Sakkolimpia
kétévente megrendezett nemzetközi sakkverseny From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A sakkolimpia kétévente rendezett nemzetközi sakkverseny, melyen a Föld országainak válogatottjai mérik össze tudásukat. Ez a legrangosabb nemzetek közötti verseny. A versenyt a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) rendezi. A sportág legeredményesebb országa még mindig az 1991-ben felbomlott Szovjetunió.
A 2018-as sakkolimpiára Grúziában, Batumiban került sor. A 2020-as sakkolimpia a koronavírus-járvány miatt először 2021-re lett halasztva, majd elmaradt. 2022-ben az indiai Csennai, míg 2024-ben Budapest lesz a házigazda.[1]
Remove ads
Legeredményesebb szereplői
1952 óta a Szovjetunió, illetve felbomlása után Oroszország játszott domináns szerepet a sakkolimpiákon. A Szovjetunió, illetve Oroszország után öt-öt győzelemmel az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország voltak a legeredményesebbek a sakkolimpiák történetében (de Magyarország kétszer nem hivatalos olimpián győzött).
Magyarország: kiemelkedő eredmények

Az első két hivatalos sakkolimpiát Magyarország nyerte, 1927-ben és 1928-ban. A legendás győztes csapat tagjai: Maróczy Géza, Nagy Géza, Vajda Árpád, Havasi Kornél, Steiner Endre (Maróczy 1928-ban már nem játszott.) Ezt két nem hivatalos olimpia előzte meg, amelyek közül a másodikat 1926-ban Budapesten rendezték, és a hazai csapat győzelmét hozta. Azóta nem rendeztek Magyarországon sakkolimpiát. Az olimpiai sikert Magyarország még kétszer megismételte, az 1936-ban tartott nem hivatalos és az 1978-as hivatalos olimpián. A 3 arany mellett 7 ezüst és 2 bronzérem a magyar válogatott csapat eredménye. Az egyéni teljesítményekkel 8 arany, 12 ezüst és 12 bronzérmet szereztek sakkozóink. Az eddigi sakkolimpiák összesített eredményei alapján Magyarország csapata szerezte a legtöbb pontot, valamint a legtöbb mérkőzést is válogatottunk nyerte.[2]
Portisch Lajos játszotta a legtöbb játszmát sakkolimpián (260-at), ő aratta a legtöbb győzelmet (121) és szerezte a legtöbb pontot (176,5).[3]
Női csapatunk is többször kiválóan szerepelt: két alkalommal 1988-ban és 1990-ben aranyérmet szerzett a Polgár testvérekből, (Zsuzsa, Zsófi, Judit), valamint Mádl Ildikó által alkotott válogatottunk. E két aranyérem mellett még 5 ezüst és 2 bronzérem szerepel válogatott csapatunk eredménytablóján. Az egyéni teljesítményekkel 9 arany, 9 ezüst és 10 bronzérmet szereztek sakkozónőink. Magyarország női válogatott sakkcsapata nyerte az eddigi sakkolimpiák összesített eredményei alapján a legtöbb pontot, valamint a legtöbb mérkőzést is válogatottunk nyerte.[4]
Remove ads
Története

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1999 óta ismeri el a sakkot, mint olimpiai sportágat.[5] A Nemzetközi Sakkszövetség azóta tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A sakkolimpiákat azonban azóta sem az olimpiákkal együtt rendezik.
1924-ben a sakkozók már kísérletet tettek rá, hogy a sakkot fogadják el olimpiai sportágnak. Ez akkor nem sikerült, de az 1924. évi párizsi nyári olimpiai játékokkal párhuzamosan, ugyanott nemzetközi sakkviadalt is szerveztek. Ez volt az első, még nem hivatalos sakkolimpia, amelyen még egyénileg indultak a versenyzők. A következő, még mindig nem hivatalos sakkolimpiára, amely már csapatverseny volt, két évvel később Budapesten került sor (és a házigazda nyerte meg).
Az első hivatalos sakkolimpiát a FIDE szervezte, 1927-ben, Londonban (és ezt is a magyarok nyerték). Ezután a második világháború kitöréséig egy-, vagy kétévente rendezték a sakkolimpiákat. 1950 óta kétévente rendezik.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként a FIDE - vitatott módon - ragaszkodik bizonyos olimpiai szabályokhoz, például a doppingtesztekhez.[6][7][8][9] Nem tudni, válhat-e a sakkolimpia egyszer olimpiai eseménnyé.
Remove ads
A verseny

