegerszeg. Területe 1 044,70 km², népessége 102 553 fő, népsűrűsége pedig 98 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Zalaegerszeg, Pacsa és Zalalövő) és 81 község tartozott hozzá, így az ország legtöbb települést magába foglaló járása.
Zalaegerszegi járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Zala vármegye |
Járási székhely | Zalaegerszeg |
Települések száma | 84 |
városok | 3 |
Népesség | |
Teljes népesség | 95 237 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 98 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 1 044,70 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Zalaegerszegi járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Zalaegerszegi járás a járások 1983-as megszüntetéséig is létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886) kezdve mindvégig Zalaegerszeg volt.
A Zalaegerszegi járás települései közül nem mindegyik tartozik egyúttal a Göcsej tájegységhez is. Göcsejhez tartozó települései a következők: Babosdöbréte, Bak, Baktüttös, Becsvölgye, Bocfölde, Boncodfölde, Böde, Csertalakos, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Gellénháza, Gombosszeg, Gutorfölde, Hottó, Iborfia, Keménfa, Kustánszeg, Lickóvadamos, Milejszeg, Nagylengyel, Németfalu, Ormándlak, Pálfiszeg, Petrikeresztúr, Pusztaederics, Sárhida, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentpéterfölde, Tófej, Zalaegerszeg, Zalalövő, Zalatárnok.
Település | Rang (2013. július 15.) | Közös hivatal | Kistérség (2013. január 1.) | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Zalaegerszeg | megyeszékhely megyei jogú város | Zalaegerszegi | 59 618 | 102,41 | |
Pacsa | város | Pacsai | 1 676 | 22,71 | |
Zalalövő | város | Zalalövő | Zalaegerszegi | 3 058 | 52,64 |
Alibánfa | község | Zalaszentiván | Zalaegerszegi | 407 | 5,84 |
Almásháza | község | Nagykapornak | Zalaszentgróti | 63 | 4,98 |
Alsónemesapáti | község | Nagypáli | Zalaegerszegi | 676 | 14,51 |
Babosdöbréte | község | Zalaszentgyörgy | Zalaegerszegi | 466 | 12,52 |
Bagod | község | Bagod | Zalaegerszegi | 1 254 | 16,37 |
Bak | község | Bak | Zalaegerszegi | 1 628 | 23,05 |
Baktüttös | község | Tófej | Zalaegerszegi | 333 | 9,71 |
Becsvölgye | község | Gellénháza | Zalaegerszegi | 791 | 21,4 |
Bezeréd | község | Nagykapornak | Pacsai | 141 | 12,14 |
Bocfölde | község | Bak | Zalaegerszegi | 1 123 | 8,73 |
Boncodfölde | község | Teskánd | Zalaegerszegi | 346 | 5,9 |
Böde | község | Zalaszentgyörgy | Zalaegerszegi | 296 | 9,17 |
Búcsúszentlászló | község | Búcsúszentlászló | Pacsai | 811 | 1,54 |
Csatár | község | Egervár | Zalaegerszegi | 550 | 7,79 |
Csertalakos | község | Söjtör | Lenti | 27 | 1,99 |
Csonkahegyhát | község | Teskánd | Zalaegerszegi | 326 | 8,28 |
Csöde | község | Zalalövő | Zalaegerszegi | 80 | 10,61 |
Dobronhegy | község | Teskánd | Zalaegerszegi | 142 | 2,15 |
Egervár | község | Egervár | Zalaegerszegi | 1 051 | 10,29 |
Gellénháza | község | Gellénháza | Zalaegerszegi | 1 571 | 5,24 |
Gombosszeg | község | Gellénháza | Zalaegerszegi | 36 | 2,16 |
Gősfa | község | Nagypáli | Zalaegerszegi | 321 | 10,45 |
Gutorfölde | község | Söjtör | Lenti | 1 051 | 24,85 |
Gyűrűs | község | Pókaszepetk | Zalaegerszegi | 96 | 4,19 |
Hagyárosbörönd | község | Bagod | Zalaegerszegi | 310 | 11,25 |
Hottó | község | Zalaszentgyörgy | Zalaegerszegi | 327 | 6,7 |
Iborfia | község | Gellénháza | Zalaegerszegi | 9 | 2,59 |
Kávás | község | Zalaszentgyörgy | Zalaegerszegi | 247 | 6,64 |
Kemendollár | község | Pókaszepetk | Zalaegerszegi | 523 | 16,07 |
Keménfa | község | Zalalövő | Zalaegerszegi | 90 | 14,89 |
Kisbucsa | község | Búcsúszentlászló | Zalaegerszegi | 450 | 8,8 |
Kiskutas | község | Zalaszentiván | Zalaegerszegi | 171 | 4,69 |
Kispáli | község | Nagypáli | Zalaegerszegi | 291 | 4,51 |
Kustánszeg | község | Teskánd | Zalaegerszegi | 481 | 11,42 |
Lakhegy | község | Egervár | Zalaegerszegi | 453 | 8,58 |
Lickóvadamos | község | Gellénháza | Zalaegerszegi | 198 | 6,69 |
Milejszeg | község | Teskánd | Zalaegerszegi | 308 | 9,08 |
Misefa | község | Nagykapornak | Pacsai | 291 | 6,51 |
Nagykapornak | község | Nagykapornak | Pacsai | 925 | 24,41 |
Nagykutas | község | Zalaszentiván | Zalaegerszegi | 422 | 8,45 |
Nagylengyel | község | Gellénháza | Zalaegerszegi | 509 | 10,24 |
Nagypáli | község | Nagypáli | Zalaegerszegi | 477 | 6,34 |
Nemesapáti | község | Nagypáli | Zalaegerszegi | 519 | 10,37 |
Nemeshetés | község | Búcsúszentlászló | Zalaegerszegi | 262 | 6,61 |
Nemesrádó | község | Nagykapornak | Pacsai | 295 | 14,02 |
Nemessándorháza | község | Búcsúszentlászló | Pacsai | 302 | 11,16 |
Nemesszentandrás | község | Búcsúszentlászló | Pacsai | 270 | 5,47 |
Németfalu | község | Teskánd | Zalaegerszegi | 190 | 8,67 |
Orbányosfa | község | Nagykapornak | Pacsai | 126 | 5,68 |
Ormándlak | község | Gellénháza | Zalaegerszegi | 122 | 5,75 |
Ozmánbük | község | Bagod | Zalaegerszegi | 198 | 6,69 |
Padár | község | Nagykapornak | Pacsai | 112 | 10,69 |
Pálfiszeg | község | Teskánd | Zalaegerszegi | 159 | 5,59 |
Pethőhenye | község | Nagypáli | Zalaegerszegi | 418 | 8,87 |
Petrikeresztúr | község | Gellénháza | Zalaegerszegi | 370 | 8,77 |
Pókaszepetk | község | Pókaszepetk | Zalaegerszegi | 937 | 18,69 |
Pölöske | község | Zalaszentmihály | Pacsai | 842 | 45,23 |
Pusztaederics | község | Tófej | Zalaegerszegi | 166 | 9,55 |
Pusztaszentlászló | község | Söjtör | Zalaegerszegi | 598 | 10,34 |
Salomvár | község | Zalalövő | Zalaegerszegi | 615 | 16,11 |
Sárhida | község | Bak | Zalaegerszegi | 796 | 5,09 |
Söjtör | község | Söjtör | Zalaegerszegi | 1 461 | 36,16 |
Szentkozmadombja | község | Tófej | Zalaegerszegi | 67 | 5,08 |
Szentpéterfölde | község | Söjtör | Lenti | 132 | 11,99 |
Szentpéterúr | község | Zalaszentmihály | Pacsai | 1 003 | 15,96 |
Teskánd | község | Teskánd | Zalaegerszegi | 1 116 | 4,85 |
Tilaj | község | Nagykapornak | Zalaszentgróti | 195 | 8,16 |
Tófej | község | Tófej | Zalaegerszegi | 713 | 15,32 |
Vasboldogasszony | község | Nagypáli | Zalaegerszegi | 610 | 11,75 |
Vaspör | község | Bagod | Zalaegerszegi | 373 | 13,45 |
Vöckönd | község | Pókaszepetk | Zalaegerszegi | 103 | 2,79 |
Zalaboldogfa | község | Zalaszentgyörgy | Zalaegerszegi | 334 | 11,47 |
Zalacséb | község | Zalalövő | Zalaegerszegi | 514 | 9,63 |
Zalaháshágy | község | Zalalövő | Zalaegerszegi | 371 | 12,13 |
Zalaigrice | község | Zalaszentmihály | Pacsai | 119 | 7,73 |
Zalaistvánd | község | Pókaszepetk | Zalaegerszegi | 352 | 10,8 |
Zalaszentgyörgy | község | Zalaszentgyörgy | Zalaegerszegi | 408 | 9,83 |
Zalaszentiván | község | Zalaszentiván | Zalaegerszegi | 1 042 | 13,1 |
Zalaszentlőrinc | község | Zalaszentiván | Zalaegerszegi | 279 | 4,89 |
Zalaszentmihály | község | Zalaszentmihály | Pacsai | 971 | 20,83 |
Zalatárnok | község | Tófej | Zalaegerszegi | 673 | 25,95 |
Zala vármegye járásokra tagolódott. Degré Alajos kutatásai nyomán 1513-ból három járást ismerünk, a legnagyobb földbirtokokat magába foglaló nyugatit, amelyet később kapornakinak neveztek, a tapolcait és a szántóit. A nyugatit 1536-ban osztották ketté nagyobb és kisebb járásra. A forrásokban az egyes járások elnevezése nem volt állandó. Ahogy a megyének, úgy a járásoknak sem volt állandó székhelye. Legtöbbször a szolgabíró nevével jelölték, hiszen számukra akkor világos volt, melyik szolgabíró melyik területet felügyeli. Máskor arról a helységről azonosították őket, ahol éppen a közgyűléseket, vagy törvényszékeket tartották. így a Degré által kapornaki nagyobbnak nevezett járás a forrásokban szerepelt kapornaki, szentgróti, vagy egerszegi nagyobb járásként is. Máskor a megfogalmazás: A Zalán túli részek, vagyis a szentgróti járáshoz tartozók. A kapornaki két járást a 16. század végén egerszegi kisebb és nagyobb járásként is emlegették. Miután az egyik megyei törvényszéket 1632-ben Sümegre helyezték át, a szántói járást sümegiként is emlegették.
A szolgabírák megválasztásakor nem nevezték meg, melyik járás élére kerültek, így beazonosításuk a Muraköz kivételével csak a 18. századtól biztos. A Muraköznek egyébként is különleges státusa volt: egy uradalomból állt, amelynek földesura gyakran a vármegye főispáni tisztét is betöltötte. Egészen a 18. századig a megye leggazdagabb, legsűrűbben lakott területe, amelynek a 17. század 40-es éveitől külön szolgabírája, később alszolgabírái, esküdtjei voltak. 1596 és 1716 között külön járásként kezelték Somogy vármegyének a királyi Magyarországhoz tartozó területét. A szolgabírókat a 18. század elejétől kezdték főszolgabírónak nevezni, alszolgabírákat a 16. század végétől ismerünk név szerint. A járások nagyságától függött, hány alszolgabírót (2-3), esküdtet (4-12) választottak. Egerszeg, a megye székhelye is csak a 18. század közepétől foglalkoztatott jegyzőt, aki egyben a kántor, tanító és malombíró feladatait is ellátta.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.