Jack Aitken
brit autóversenyző From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Jack Aitken (London, 1995. szeptember 23. –) brit-koreai autóversenyző,[1] az Emil Frey Racing színeiben versenyez a DTM-ben.[2]
Remove ads
Magánélete
Aitken édesanyja Dél-koreai, míg édesapja brit állampolgár.[3][4]
Pályafutása
Aitken versenyzői karrierjét Gokartal kezdte 2002-ben.[5] Egészen 2012-ig versenyzett itt és csak ezt követően váltott a Formula-autós szériákra. A Fortec Motorsport színeiben versenyzett az InterSteps Championship elnevezésű sorozatban, ahol harmadik lett összetettben, miközben csapattársa, Matthew Parry megnyerte a sorozatot. A Formula Renault sorozatban egy pont hátránnyal végzett a bajnokság második helyén Seb Morris mögött.
2014-ben lehetőséget kapott rá, hogy az első teljes szezonját teljesítse a Formula Renault 2.0 Európa-kupában a Fortec Motorsport színeiben.[6] A Hungaroringen futamot nyert és négyszer állt dobogóra az idény során. A következő évben is a Formula Renault 2.0 Európa-kupában indult, de már a Koiranen GP csapatával. Az utolsó, Jerezben rendezett futamon megnyerte a bajnoki címet, egy héttel azt követően, hogy a Formula Renault 2.0 ALPS sorozatot, a svájci és az olasz bajnokságok egybeolvadásával létrehozott versenysorozatot is megnyerte.[7]
GP3
2016-ban az Arden International színeiben bemutatkozott a GP3-as kategóriában.[8] Spa-Francorchampsban megnyerte a második futamot, összességében pedig még hat dobogós helyezést ért el és 5. lett az összetett pontversenyben. 2017-ben az ART Grand Prix csapatánál versenyzett a sorozatban,[9] és csapattársa, George Russell mögött 2. helyen végzett a szezon végén.
Formula–2
2018 januárjában az ART Grand Prix bejelentette, hogy a 2018-as szezonban Aitken szintén George Russell csapattársaként az FIA Formula–2 bajnokságban fog rajthoz állni.[10] A bakui főversenyen megszerezte első dobogóját, mikor a 2. helyen ért célba, majd Barcelonában a sprintversenyt megnyerte.[11] Az összetett pontversenyt a 11. helyen zárta 63 egységgel, miközben Russell megnyerte a bajnoki címet.[12]
2019-re átszerződött a spanyol Campos Racinghez.[13] Csapattársa kiléte az idény folyamán változott. Kezdetben Dorian Boccolacci, majd Arjun Maini és végül Szató Marino volt a partnere.[14] Bakuban elsőként intette le a kockás zászló, ezzel pedig megszerezte első főfutamos győzelmét a szériában.[15] Július 14-én hazájában, Silverstone-ban a második versenyen diadalmaskodott, miután a 17. körben megelőzte Louis Delétrazt.[16] Az olaszországi, Monzában is megnyerte a sprintversenyt úgy, hogy folyamatosan kiegyensúlyozottan védekezett az MP Motorsport-os honfitársával, Jordan Kinggel szemben.[17] King a verseny után többször is bírálta, hogy szabálytalanul és veszélyesen védekezett vele szemben.[18] Az év végi rangsorban az 5. pozíciót szerezte meg.[19] Csapata 189 pontjából, 159-et ő gyűjtött, amivel a spanyol gárda szintén 5. lett a csapatok kiírásában.[20]
2020-ra meghosszabbították szerződést, új csapattársa pedig az újonc brazil, Guilherme Samaia lett.[21] Az 5. fordulóban, augusztus 8-án és 9-én egyaránt 3., dobogós tudott lenni Silverstone-ban. Szeptember 27-én az oroszországi Szocsiban a 7. körben nagy sebességnél ütközött Luca Ghiottóval és a falba csapódott.[22] Ellenfele autója lángra kapott, de mindketten sérülés nélkül szálltak ki az járművekből. A speciális gumifal több helyen súlyosan megrongálódott, aminek következtében előbb piros zászlóval leállították a versenyt,[23] majd később nem is indítottál el újra, és fél pontokat osztottak ki.[24] 2020. december 3-án a Campos bejelentette, hogy mivel Aitken a Formula–1-es szahír nagydíjon vett részt, ezért kihagyta az évadzárót, helyére pedig a visszatérő Ralph Boschung érkezett, aki 2021-től az istálló teljes szezonos versenyzője lett.[25]