A FIDE összes nemzeti szervezete küldhet egy csapatot az Olimpiára. A tagszervezetek „határai” nem feltétlenül esnek egybe az országok közigazgatási határaival. Például az Egyesült Királyság mind a négy tagországa küldhet csapatot (és külön Guernsey is). Adott esetben egy ország több csapatot is indíthat (például a házigazda ország három csapatot is indíthat.)
A csapatok sokáig hattagúak voltak: négy alapjátékos és két tartalék, a 2008-as drezdai olimpia óta azonban csapatonként már csak egy tartalék szerepelhet.
Kezdetben kiemeléses alapon csoportosították a résztvevőket, 1976 óta azonban a verseny svájci rendszerű.
A verseny fődíja a Hamilton-Russell-Kupa, amit az első hivatalos, 1927-es sakkolimpiára ajánlott fel a névadó mágnás. A kupa a következő versenyig a győztes csapatnál marad. A női kupát az első női világbajnokról, Vera Menchikről nevezték el.
Férfi (illetve „nyílt”) versenyek
* 1976-ban a volt szocialista országok politikai okok miatt nem vettek részt a versenyen.
A sakkolimpiák nyílt versenyének éremtáblázata
Zárójelben a nemhivatalos sakkolimpiákkal együtt számolt, csapatban szerzett érmek száma
* A volt NSZK és NDK eredményei együttesen itt szerepelnek.
Legjobb egyéni teljesítmények

Megjegyzés
- Az adatok az OlimpBase adatbázisa alapján
- Csak a legalább négy olimpián részt vett játékosok szerepelnek a listán.
- Az érmek oszlop csak az egyéni érmeket tartalmazzák (a csapatérmek nélkül), arany-ezüst-bronz sorrendben.
- (1) Kaszparov első négy olimpiáján szovjet, a többin orosz színekben játszott. Négy aranyat a legjobb Élő-pont teljesítményért kapta (ezt a fajta érmet Szalonikiben vezették be 1984-ben), hármat pedig a legmagasabb elsőtáblás pontszámért.
- (2) Keresz első három olimpiáján Észtországot képviselte, a többin a Szovjetuniót.
- (3) Karjakin első három olimpiáján Ukrajna színeiben, a többin Oroszország színeiben játszott.
Remove ads
Női sakkolimpiák
A női sakkolimpiákat a FIDE 1957 óta rendezi meg, eleinte külön a férfi sakkolimpiától, más helyszínen tartották. A női sakkolimpia megrendezése kétévenkénti rendszerességgel 1972-től vált, és 1976-tól a hagyományos férfi (nyílt) sakkolimpiával egyidejűleg, és ugyanazon a helyszínen rendezik meg.
A versenyek történetében a legtöbb aranyérmet a Szovjetunió szerezte, felbomlása után Kína, Grúzia, Magyarország és Ukrajna végzett az élen. Az utóbbi két sakkolimpiát Kína nyerte.
Eredmények
* 1976-ban Szovjetunió és a szocialista országok politikai okokból nem vettek részt a sakkolimpián.
Éremtáblázat
A csapatérmek száma
* A korábbi NDK és NSZK eredményei is itt szerepelnek.
Legjobb egyéni teljesítmények
Megjegyzés
- Az adatok az OlimpBase adatbázisa alapján
- Csak a legalább négy olimpián részt vett játékosok szerepelnek a listán.
- Az érmek oszlop csak az egyéni érmeket tartalmazzák (a csapatérmek nélkül), arany-ezüst-bronz sorrendben.
Remove ads
A magyar sakkozók éremtáblázata
A táblázat a hivatalos és nemhivatalos sakkolimpiákon csapatban és az egyéni teljesítmény alapján szerzett érmeket egyaránt tartalmazza.[13] A nemhivatalos sakkolimpiákon szerzett érmek a nyert érem száma után zárójelben vannak feltüntetve.
A magyar színekben versenyzők összesen 184 sakkolimpiai érmet nyertek, ebből 59 arany, 81 ezüst és 44 bronz. 5 aranyéremmel négy magyar sakkozó büszkélkedhet, akik közül Polgár Judit és Polgár Zsófia mind az ötöt hivatalos olimpián nyerte, míg Steiner Endre és Vajda Árpád az ötből hármat nemhivatalos olimpián nyert.
A legtöbb sakkolimpiai éremmel, 11-gyel Portisch Lajos, Ivánka Mária és Verőci Zsuzsa, valamint ha beszámítjuk az amerikai válogatottban szerzett érmeit is, akkor Polgár Zsuzsa rendelkezik.
Remove ads
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads