Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság

A cs. kir. szab. osztrák Államvasút-Társaság (ÁVT, ritkábban OÁVT), németül k. k. privilegierte österreichische Staatseisenbahn-Gesellschaft (StEG), illetve 1883. január 1-jétől Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV), németül privilegierte österreichisch-ungarische Staatseisenbahn-Gesellschaft nevével ellentétben az Osztrák–Magyar Monarchia egyik magán vasúttársasága volt.

Ez a szócikk az Osztrák–Magyar Monarchia egyik magánvasútjáról szól. Hasonló címmel lásd még: Osztrák Államvasutak (egyértelműsítő lap).

Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság
Az Államvasút-Társaság vonalhálózata
Típus	közlekedési társaság
Alapítva	1854. október 17.
Megszűnt	1920
Jogutód	Császári és Királyi Osztrák Államvasutak
Iparág	activities of holding companies vasúti közlekedés
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

Az ÁVT tartálykocsija

Az Államvasút-Társaság nevével ellentétben magánvasút-társaság volt, melynek tulajdonosa külföldi tőkés befektetői csoport volt, francia zsidó részvényesekkel,^[1] magyar arisztokratákkal és nagytőkésekkel. A legnagyobb részvénytulajdonosok névjegyzékét a vasúttársaság éves üzleti jelentései tartalmazzák. 1854. október 17-én alapították, 1855 januárjában az osztrák államtól megkapta a Cs. kir. Északi Államvasút és a Cs. kir. Délkeleti Államvasút vonalait és eszközeit, emellett jelentős földterületeket és bányákat a Bánságban. Innen ered a társaság szokatlan neve. Ez az üzletkötés azt jelentette, hogy a Monarchia addigi államvasúti politikát feladja tőkeerő hiányában. A Bécs–Győri Vasút 1855. február 13-i és a Brünn-Rossitzer Eisenbahn 1879. január 1-jei átvétele, valamint új vonalak kiépítése után, 1890-re az ÁVT osztrák területen 1350 km, míg Magyarországon további 1500 km-nyi vonalhálózattal rendelkezett. 1880-tól HÉV-vonalakat is épített, melyek formailag különállók voltak, de a HÉV-társaságban az OÁVT-nak kizárólagos tulajdonjoga volt.

Az Államvasút-Társaság magyarországi vonalait az 1891. évi XXV. törvénycikk alapján 1891-ben a MÁV vette át, míg az osztrák szakaszok az 1909. október 15-i államosítás után kerültek a kkStB-hez. A Bruck-Királyhida–Miklóshalma és a Marchegg–országhatár szakaszok 1920-tól kerültek osztrák tulajdonba.

A társaság vonalai

Az Államvasút-Társaság vonalai

Vonal	Átadás éve	Megjegyzés
Bécs–Wolkersdorf–Mistelbach–Laa/Thaya–Brünn–Prága–Bodenbach
Bécs–Pozsony–Érsekújvár–Budapest–Szeged		átvéve a cs. kir. Délkeleti Államvasúttól
Bécs–Bruck-Királyhida–Győr		1855-ben átvéve a Bécs–Győri Vasúttól, 1882-ben átadva a MÁV-nak a Vágvölgyi vasút vonalaiért cserébe
Győr–Újszőny	*1855/56	1882-ben átadva a MÁV-nak a Vágvölgyi vasút vonalaiért cserébe
Chotzen–Halbstadt	*1875
Halbstadt–Mittelsteine	*1876/1889
Wenzelsberg–Starkotsch	*1876
Böhmisch Trübau–Olmütz
Uherské Hradiště–Uherský Brod
Enzersdorf bei Staatz–Poysdorf	*1886
Brünn–Vlára-szoros (országhatár)–Teplafő	*1887
Götzendorf–Klein-Schwechat
Götzendorf–Mannersdorf
Bruck-Királyhida–Hainburg an der Donau
Báziás–Oravica	*1856
Szeged–Temesvár	*1857
Rákosrendező–Kőbánya alsó	*1861
Oravica–Stájerlak-Anina	*1863
Temesvár–Karánsebes	*1876
Karánsebes–Orsova–országhatár	*1879
Pozsony–Récse–Nagyszombat–Vágújhely–Trencsén		egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe
Nagyszombat–Szered		egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe
Récse–Prácsa		egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe
Pozsony–Récse	*1883
Galánta–Szered	*1883
Trencsénteplic–Zsolna	*1883
Nagytapolcsány–Nagybélic	*1883
Csaca–országhatár(–Zwardoń)	*1884
Párkány-Nána–Csata	*1885
Szered–Lipótvár	*1885
Trencsénteplic–Vlára-szoros	*1888

Az Államvasút-Társaság által kezelt helyiérdekű vasútvonalak

Vonal	Átadás éve	Megjegyzés
Valkány–Perjámos	*1870
Vojtek–Németbogsán	*1874
Lobositz–Libochowitz	*1882
Kralupp–Welwarn	*1882
Přelouč–Prachowitz/Kalkpodol	*1882
Kralupp–Zvolenowes	*1886
Chotzen–Leitomischl	*1882
Kiskunfélegyháza–Csongrád	*1888	Közvetetten az OMÁV 100%-os tulajdonában álló Félegyháza–Csongrád Helyi Érdekű Gőzmozdonyú Vasút társaságon keresztül

Az ÁVT által üzemeltetett vonalak

• Brandeis an der Elbe (Místní dráha Brandýs nad Labem)–Neratowitz (Neratovice) helyiérdekű vasút (*1899)
• Aujezd (Místní dráha Újezd)–Luhatschowitz (Luhačovice) helyiérdekű vasút (*1905)

Az ÁVT gőzmozdonyai

Az Államvasút-Társaság fennállása során gőzmozdonyai jelölésére három számozási rendszert alkalmazott. Az első, 1858-as rendszer nem tartalmazott sorozat- vagy osztálymegjelölést, azt csak az 1873-ban bevezetett második rendszerben kezdték alkalmazni. A harmadik jelölési rendszert már a magyar vonalrészek államosítása után, 1897-ben kezdték alkalmazni.

Első jelölési rendszer, 1858

Az Államvasút-Társaság első számozási rendszere sorozat- és osztálymegjelölés nélkül, a járműveket mindössze a személy- és tehervonati mozdonyok eltérő pályaszámcsoportba sorolásával (a személy- és gyorsvonati mozdonyok eredetileg 300 alatti, a tehervonatiak efölötti pályaszámokat kaptak) különböztették meg. A tulajdonképpen terhervonati 229 psz. mozdony ilyetén besorolásával 1868-ban eltértek a szisztémától.

A Magyar Középponti Vasút (MKpV), a Bécs–Győri Vasút (WRB), az Cs. kir. Északi Államvasút (NStB) és a Cs. kir. Délkeleti Államvasút (SÖStB) átvett mozdonyait szintén ebbe a rendszerbe sorolták. Mivel 299 psz. alatt már szinte minden pályaszámot kiadtak, ezért 1873-ban új rendszert vezettek be.

Az ÁVT gőzmozdonyai / Első jelölési rendszer, 1858.

Eredet	Psz. az 1. rendszer szerint	Jelleg	Gyártási év	Gyártó	Psz. a 2. rendszer szerint	Kategória a 2. rendszere szerint	3. rendszer	MÁV 1891	MÁV 1911	kkStB-sor.	Megjegyzés
MKpV	1	1A1–n2	1842	Meyer/Mülhausen	–						DEBRECZIN
NStB	2–7	2A–n2	1842	Bécsújhelyi Mozdonygyár	–
WRB	8–11	1A1–n2	1842	Sharp	–
NStB	12–22	2A–n2	1845	Bécsújhelyi Mozdonygyár	–						1858-ban 12–15 eladva az Erzbahn Nučic-nak
NStB	23–26	2A–n2	1845	Norris/Philadelphia	–
NStB	27–43	2A–n2	1845	Cockerill/Seraing	–
NStB	44–50	2A–n2	1845	Cockerill/Seraing	1
MKpV	51–54	2A–n2	1845	Cockerill/Seraing	2						PEST, BUDA, PANNONIA és POZSONY
NStB	55–57	2A–n2	1846	Norris/Bécs	–
NStB	58–61	2A–n2	1846	Bécsújhelyi Mozdonygyár	–
MKpV	62–69	2A–n2	1846	Cockerill/Seraing	–						VÁCZ, NEOGRÁD, ESZTERGOM, KOMÁROM, HONT, BORSOD, NYITRA és HEVES
MKpV	70	1A1–n2	1846	WRB	–						BÉTS
MKpV	71–72	1B–n2	1846	Norris/Bécs	–						NÁDOR és ISTVÁN
NStB	73–74	2A–n2	1846	Meyer/Mülhausen	–
WRB	75–77	2B–n2	1846	Haswell	–
MKpV	78–84	1B–n2	1847	Haswell	357–363	IIIe					CZEGLÉD, ABONY, PILIS, MONOR, ALBERTI, IRSA, VISEGRÁD, ÜLLŐ, SZOLNOK, NAGYMAROS és BIHAR
SöStB	85–87	1B–n2	1850	Haswell	364–366	IIIe
SöStB	88–91	1B–n2	1851	Haswell	15–18	IIIe'
SöStB	92–95	1B–n2	1851	Bécsújhelyi Mozdonygyár	26–29	IIIe		IIr 1283–1285
NStB	96–107	2B–n2	1852	Cockerill/Seraing	30–31	IIIe
SöStB	108–117	1B–n2	1854	Haswell	19–25	IIIe		IIr 1281–1282
–	118–124	1B–n2	1854	Haswell	354–356	IIIf					még a WRB rendelte
–	125–132										D–n2-nek fenntartva, de azok végül 441–447 psz. lettek
–	133–145	B2–n2st	1855	Lokomotivfabrik der StEG	32–44	IVg		TIIb 1351–1361	269
–	146–157	B3–n2st	1857–1858	Cockerill/Seraing	45–56	IVg	2001–2005
–	158–168	2A–n2	1861	Lokomotivfabrik der StEG	3–13	IIIeII	1001–1011
–	169	2A–n4	1861	Lokomotivfabrik der StEG	14	IIIeII	1051				DUPLEX
–	170–177	B3–n2st	1863	Lokomotivfabrik der StEG	57–64	IVgI		TIIa 1341–1348	268
–	178–270	B3–n2st	1865–1873	Lokomotivfabrik der StEG	367–459	IVe	2201–2256	TII 1301–1337	250	14
–	299	2B–n2	1868	prágai műhelyek	207						a 312–326 tartalékalkatrészeiből építve
MKpV	300–303	C–n2	1847	Haswell	706–709	IVi					ERŐS, ÉRSEK-UJVÁR, TISZA és DUNA
NStB	304–309	2B–n2	1848	Maffei/München	219–224	IIIf		IIq 1271–1275
MKpV	310–311	1B–n2	1848	Haswell	340–341	IIIf	2101				NAGY KÖRÖS, VILLÁM és CSILLAG
NStB	312–326	2B–n2	1848–1849	Bécsújhelyi Mozdonygyár	208–212						a 312 1B–n2t-re átépítve és kősőbb StEG II 256-ra átszámozva
NStB	327–332	2B–n2	1849–1850	Bécsújhelyi Mozdonygyár	213–216	IIIf
NStB	333–338	2B–n2	1848–1849	Cockerill/Seraing	350–353	IIIf					a 335 és a 338 psz. 1870-ben Pest–Losoncz Vasútnak eladva
NStB	339–347	2B–n2	1850	Haswell	225–233	IIIf	2151–2152	IIq 1276–1277
NStB	348–349	2B–n2	1850	Kessler/Karlsruhe	201–202	IIIf
SöStB	350–357	1B–n2	1850–1851	Haswell	342–349	IIIf	2102–2104
SöStB	358–365	1B–n2	1850–1851	Bécsújhelyi Mozdonygyár	217–218	IIIf
SöStB	366–369	1B–n2	1851	Esslingeni Gépgyár	203–206	IIIf
SöStB	370–373	1B–n2	1850	Maffei/München	336–339	IIIf
SöStB	374–381	1B–n2	1852	Bécsújhelyi Mozdonygyár	234–239 257–258	IIIf IVr		IIs 1286–1287	252
NStB	382–399	2B–n2	1852	Haswell	316–333	IIIf	2153–2154
SöStB	400–437	1B–n2	1852–1854	Bécsújhelyi Mozdonygyár	240–255 256 259–280 281–285	IIIf IIIf IVr IVr		IIs 1288–1300	252
SöStB	438–439	2B–n2	1852	Haswell	334–335	IIIf	2155–2156
–	(440)	D–n2	1855	Lokomotivfabrik der StEG	–						még a WRB rendelte, eladva 1855-ben
–	441–447	D–n2	1855	Lokomotivfabrik der StEG	1101–1107	IVi	4001				még a WRB rendelte
–	448–465	C2–n2st	1856	Maffei/München	710–727	IVh		TIII 3191–3200	368
–	466–475	C2–n2st	1856	Lokomotivfabrik der StEG	728–737	IVh	3251–3255
–	476–487	C2–n2st	1857	Esslingeni Gépgyár	744–755	IVh	3260–3266
–	488–491	D–n2	1858	Lokomotivfabrik der StEG	1108–1111	IVi	4002				a MÁV-nak, de még 1891 előtt †
–	492–493	C2–n2st	1858	Esslingeni Gépgyár	756–757	IVh	3267
–	494–499	C2 n2st	1859	Lokomotivfabrik der StEG	738–743	IVh	3256–3259				a 495, 496, 498 és 499 psz. építőmozdony a KRB-nél
–	500–503	C+B–n2t	1862–1867	Lokomotivfabrik der StEG	1401–1404	VI		TIVa 4270			STEYERDORF, …
–	504–581	C–n2	1866–1872	Lokomotivfabrik der StEG	758–835	IVs	3301–3364	IIIm 3061–3074	358	32
–	600–711	D–n2	1867–1880	Lokomotivfabrik der StEG, Esslingeni Gépgyár	1112–1223	V	4201–4260	IVb 4201–4242	459	571

Második jelölési rendszer, 1873

Mivel az első jelölési rendszer lehetőségei kimerültek, az ÁVT 1873-ban új jelölési rendszer bevezetéséről döntött. Ekkor egyfajta sorozatjel-rendszert vezettek be, amely mégis inkább kategória-rendszernek tekinthető, mivel az azonos kategóriába tartozó mozdonyok nem feltétlenül voltak típusazonosak, viszont hasonló feladatra használták őket. Alapvetően az I, II, III, IV, V és VI kategóriák léteztek, ahol:

• I és II kategória: gyorsvonati mozdonyok két kapcsolt kerékpárral,
• III kategória: személyvonati mozdonyok egy vagy két kapcsolt kerékpárral,
• IV–VI kategória: tehervonati mozdonyok három, négy, vagy öt hajtott kerékpárral.

Ezeket a kategóriákat kiegészítő kisbetűkkel tovább bontották és azokat még tovább felső indexbe jelekkel (pl.: IVa^I, IVc^II, vagy IVfⁿ. Miután 1891-ben az ÁVT/OMÁV magyarországi vonalait államosították és a járművek egy része a MÁV-hoz került, így az ÁVT a megmaradt járműveit újra átszámozta.

Az ÁVT gőzmozdonyai / Második jelölési rendszer, 1873.

Psz. a 2. rendszer szerint	Kategória a 2. rendszer szerint	Jelleg	Gyártási év	Gyártó	Eredet	Psz. az 1. rendszer szerint	3. rendszer	MÁV 1891	MÁV 1911	kkStB-sor.	Megjegyzés
1		2A–n2	1845	Cockerill/Seraing	NStB	44–50
2		2A–n2	1845	Cockerill/Seraing	MKpV	51–54					BUDA
3–13	IIIeII	2A–n2	1861	Lokomotivfabrik der StEG	–	158–168	1001–1011
14	IIIeII	2A–n4	1861	Lokomotivfabrik der StEG	–	169	1051				DUPLEX
15–18	IIIeI	1B–n2	1851	Haswell	SöStB	88–91
19–25	IIIe	1B–n2	1854	Haswell	SöStB	108–117		IIr 1281–1282
26–29	IIIe	1B–n2	1851	Bécsújhelyi Mozdonygyár	SöStB	92–95		IIr 1283–1285
30–31	IIIe	2B–n2	1852	Cockerill/Seraing	NStB	96–107
32–44	IVg	B2–n2st	1855	Lokomotivfabrik der StEG	–	133–145		TIIb 1351–1361	269
45–56	IVg	B3–n2st	1857–1858	Cockerill/Seraing	–	146–157	2001–2005
57–64	IVgI	B3–n2st	1863	Lokomotivfabrik der StEG	–	170–177		TIIa 1341–1348	268
65–122	I	1B1–n2	1882–1891	Lokomotivfabrik der StEG, Hanomag	–		2301–2326	Ig 601–632	223	5
141–142	Ib	1B1–n2	1888	Lokomotivfabrik der StEG	–		2351–2352			105	eredetileg 114–115
144	Ie	2B–n3v	1897	Lokomotivfabrik der StEG	–		2501			506
161–190	Ia	1B1–n2	1886–1896	Lokomotivfabrik der StEG	–		2401–2430			205
200	II	1Bo–n2v	1884	Sharp	–		2051				először 161 psz., 1885-től 208 psz., 1886-tól 200 psz.
201–202	IIIf	2B–n2	1850	Kessler/Karlsruhe	NStB	348–349
203–206	IIIf	1B–n2	1851	Esslingeni Gépgyár	SöStB	366–369
203"–204"		B–n2t	1884	Hagans	–					283	Klein Schwechat−Mannersdorfi hév
207		2B–n2	1868	prágai műhelyek	–	299
208–212		2B–n2	1848–1849	Bécsújhelyi Mozdonygyár	NStB	312–326					az I 312 psz. 1B–n2t-re átépítve és később II 256-ra átszámozva
213–216	IIIf	2B–n2	1849–1850	Bécsújhelyi Mozdonygyár	NStB	327–332
217–218	IIIf	1B–n2	1850–1851	Bécsújhelyi Mozdonygyár	SöStB	358–365
219–224	IIIf	2B–n2	1848	Maffei/München	NStB	304–309		IIq 1271–1275
225–233	IIIf	2B–n2	1850	Haswell	NStB	339–347	2151–2152	IIq 1276–1277
234–239 257–258	IIIf IVr	1B–n2	1852	Bécsújhelyi Mozdonygyár	SöStB	374–381		IIs 1286–1287	252
240–255 256 259–280 281–285	IIIf IIIf IVr IVr	1B–n2	1852–1854	Bécsújhelyi Mozdonygyár	SöStB	400–437		IIs 1288–1300	252
316–333	IIIf	2B–n2	1852	Haswell	NStB	382–399	2153–2154
334–335	IIIf	2B–n2	1852	Haswell	SöStB	438–439	2155–2156
336–339	IIIf	1B–n2	1850	Maffei/München	SöStB	370–373
340–341	IIIf	1B–n2	1848	Haswell	MKpV	310–311	2101				NAGY KÖRÖS és VILLÁM
342–349	IIIf	1B–n2	1850–1851	Haswell	SöStB	350–357	2102–2104
350–353	IIIf	2B–n2	1848–1849	Cockerill/Seraing	NStB	333–338
354–356	IIIf	1B–n2	1854	Haswell	–	118–124
357–363	IIIe	1B–n2	1847	Haswell	MKpV	78–84					CZEGLÉD, ABONY, PILIS, MONOR, ALBERTI, IRSA és VISEGRÁD
364–366	IIIe	1B–n2	1850	Haswell	SöStB	85–87
367–459	IVe	B3–n2st	1865–1873	Lokomotivfabrik der StEG	–	178–270	2201–2256	TII 1301–1337	250	14
460–493	IVc	C–n2t	1882–1891	Lokomotivfabrik der StEG	–		31001–31010 32001–32007	XIId 5581–5597	382	195
501–518	IVfn	C–n2	1890, 1898	Lokomotivfabrik der StEG	–		3501–3518			231
551–560	IVfh	C–n2	1890–1891	Lokomotivfabrik der StEG	–			IIIl 3051–3060	339
581	IVfc	C–n3v	1892	Lokomotivfabrik der StEG	–			IIIn 3089
591–593	IVaI	C–n2t	1883	Hagans	–		33001–33003			196	Klein Schwechat−Mannersdorfi hév
601–605	IVa	C–n2t	1870–1873	Lokomotivfabrik der StEG	–			XIIe 5601–5605			Nagykikinda–Nagybecskereki hév
606–607	IVb	C–n2t	1871–1872	Lokomotivfabrik der StEG	–			XIIf 5611–5612			StEG II 619–620-ról átszámozva
608–618	IVcII	C–n2t	1879–1881	Lokomotivfabrik der StEG simmeringi műhelye	–		30001–30003	XIIg 5621–5628		195
619"–620"		1B–n2t	1881	Fox, Walker & Co	–			XIIIa 5671–5672
621–651	IVd	C–n2t	1875–1886	Lokomotivfabrik der StEG simmeringi műhelye, Lokomotivfabrik der StEG	–		3001–3015	TIIIa 3201–3216	369	393	először MÁV 3201–3216, majd 3901–3916, végül 3961–3976
701–704	IVi	C–n2	1855–1858	Lokomotivfabrik der StEG	–		3101–3103				a Brünn–Rossitzer Eisenbahntól átvéve
705	IVi	C–n2	1863	Bécsújhelyi Mozdonygyár	–		3151				a Brünn–Rossitzer Eisenbahntól átvéve
706–709	IVi	C–n2	1847	Haswell	MKpV	300–303					ERŐS, ÉRSEK-UJVÁR, TISZA és DUNA
710–727	IVh	C2–n2st	1856	Maffei/München	–	448–465		TIII 3191–3200	368
728–737	IVh	C2–n2st	1856	Lokomotivfabrik der StEG	–	466–475	3251–3255
738–743	IVh	C2–n2st	1859	Lokomotivfabrik der StEG	–	494–499	3256–3259
744–755	IVh	C2–n2st	1857	Esslingeni Gépgyár	–	476–487	3260–3266
756–757	IVh	C2–n2st	1858	Esslingeni Gépgyár	–	492–493	3267
758–835	IVs	C–n2	1866–1872	Lokomotivfabrik der StEG	–	504–581	3301–3364	IIIm 3061–3074	358	32
836–859	IVs	C–n2	1873	Lokomotivfabrik der StEG	–		3365–3374	IIIm 3075–3088	358	32
860–921	IVm	C–n2t	1879–1890	Lokomotivfabrik der StEG	–		3201–3240	TIIIb 3221–3242	350	166
1001–1053	IVf	C–n2	1877–1883	Lokomotivfabrik der StEG	–		3401–3411	IIIp 3091–3132	340	31
1054–1080	IVfI	C–n2	1887–1890	Lokomotivfabrik der StEG	–		3451–3477			131
1101–1107	IVi	D–n2	1855	Lokomotivfabrik der StEG	–	441–447	4001
1108–1111	IVi	D–n2	1858	Lokomotivfabrik der StEG	–	488–491	4002				a MÁV-nak, de még 1891 előtt †
1112–1223	V	D–n2	1867–1880	Lokomotivfabrik der StEG, Esslingeni Gépgyár	–	600–711	4201–4260	IVb 4201–4242	459	571
1224–1246	V	D–n2	1875–1880	Lokomotivfabrik der StEG, Esslingeni Gépgyár, Borsig	–		4261–4273	IVb 4243–4248	459	571
1251–1256	Vn	D–n2	1890	Lokomotivfabrik der StEG	–		4301–4306			75
1257–1271	Vg	D–n2	1891–1900	Lokomotivfabrik der StEG	–		4401–4415			175
1301–1313	Vd	D–n2t	1880–1891	Lokomotivfabrik der StEG	–		4101–4104	TIV 4261–4269	450	378
1361–1378	Vc	D–n2t	1885–1897	Lokomotivfabrik der StEG	–		40001–40013	XIV 5681–5685	476	478
1401–1404	VI	C+B–n2t	1862–1867	Lokomotivfabrik der StEG	–	500–503		TIVa 4270			STEYERDORF, …

Harmadik jelölési rendszer, 1897

1891-ben az OMÁV magyarországi vonalait államosították és a járművek egy részét átvette a MÁV, így az OMÁV a megmaradt járműveit újra átszámozta. Az új rendszer két- és háromjegyű sorozatjelet és kétjegyű sorszámot (pályaszámot) tartalmazott. A háromjegyű sorozatjeleket mellékvonali járművek kapták (már 1882-től), ahol a 200-as sorozatjel-csoportba a két-, 300-asba a három kapcsolt kerékpárú járművek tartoztak. A sorozatjelet és a pályaszámot egymás mellé írták, elválasztó jel nélkül. Így egy sorozatjelen belül a típusváltozatokat úgy különböztették meg, hogy az első típust 01-től, a másodikat 51-től számozták

Az osztrák vonalak 1909-es államosításával (1908. január 1-jei hatállyal) az OMÁV járműveit a kkStB saját állagába vette.

Az ÁVT gőzmozdonyai / Harmadik jelölési rendszer, 1897.

Psz. a 3. rendszer szerint	Jelleg	Gyártási év	Gyártó	Eredet	Psz. az 1. rendszer szerint	Psz. a 2. rendszer szerint	Kategória a 2. rendszer szerint	MÁV 1891	MÁV 1911	kkStB-sor.	Megjegyzés
1001–1011	2A–n2	1861	Lokomotivfabrik der StEG	–	158–168	3–13	IIIeII
1051	2A–n4	1861	Lokomotivfabrik der StEG	–	169	14	IIIeII				DUPLEX
2001–2005	B3–n2st	1857–1858	Cockerill/Seraing	–	146–157	45–56	IVg
2051	1Bo–n2v	1884	Sharp	–		200	II
2101	1B–n2	1848	Haswell	MKpV	310–311	340–341	IIIf				VILLÁM
2102–2104	1B–n2	1850–1851	Haswell	SöStB	350–357	342–349	IIIf
2151–2152	2B–n2	1850	Haswell	NStB	339–347	225–233	IIIf	IIq 1276–1277
2153–2154	2B–n2	1852	Haswell	NStB	382–399	316–333	IIIf
2155–2156	2B–n2	1852	Haswell	SöStB	438–439	334–335	IIIf
2201–2256	B3–n2st	1865–1873	Lokomotivfabrik der StEG	–	178–270	367–459	IVe	TII 1301–1337	250	14
2301–2326	1B1–n2	1882–1891	Lokomotivfabrik der StEG, Hanomag	–		65–122	I	Ig 601–632	223	5
2351–2352	1B1–n2	1888	Lokomotivfabrik der StEG	–		141–142	Ib			105
2401–2430	1B1–n2	1886–1896	Lokomotivfabrik der StEG	–		161–190	Ia			205
2501	2B–n3v	1897	Lokomotivfabrik der StEG	–		144	Ie			506
2601–2616	2B–n2	1900–1902	Lokomotivfabrik der StEG	–						406	1945 után 2 db MÁV 227 sor.
3001–3015	C–n2t	1875–1886	Lokomotivfabrik der StEG simmeringi műhelye, Lokomotivfabrik der StEG	–		621–651	IVd	TIIIa 3201–3216	369	393	először MÁV 3201–3216, majd 3901–3916, végül 3961–3976
3101–3103	C–n2	1855–1858	Lokomotivfabrik der StEG	–		701–704	IVi				a Brünn–Rossitzer Eisenbahntól átvéve
3151	C–n2	1863	Bécsújhelyi Mozdonygyár	–		705	IVi				a Brünn–Rossitzer Eisenbahntól átvéve
3201–3240	C–n2t	1879–1890	Lokomotivfabrik der StEG	–		860–921	IVm	TIIIb 3221–3242	350	166
3251–3255	C2–n2st	1856	Lokomotivfabrik der StEG	–	466–475	728–737	IVh
3256–3259	C2–n2st	1859	Lokomotivfabrik der StEG	–	494–499	738–743	IVh
3260–3266	C2–n2st	1857	Esslingeni Gépgyár	–	476–487	744–755	IVh
3267	C2–n2st	1858	Esslingeni Gépgyár	–	492–493	756–757	IVh
3301–3364	C–n2	1866–1872	Lokomotivfabrik der StEG	–	504–581	758–835	IVs	IIIm 3061–3074	358	32
3365–3374	C–n2	1873	Lokomotivfabrik der StEG	–		836–859	IVs	IIIm 3075–3088	358	32
3401–3411	C–n2	1877–1883	Lokomotivfabrik der StEG	–		1001–1053	IVf	IIIp 3091–3132	340	31
3451–3477	C–n2	1887–1890	Lokomotivfabrik der StEG	–		1054–1080	IVf'			131
3501–3518	C–n2	1890, 1898	Lokomotivfabrik der StEG	–		501–518	IVfn			231
3519–3535	C–n2	1890, 1898	Lokomotivfabrik der StEG	–						231
3601–3610	2C–h2	1908	Lokomotivfabrik der StEG	–						211	1939-től MÁV 329 sor.
3651–3664	2C–n4v	1902–1904	Lokomotivfabrik der StEG	–						109
3701–3734	1C–n2	1899–1906	Lokomotivfabrik der StEG	–						560.0
3751–3771	1C–n2v	1900–1902	Lokomotivfabrik der StEG	–						560.5
3801–3843	1C–h2	1906–1909	Lokomotivfabrik der StEG	–						760
3851–3860	1C–n3v	1905	Lokomotivfabrik der StEG	–						660
3901–3920	1C–h2	1907	Lokomotivfabrik der StEG	–						228
4001	D–n2	1855	Lokomotivfabrik der StEG	–	441–447	1101–1107	IVi
4002	D–n2	1858	Lokomotivfabrik der StEG	–	488–491	1108–1111	IVi
4001–4016	1D–n2t	1908–1909	Lokomotivfabrik der StEG	–						179
4101–4104	D–n2t	1880–1891	Lokomotivfabrik der StEG	–		1301–1313	Vd	TIV 4261–4269	450	378
4201–4260	D–n2	1867–1880	Lokomotivfabrik der StEG, Esslingeni Gépgyár	–	600–711	1112–1223	V	IVb 4201–4242	459	571
4261–4273	D–n2	1875–1880	Lokomotivfabrik der StEG, Esslingeni Gépgyár, Borsig	–		1224–1246	V	IVb 4243–4248	459	571
4301–4306	D–n2	1890	Lokomotivfabrik der StEG	–		1251–1256	Vn			75
4401–4415	D–n2	1891–1900	Lokomotivfabrik der StEG	–		1257–1271	Vg			175
4416–4419	D–n2	1900	Lokomotivfabrik der StEG	–						175
20001–20002	B–n2t	1884	Hagans	–		203"–204"				283	Klein Schwechat−Mannersdorfi hév
30001–30003	Ct n2	1879–1881	Lokomotivfabrik der StEG simmeringi műhelye	–		608–618	IVc"	XIIg 5621–5628		195
31001–31010 32001–32007	C–n2t	1882–1891	StEG	–		460–493	IVc	XIId 5581–5597	382	195
33001–33003	C–n2t	1883	Hagans	–		591–593	IVa'			196	Klein Schwechat−Mannersdorfi hév
40001–40013	D–n2t	1885–1897	Lokomotivfabrik der StEG	–		1361–1378	Vc	XIV 5681–5685	476	478
40014–40019	D–n2t	1905–1907	Lokomotivfabrik der StEG	–						478
Koritschan	D–n2t	1907	Floridsdorfi Mozdonygyár	–						462	Nemotitz–Koritschani hév

Brünn-Czernowitz üzletvezetőség

A Brünn-Czernowitzi üzletvezetőség által beszerzett vontatójárművek

Jelölés	Jelleg	Gyártási év	Gyártó	ČSD-sor.	Megjegyzés
20001	B–n2t	1905	Lokomotivfabrik der StEG	ČSD 210.901, ČSD 210.001"	Aujezd–Luhatschowitzi hév
21001	B–n2t	1905	Lokomotivfabrik der StEG	ČSD 212.901	Aujezd–Luhatschowitzi hév
40001–40004	D–n2t	1904, 1907	Lokomotivfabrik der StEG	ČSD 400.901–903, ČSD 400.124	Brünn–Löschi hév, Friedland–Bílái hév
41001–41005	D–n2vt	1909	BMMF	ČSD 422.9, ČSD 422.0106-0109, 0112	Friedland–Bílái hév, Nezamislitz–Morkowitzi hév
LitGrSen 1–2	C–n2t	1913	BMMF	ČSD 310.0134–0135	Littau–Groß Senitzi hév

Irodalom

• Richard Heinersdorff: Die k. und k. privilegierten Eisenbahnen der österreichisch-ungarischen Monarchie 1828-1918. Wien-München, 1975
• Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Bécs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3