2021-re eredetileg távozott a bajnokságból, azonban 2021. május 19-én a HWA Racelab bejelentette, hogy Monacóban és Bakuban ő ül autóba Matteo Nannini helyén.[26]
Formula–1
2016 februárjában csatlakozott a Renault F1 Team tehetséggondozó programjához és 2018-ban a csapat teszt- és tartalékpilótája is volt.[27] 2020. február 3-án bejelentette, hogy távozik a francia gárda kötelékeiből.[28] Egy nappal később bejelentésre került, hogy csatlakozott a Williams csapatához és Roy Nissany mellett ő lett az istálló második tartalékpilótája. A megállapodás értelmében egy szabadedzésen autóba ülhetett.[29]
2020. december 2-án bejelentették, hogy George Russell-t fogja helyettesíteni a Williamsnél egy versenyhétvégén, a szahír nagydíjon, ugyanis Russell a Mercedes csapatánál pótolja a koronavírusos világbajnok Lewis Hamiltont.[30][31][32]
Sportautózás
Miután elhagyta a Formula–2-es sorozatot, a sportautózás felé fordult és a GT Európa Sprint-kupában, valamint hosszútávú versenyeken egyaránt elindult. 2021. július 31-én, a Spa-Francorchampsban rendezett 24 órás versenyen súlyos balesetet szenvedett a Radillion-kanyarnál, az Eau Rouge-ba menet, aminek következtében kulcscsonttörést, csigolyasérülést és enyhe tüdőzúzódást állapítottak meg nála a közeli kórházban, ahová az estet követően szállították.[33][34]
2022-re a német ADAC GT Mastersbe szerződött Albert Costa mellé azt Emil Frey Racinghez,[35] továbbá a GT Európa Endurance-kupára is nevezve lettek, Mirko Bortolottival kiegészülve, a hosszútávú fordulókra. A Spá-i 24 óráson Costa balesete után nem sikerült befejezniük a versenyt.[36] Emellett a Racing Team Turkey csapatának LMP2 Pro-Am osztályában versenyzett Charlie Eastwood és Salih Yoluç mellett.[37] Ő és csapata végül a 11. helyen végzett a tabellán.[38] A 2022-es Le Mans-i 24 óráson Sophia Flörsch és John Falb mellett az Algarve Pro Racing csapatában szerepelt.[39] A trió összesítésben a 25., az LMP2 osztályban a 20., a Pro-Am alosztályban pedig az 5. helyen végzett.[40]
2023-ban duplaprogramot teljesített, hiszen az Emil Frey csapat felvitte a DTM-be teljes évre,[41] valamint az amerikai sportautóbajnokságban (IMSA) részidőben futott az új csúcskategóriának számító GTP osztályban a Whelen Engineering Racing Cadillac V-Series.R autójával.[42] Utóbbiban megnyerte Pipo Derani és Alexander Sims mellett a Sebringi 12 órást, miután a futam vége előtt az előtte lévők ütköztek.[43]
2023 augusztusában bejelentésre került, hogy 2024-re az Action Express Racing főállású IMSA-pilótája lesz Pipo Derani mellett.[44] A DTM-be is visszatért az Emil Frey Racing Ferrarijával, ahol sokáig bajnokesélyesnek számított. A legtöbb pole-pozíciót ő szerezte az évben,[45] és három futamot is nyert, de többször a pontszerző helyeken kívül intették le, vagy kiesett. Így csak a 8. lett 128 ponttal.[46][47]
Remove ads
Eredményei
Karrier összefoglaló
- * A szezon jelenleg is zajlik.
- ‡ Mivel Aitken vendégpilóta volt, ezért nem részesült bajnoki pontokban.
Teljes Formula V8 3.5 (Formula Renault 3.5) eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Teljes GP3-as eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Teljes FIA Formula–2-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
- † A versenyt nem fejezte be, de helyezését értékelték, mert a versenytáv több, mint 90%-át teljesítette.
- ‡ A versenyt félbeszakították, és mivel nem teljesítették a táv 75%-át, így csak a pontok felét kapta meg.
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Teljes GT Európa Sprint-kupa eredménylistája
Teljes ADAC GT Masters eredménysorozata
Teljes DTM eredménylistája
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
- * A szezon jelenleg is zajlik.
Le Mans-i 24 órás autóverseny
Teljes IMSA eredménysorozata
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads