Magyarországi forgalmi rendszámok
Magyarországi forgalmi rendszámok From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Ez a szócikk a magyarországi forgalmi rendszámok formátumairól és történetéről szól.
Jelenlegi rendszer
A szabályozás szerint „A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, mely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tulajdonát képezi.” (326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése). A gépjárműveken elöl és hátul is el kell helyezni a rendszámtáblát, és elveszített rendszám esetén, kérésre legyártanak egy harmadikat; de a következő alkalommal a jármű új rendszámot kap, illetve pl. a motorkerékpárok, amiken csak egyetlen azonosító van hátul, mindig új rendszámot kapnak. (Az ún. regisztrációs matrica megsemmisülése esetén is új rendszám kerül kiadásra.) A sérült rendszámtáblát és/vagy regisztrációs matricát – amennyiben még azonosítható állapotú – kérésre újra legyártják. Mivel a sérültet az új átvételekor le kell adni, az ilyen újragyártásnak nincs darabszám korlátozása. (Pótlás esetén az 1990 és 2004 közötti ún „nemzeti” rendszámok is a 2004 májusa utáni EU-s formátumban kerülnek legyártásra.)
A 2021. június 1-jén megjelent 303/2021. (VI. 1.) számú kormányrendelet értelmében 2022. július 1-től új magyar forgalmi rendszámokat vezettek be. A leglényegesebb különbség, hogy a korábbi 6 karakteres (három betű három szám) táblákat 7 karakteres váltotta fel (kétszer két betű és három szám), ezen kívül a magyar címer is felkerült rájuk.[1][2] A korábban kiadott használatban lévő rendszámok is forgalomban maradnak, amíg azok nem szorulnak cserére. A három betű és három szám kb. 17,5 millió lehetséges változatainál a mostani betű- és számkombinációk kb. 300 millióval többet tesznek lehetővé, ami több száz évre elegendő lesz.
Az azonosító hamisítása ellen több biztonsági elem is szolgál. Egyrészt az ívesebb betűtípus hasonló karakterei is nehezebben alakíthatók át egymásba mint korábban, illetve a címer maga is egy ilyen elem. Az egész tábla fóliázása is speciális, tartalmaz pl. hologramszerű biztonsági elemet, továbbá a jobb alsó sarokban megjelenő DataMatrix-kód[3] is nehezíti a hamisítást, amely kódolva tartalmazza az azonosítót. Az utolsó számjegy alatt olvashatóan is megismétlődik az azonosító (apró, szürke karakterekkel). Ezeken felül még a táblán egy apró H-betű is megjelenik dombornyomott ovális alapon, ami a normál rendszámokon a számok előtti elválasztó kötőjel alatt található.[4][5]
A sorozat legelső rendszáma, az AA-AA-001 a Közlekedési Múzeumba került.[6]
Miután több, egyedileg igényelt „HH” betűpárt tartalmazó rendszámról felmerült, hogy azok esetleg a Heil Hitlerre utalnak (kiegészülve további náci számszimbólummal), 2023 januárjában kilátásba helyezték, hogy a szabályozást kiegészítik a Németországban alkalmazott korlátozásokkal. A szabály ugyanis csak annyit mond, hogy „egyedi rendszám kiadható, ha közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik”, azonban az ezt alkalmazó hivatalnokoktól nem várható el, hogy felismerjék szubkultúrák másokat sértő szimbolikáját.[7]
Betűtípus
Az új betűtípusoknak köszönhetően már használhatóak a korábban csak egyedi és a kezdetekben kiadott rendszámtábláknál használt karakterek is (I, O, Q). A változások miatt az új karakterek betűtípusa keskenyebb, zömökebb a korábbihoz képest.
Típusok
Minden rendszám EU-s jelzésű, az is, ami korábban nem (például OT-s rendszámok), de a kerékpárhordozó és diplomáciai rendszámokon nincs magyar címer. A motorkerékpárok az autókéval megegyező sorozatú azonosítókat kapják, nincs megkülönböztető betűjel számukra. Méretében és színében megegyezik az ezt megelőző rendszámokéval (három betű és három szám).[8]
- A – normál méret (európai szabvány: 520 × 110 mm)
- B – kis méret (kétsoros: 240 × 130 mm) motorkerékpárra (Olyan járművekre is ilyen kerül már, amelyekre a normál méret nem fér rá, ilyenek jellemzően egyes amerikai autók.)
- C – normál méret (kétsoros: 280 × 200 mm)
- D – matrica, csak előre (európai szabvány: 520 × 110 mm)
- E – különleges rendszám, (háromsoros: 130 × 240 mm) négykerekű segédmotorokra, a mopedautókra. Az egyetlen példány a jármű hátuljára kerül.
Rendszámfajták
- Jelmagyarázat
- A – tetszőleges betű (latin ábécé)
- 9 – tetszőleges szám
- D – évszám
- # – betű vagy szám
- aláhúzás – fix karakterek
Elhalasztott formátumok
Ezekről a formátumokról a Magyar Közlönyben 2021. június 1-jén megjelent 303/2021. (VI. 1.) számú kormányrendelet nem tett említést:
- Lassú járművek (piros karakterek és keret)
- Mezőgazdasági járművek (zöld karakterek és keret)
- Mopedautók (SAAA-99 fajta)
- Verseny célú járművek (SP 99-99 fajta) – 2025 februárjától került bevezetésre más formátumban
Remove ads
Korábbi rendszerek
1901–1958
Az „automobilok” terjedésekor hamar igénnyé vált azok megjelölése. Már az 1901-ben hozott rendeletek is előírják a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot Budapesten. 1906-ban a „Magyar Automobil-Club” jegyzéke szerint a legnagyobb rendszám a 351-es volt (ezt Törley József egyik teherautója használta).
1910-ben a gépjárművek száma már meghaladta az 1000-et, és az azonosításukhoz az áprilisában kiadott 57.000/1910. számú belügyminisztériumi rendelet 30. paragrafusa az ország területét 12 járműkerületre osztotta. Ezek a kerületek egy–egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán fel kellett tüntetni. Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított. A rendszámok egy betűből egy kötőjelből és három számjegyből álltak, kivéve Budapestet, ahol a rendszámok római számmal kezdődtek. A járműkerületek jelei vörösek voltak, a számok feketék (fehér alapon). A közhasználatú járműveken fekete alapú rendszám volt fehér számokkal (szintén vörös kerületjellel).[12]
Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a rendszámok szabályozását átdolgozták és kötelezték az autók és motorkerékpárok tulajdonosait, hogy azokat bejelentsék (5397/1920. számú ME-rendelet). A fehér alapon fekete betűk mellett a hatósági járműveken ennek fordítottját alkalmazták: fekete alapon fehér betűket. A határokkal együtt a járműkerületek is megváltoztak: Bp, B, D, E, M, O, P, S betűjeleket használtak (pl. D: Debrecen, M: Miskolc, P: Pécs, S: Szeged térségét jelölte.). A gépjárművek száma csak lassan nőtt, 1926-ra sem érte el a tízezret, de 1933-ra már húsz betűjelet használtak (pl. Budapest környékén a C-t, Jászberényben a J-t, Gyulán a G-t, és máshol is az adott térséghez köthető betűjelet próbáltak használni.)
Valamikor a harmincas évek közepén az egybetűs körzetek már nem voltak elegendők, és bevezették a két betű és három számból álló formátumot.[13] Az utolsó békeévben kevesebb, mint húszezer gépjármű volt forgalomban.
A II. világháború után sokszor nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártatni, ezért azokat a tulajdonosok maguk készítették. (Ezért nincs pontos statisztika az akkori gépjárműállományról. Kb. hétezer lehetett 1946 végén)[forrás?] 1946 elején megalakult az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság, és a közlekedési miniszter megszüntette a területi alapon kiosztott betűjeleket (53.000/1945. számú KKM. rendelet). A sokszor roncsokból felépített, forgalomban lévő járművekre elrendelték a műszaki szemlét, és csekély összegért adtak hozzá használati engedélyt és új rendszámot (A, C, E betűkkel kezdődtek, négy számjeggyel utána. A fehér alapon fekete betűket és számokat megtartották és az államiakra szintén a fekete alapon fehér jeleket használták; a taxiké J-betűvel kezdődött). 1948-tól ismét kétbetűsek lettek a rendszámok, ahogy megint több lett a gépkocsi, ismét három számjeggyel (20.000/1948. Közl. M. rendelete).[14] A hátsó rendszámon a betűk előtt szerepelt a Kossuth-címer is, de ezt 1949 őszéig át kellett festeni (7.700/18/1949. KPM rendelet).
1958–1990
1958 őszén vezették be a hatkarakteres rendszámokat, amelyek két betűből és négy számból álltak, közöttük rövid kötőjellel (pl. AB·12·34). A kezdőbetűk a jármű típusára, jellegére, üzembentartójára utaltak (1/1958. BM. és KPM. együttes rendelet).
Normál sorozatrendszám
Fuvarozók inverz rendszáma
Négyzet alakú próbarendszám
Háromszög alakú rendszám
A sorozatban kiadott normál rendszámtábla alapszíne fehér volt, fekete karakterekkel. A bérfuvarozók (buszok, taxik, TEFU-teherautók) fekete alapon fehér karakteres (ún. inverz) rendszámokat használtak, amit az 1970-es évek elején általánosan bevezettek a szolgáltatóvállalatok járműveinél[forrás?]. A diplomáciai rendszámok kék alapon fehér, valamint a külföldi állampolgárok fehér alapon piros betűs színkódolását az 1990 utáni új formátumnál is megtartották.
1986-ig az első rendszámtábla kisebb volt a hátsónál. A négyzet alakú hátsóknál a betűk a felső sorba kerültek. Ilyen „kockarendszámot” azonban 1958-tól magánautókra akkor sem adtak ki, ha bizonyos típusoknál ez a forma lett volna indokolt (kivétel: PRÓBA, amely minden esetben elöl-hátul négyzet alakú volt). A lassú járművekre és a mezőgazdasági vontatók egy részére háromszög alakú rendszám került, csak számokkal vagy 2 betű és 4 szám kombinációjával, kötőjelezés nélkül.
A plakett a hatóság tulajdonát képezte, de a jármű tulajdonosa köteles volt karbantartani, akár újra is kellett festenie.
A használt rendszámokat, ha vissza is vonták, később sok esetben újra kiadták. A magánszektor számára egészen az utolsó évekig nem adtak ki betűismétléses rendszámokat (pl. NN, UU, ZZ), ám a 80-as évek végén, a magántulajdonban levő járművek számának ugrásszerű növekedése nyomán ilyenekkel és más – korábban egyéb célra használt – tartományok még szabad részeinek felhasználásával igyekeztek lefedni a rohamosan szaporodó autóállományt.
1990–2022
Magyarországon a gépjárműveken az 1990-től 2022. július 1-ig kibocsátott forgalmi rendszámokon 6 karakter hosszúságú (három betű három szám) azonosító található, amelyek egészen azok lecseréléséig maradnak használatban. Anyaga a hatóságilag előírt szabvány szerint készült, fényvisszaverő fóliával bevont dombornyomott alumíniumlemez.[17] A jelenlegihez hasonlóan fehér alapon fekete karakterekkel, a bérfuvarozók esetében sárga, az elektromos meghajtású gépjárműveknél pedig zöld az alapszín. A sorozat kibocsátása 1990 augusztusában kezdődött meg, hivatalosan az első ilyen rendszám az AAB-001-es volt,[18] az utolsó kiadott betűkombináció 2022 júniusában a THW-647 volt.[19]
Mezőgazdasági célú járműveken hét karakter hosszúságú, M123456 formátumú, fehér alapon zöld színű rendszámok is használatban vannak.
A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás előtt a rendszámtábla bal felső részén egy piros-fehér-zöld zászló, alatta pedig egy domború H betű (nemzetközi autójel) található (ún. „nemzeti rendszám”). A csatlakozás után ezt felváltotta a kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű (ún. EU-s rendszámtáblák, a JDA-001-től kezdve). Az EU-s rendszámok bevezetésével a szélvédő sarkába helyezett regisztrációs matrica is kötelezővé vált.
2015 végéig a jármű hátsó rendszámtáblájára, a kötőjel felé és alá ragasztották fel a környezetvédelmi besorolás és a műszaki vizsga érvényességét igazoló matricákat, ez a „bürokráciacsökkentés” indokával 2016. január 1-től megszűnt.[20][21]
A rendszám szélén lévő H jelzés ugyan nem váltja ki a külföldi utazáskor kötelezően kihelyezendő államjelzést, de az EU-s rendszámtáblákkal rendelkező gépkocsikkal az Európai Unió területén külön felségjelzés nélkül is lehet utazni.
Típusok
Az A (normál), B (kis méretű), C (kétsoros), D (matrica), E (háromsoros) típusok megegyeztek a jelenlegi típusokkal.[22] (A korábban kisebb méretű matricákat is kiadtak mint D típust, ezek használatban maradtak.)
A rendszámok között voltak olyan betűkombinációk, amelyekből az összes darab egy „A” és egy „C” típusú táblából áll. Ilyenek általában autóbuszokra, teherautókra illetve terepjárókra kerültek.
Rendszámfajták és betűcsoportok
Az „I”, „O” vagy „Q” betűk összetéveszthetők voltak egymással vagy az 1-es és 0-s számmokkal, ezért azokat úgy szabályozták, hogy ilyen betű nem állhat a hárombetűs kombinációk végén (az utoljára kiadott I végű az ACI, az utolsó O végű az ACO, az utolsó Q-ra végződő rendszám az AWQ-999 volt). A kért egyedi rendszám kivétel volt ez alól. A Q középső betűként sem állhatott (az AQQ és AQW betűkombinációkat még kiadták). Ugyancsak volt motoroknál UCO és UDO, utánfutóknál pedig XAO kiadva a normál sorozatban. Ezen kívül a budapesti régebbi Ikarus buszok rendszámai BPI és BPO betűkombinációval kezdődnek, ahol a BP Budapestet, az I 1-est, míg az O 0-t jelöl.
Egyedi rendszámok
A jelenlegihez hasonlóan a korábbi rendszerben is lehetőség volt úgynevezett „egyedi rendszámok” kérésére is, külön felár ellenében, az alábbi megkötésekkel:
- az első három karakternek betűnek kellett lennie,
- az utolsó karakternek számnak kellett lennie,
- a betűk után már csak számok következhettek,
- megtévesztő vagy félelemkeltésre alkalmas feliratok nem lehettek (például MAFIA, HEKUS, POLIC vagy ZSARU (bár szériában kiadtak párat, amely megfelel a feltételnek, pl.: FOS, KGB). Trágár, obszcén, valamint szexualitásra utaló kifejezéseket sem engedtek használni.
Normál sorozatrendszámok kezdőbetűk szerint
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2022 novemberéből) |
A korábbi, 1958-1990 közötti rendszámok cseréjére eredetileg 1995. december 31. volt a határidő személy- és tehergépjárművek számára, ezért ebben az időszakban jóval több új típusú rendszámra támadt igény. Mivel a rendszámok kiosztása megyénként más ütemben zajlott az igénytől függően, ezért nem beszélhetünk napra pontos időpontokról, a megjelenésük időtartamában vannak átfedések, amelyek csupán becslések. Mivel azonban a kezdőbetűket természetesen ábécé sorrendben adták ki, így amennyiben „eredeti” rendszámról van szó, akkor a rendszám és a jármű hozzávetőleges életkorát meg lehet határozni.
Külön előre lefoglalt rendszámsorok
Egyes rendszámsorozatokat cégek, intézmények megvásároltak, hogy járműveiket ezzel is megkülönböztessék.
Remove ads
Kapcsolódó szócikkek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads